Hidegzuhanyként érte az ukrajnai menekülteket és szállásadóikat a kormány döntése, miszerint – hacsak nem a homályosan meghatározott, háború által közvetlenül érintett területekről érkeztek – augusztus 20. után jelentős részük lakhatását nem támogatják a továbbiakban. Az intézkedés több száz családot, a kormány szerint mintegy 4000 főt érinthet.

Budapesten azonban más a helyzet. A főváros döntése szerint az általuk segítségben részesített több mint 200 menekült év végéig haladékot kapott, és az önkormányzat intenzív szociális munkával segít nekik megtalálni a további, önálló lakhatásuk módját.

A részletekről Kiss Ambrus főpolgármester-helyettest kérdeztük.

A főpolgármester-helyettes lapunknak elmondta, hogy azon nemzetközi szervezetekkel együttműködésben keresik az egyes családok számára legmegfelelőbb lehetséges megoldásokat, amelyekkel a főváros az eddigiekben is együtt dolgozott – ilyen például az UNICEF, ami olyan programok finanszírozásában is segített, mint a gyerekek táboroztatása vagy a szombati iskola. Az önkormányzat minden egyes családdal külön-külön dolgozza ki a további lakhatásuk módját. Kiss ugyanakkor azt is elmondta, hogy csak azoknak a menekülteknek tudnak segítséget nyújtani, akik jelenleg is fővárosi intézményekben laknak.

„[A] kormány által az ország egészében okozott problémákat sem ezen a területen nem bírjuk megoldani, sem pedig más területen. (…) A mi forrásaink is végesek, köszönhetően a kormány áldásos önkormányzati politikájának, de ennek ellenére azt gondoltuk, hogy bár pénzünk nincsen, de valahogy a kreativitásunkkal megpróbáljuk megoldani, hogy legalább év végéig biztosított legyen a szállásuk az itt élőknek”

– ismertette a helyzetet a főpolgármester-helyettes.

A főváros eddigi tevékenységének volumenére vonatkozó adatokból is körvonalazódik, milyen erőfeszítéseket tettek az elmúlt két és fél évben az Ukrajnából menekülők megsegítése érdekében.

Ez idő alatt

• a főváros által ellátott menekültek nagyjából ötödének a méltányossági kérelmét bírálták el pozitívan. A mintázatból az látszik, hogy elsősorban azon családok ellátását fizeti továbbra is a kormány, ahol csecsemő vagy fogyatékkal élő van a családban – bár a Mérce számos olyan esetről is tudomást szerzett, amikor terhes és kisgyermekes nők méltányossági kérelmét utasították el;
• 265 ezer vendégéjszakát töltöttek a menekültek fővárosi intézményekben;
• több mint 700 ezer adag melegételt osztottak ki;
• a háború kezdete óta közel 3000 embernek adtak szállást, többségüknek hosszabb ideig.

Bár sokaknak van munkája – túlnyomórészt alkalmi munkák, amelyek nem fizetnek különösebben jól, egy részük pedig a budapesti szociális vagy más intézményeknél dolgozik –

ebből piaci alapon, Budapesten nem lehet lakást bérelni a jelenlegi lakhatási válságban.

Ráadásul különösen sérülékeny családokról van szó. Mivel az ukrán nemzetiségű menekültek zöme továbbállt más szláv nyelvű országokba vagy nyugatra, többségében kárpátaljai roma családok maradtak Budapesten. Ők pedig egyrészt a társadalmi előítéletek miatt nagyon nehezen – és drágán – jutnak lakáshoz, ha egyáltalán sikerül nekik, ráadásul jellemzően sok gyerekkel vannak – mint azt megtudtuk, a fővárosnál elszállásolt menekültek 52 százaléka kiskorú -, ami csak tovább nehezíti a lakásbérlést. Olyan esetről is tudunk, hogy egy sokgyermekes családnak 440 ezer forintért és kéthavi kaucióért adtak ki egy 45 négyzetméteres, penészes lakást. A menekült roma családok számára a munkába állás is nehezebb: sok gyerek mellett van, aki csak félállásban tud dolgozni, ami még kevesebb bevételt, így még több nehézséget jelent.

Miközben a budapesti önkormányzat mindezzel tisztában van, a kormány egész másképp látja a dolgot. Miután a főváros felhívta a kormány figyelmét arra, hogy Ukrajnában összeomlott a munkaerőpiac, belső menekültáradat van, és más nehézségekkel is szembe kell nézniük a többségében sokgyermekes roma családoknak, amennyiben visszatérnek az országba, Pál Norbert kormánybiztos – Kiss szerint igen cinikus módon – azt írta válaszul, hogy: 

„Az Ukrajnából érkezett menedékeseknek nem kell elhagyniuk a Budapest Főváros Önkormányzatának szállásait, pusztán a központi költségvetésű állami finanszírozás nem lesz igénybe vehető. Bizonyosan főpolgármester-helyettes úr is egyetért azzal, hogy önmagában a roma származás sem teszi jogosulttá a több éve Magyarországon tartózkodó és munkát vállalni nem hajlandó családokat arra, hogy a magyar adófizetők számukra ingyenes szállást és étkezést biztosítsanak. Természetesen, ha Budapest, mint az ország leggazdagabb önkormányzata ezzel ellentétes álláspontot képvisel és e csoportok számára szállást kíván a város költségvetésének terhére biztosítani, ezt szabadon megteheti.”

A kormánybiztos a kormány eddigi kommunikációjával összhangban azt is kifejtette, hogy az arra jogosultak továbbra is részesülnek többek között egyes szociális juttatásokban, egészségügyi ellátásban – amit egyébként az illetékes egészségügyi intézmények nem minden esetben ismernek el, sokszor meg kell harcolniuk az ingyenes ellátásért –  és oktatásra is jogosultak.

Nem utolsó sorban Pál Norbert megerősítette azt a kormányzati „aki nem dolgozik, ne is egyék” mantrát is, miszerint aki akar munkát, az tud is vállalni, ebből pedig fenn tudja magát tartani. Amely meglátásnak, mint feljebb írtuk, igencsak korlátozott a valóságtartalma.

Kiss Ambrus beszélt arról is, hogy nemcsak budapesti szállásai vannak az önkormányzatnak, de két vidéki is, ahol szintén igyekeznek megtalálni az optimális megoldást.

„Ott abba a környezetbe integrálódtak valamilyen szinten a menekültek, tehát ott veszik igénybe az egészségügyi ellátást, iskoláztatást, óvodáztatást, ezért nagyon nehézzé teszi az életüket, ha költözniük kell. Ezért keressük azt a megoldást, ami ha azzal is jár, hogy mozogniuk kell, akkor is képesek legyünk segíteni abban, hogy újra integrálódjanak a munkaerőpiacra”

– mondta el a főpolgármester-helyettes. Hozzátette azt is, hogy a budapesti gyerekek között – akik értelemszerűen budapesti intézményekbe járnak – van aki már el is végezte a gimnáziumot, míg mások szakképzésben vesznek részt – ahogy olyan gyerekek is vannak, akik már itt születtek. 

Azt, hogy egyes esetekben hogyan támogatják a menekülteket – lakbértámogatással vagy más eszközökkel – Kiss Ambrus egyelőre nem tudta megmondani. A főpolgármester-helyettes szerint ugyanis minden esetet egyediként kezelnek, és az adott család lehetőségei, sajátosságai alapján dolgozzák ki a nekik legmegfelelőbb lakhatási támogatási formát.