Amitől tavasszal még csak féltek a pedagógusok, az nyárra biztos lett: több száz, akár több ezer tanár esik el a jubileumi jutalmától a státusztörvény miatt. Az érintett pedagógusokat kettő, három vagy akár öt havi bérrel megegyező juttatással rövidítette meg a belügyminisztérium. Az eset kapcsán Totyik Tamással, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökével és Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivőjével beszéltünk.

Nekik egy baki, a pedagógusoknak több százezer forint kiesés

A pedagógusoknak szabály szerint kettő, három vagy öt havi bérnek megfelelő jubileumi jutalom – új nevén köznevelési foglalkoztatotti jutalom – jár 25, 30 illetve 40 év tanítás után. Korábban, a státusztörvény előtt csak az állami intézményekben eltöltött idő számított, az egyházi és magánintézményekben ledolgozott évek nem. Január 1-től azonban a nem állami iskolákban eltöltött idő is számít.

Az elsőre megsüvegelendő változtatásnak azonban komoly hátulütője van. Mert sokan

január 1. előtt még nem voltak, január 1-től, az új számítás miatt már nem jogosultak a jutalomra.

Ugyanis a törvény szerint a jutalmat a 25., a 30., és a 40. év elérésének napján kell folyósítani. Azaz sokan korábban, a régi számítás szerint még nem érték el a szükséges éveket, az új számítás szerint pedig már túl is lépték, így örökre elestek a jutalomtól. Ha szerencséjük van, a következőt majd megkaphatják – ha eddig nem lesz újabb változtatás.

Az idei tanév végéhez közeledve többen írásbeli kérdéssel fordultak a tankerületükhöz és a belügyminisztériumhoz a jutalom kapcsán. Néhány választ Hadházy Ákos országgyűlési képviselő tett közé, ezekből kiderült, hogy a számítás megváltozása miatt valóban elesnek a juttatástól. Hadházy információi szerint csak egy Facebook-csoportban 469 „hoppon maradt” pedagógus jelezte az őt ért hátrányt. Pontos számot azonban nem tudni, ugyanis hiába kérdezett rá írásban a belügyminisztériumnál a képviselő, ott nem rendelkeznek az adatokkal.

Pontos számokat a szakszervezetek képviselői sem tudnak. Totyik Tamás (PSZ) becslése szerint 1000 fő lehet érintett, Nagy Erzsébet szerint (PDSZ) akár több ezer. Nagy Erzsébet hozzátette, hogy a PDSZ segélyszolgálatához rengeteg panasz érkezett, továbbá potenciálisan minden 50 év feletti munkavállaló érintett lehet. Ők a pedagógustársadalom felét teszik ki. De nem lehet tudni hányan tanítottak rövidebb-hosszabb ideig nem állami iskolában, mert erről nem közöl statisztikát a minisztérium.

A szakszervezetek képviselői szerint alapvetően jogalkotói hiba történhetett.

„Bizonyítékom nincs rá, de az a gyanúm, hogy a törvény megalkotóinak nem volt sok köze az oktatáshoz”

– jegyezte meg Totyik Tamás.

Habár a kormánytól minden kitelik, azért sem gondolják, hogy tudatos lett volna a tanárok százainak/ezreinek kizárása a jutalmazásból, mert Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár is méltánytalannak nevezte a kialakult helyzetet egy tárgyaláson Nagy Erzsébet beszámolója szerint. Továbbá felkérte a szakszervezeteket egy törvénymódosítás kidolgozására, kijavítandó a hibát. Ezt a szakszervezetek meg is tették, javaslatuk szerint utólag is ki kéne fizetni a jutalmakat. A nyári szünet miatt egyelőre hivatalosan nem reagált a minisztérium, szeptember vége felé várható érdemi válasz.

A szakszervezetek azt remélik, hogy a kormány ez esetben tényleg változtatni fog. Totyik Tamás szerint néhány százmilliós tételről beszélünk, nem ez fogja bedönteni a költségvetést. Nagy Erzsébet szerint a szintén a belügyminisztériumhoz tartozó egészségügyben hasonló probléma merült fel a szolgálati jogviszony bevezetésekor, akkor ezt jogtechnikailag meg tudta oldani a minisztérium – a szakszervezetek javaslata is ennek mintájára jött létre. Abszurd lenne, ha egyik területen lenne megoldás ugyanarra a problémára, amelyre a másikban nincs.

Azért történtek furcsaságok a tárgyalásokon. Nagy Erzsébet felidézi, hogy a szakszervezetek javaslatára Hajnal Gabriella, a tankerületeket irányító Klebelsberg Központ vezetője, „sajátosan” reagált, azt mondta, hogy nem akarják mindenkinek megadni utólag a jutalmat, csak azoknak, akiknek a régi rendszerben is járt volna. De ha így van, akkor mi értelme volt a státusztörvényben megadni ezt a juttatást azok után az évek után is, amit nem állami fenntartású intézményben dolgozik le a pedagógus? – kérdezi Nagy, aki szerint Hajnal válasza és a státusztörvény két különböző intencióról árulkodik. Ráadásul – teszi  hozzá – a kormányzat oktatáspolitikájának következtében sok iskola került egyik napról a másikra egyházi vagy alapítványi fenntartásba, amiről az ott tanító pedagógusok nem tehettek. Ők is igenis megérdemlik a jubileumi jutalmat Nagy értékelése szerint.

A két nagy szakszervezet folyamatosan egyeztetésben van az üggyel kapcsolatban. Alapvetően tárgyalásos úton akarják rendezni a kérdést, hisz ezúttal erre a kormányzati oldal is nyitottnak mutatkozik. Totyik Tamás szerint a nyomásgyakorlás sincs kizárva, azonban Nagy Erzsébet úgy látja, egy nem mindenkit érintő problémára nehéz sztrájkot építeni.

A státusztörvény bizonytalanná teszi a tanárok megélhetését

A szakszervezeti vezetők értékelése szerint az eset jól példázza, hogyan teszi kiszámíthatatlanná a béreket és a munkahelyi viszonyokat a státusztörvény. Totyik Tamás (PSZ) szerint nem elég, hogy sok tétel megfogalmazásában „ott van a bosszú eleme”, hogy „még egyszer eszünkbe ne jusson lázadozni”, a többi hanyag munka. Hozzátette, hogy sok egyéb apró hiba van a törvényben, mindezekről szeptember elején tervez sajtótájékoztatót tartani a PSZ. Ilyen például, hogy a technikai dolgozóknak, mivel mostantól a munka törvénykönyve hatálya alá kerültek, kevesebb szabadság jár, mint a pedagógusoknak, vagy hogy a Pedagógus II. fokozat megszerzéséért vizsgadíjat kell már fizetni.

Nagy Erzsébet (PDSZ) rámutatott, hogy a béremeléshez eleve nem volt szükség a státusztörvényre, az a régi rendszerben is megtörténhetett volna. Viszont az új helyzet, a széles bérsávokkal, a teljesítményértékeléssel, legújabban a pedagógusok vizsgáztatásával a Nemzeti alaptantervből, teljesen kiszámíthatlanná teszik a béreket (is).

Ebben a helyzetben senki nem tudhatja, hogy számíthat-e például jövőre béremelésre.

Totyik Tamás szerint továbbra is arról van szó, mint már a Medgyessy-kormány idején: a bérek hosszú távú értéktelenítéséről. Hiába az uniós vállalás, amely szerint a pedagógusbérek a diplomás átlagbér 71,8 százalékát, 2026-ra a 80 százalékát kell elérjék, az átláthatatlanság, a hibák és az olyan büntető-jutalmazó rendszerek miatt, mint amelyeket Nagy Erzsébet is felsorolt, egyáltalán nem biztos, hogy minden pedagógus valóban értelmezhető fizetést fog kapni a munkájáért. Ráadásul Nagy szerint „minden kifizetést” bele akar számolni a belügyminisztérium az átlagbérbe, mint például az érettségiztetésért járó külön fizetséget. Arra pedig Totyik Tamás mutatott rá, hogy a minisztérium átlaggal és nem mediánnal számol, így a széles bérsávok miatt úgy is tartható lehet a vállalás, hogy csak néhányan keresnek nagyon jól, míg mindenki más rosszul. Már ha egyáltalán a kormány be tudja, be akarja tartani az Európai Bizottságnak tett ígéreteit, a befagyasztott források miatt.

„Az uniós vállalásokra eddig is fütyült a kormány, például a teljesítményértékelést a szakszervezetekkel együtt kellett volna kidolgozni”

– hangsúlyozta Nagy Erzsébet.

Azért történtek helyes lépések is. A PSZ elnöke szerint például a hátrányos helyzetű településeken dolgozó pedagógusok külön béremelése és a pályakezdők fizetésének nagyobb arányú növelése jó döntés. Még úgy is, hogy utóbbi bérfeszültséghez vezetett, egymásra torlódott a pályakezdők és a tapasztalt pedagógusok bére. De a szakszervezeti vezető értékelése szerint az egyre súlyosabb tanárhiány közepette a pálya vonzóvá tétele mindennél fontosabb. Nagy szerint pedig az is eredmény, hogy a státusztörvény első változatának legdurvább intézkedéseit a szakszervezetek nyomására visszavonták.

Mindazonáltal a problémáknak még csak egy része látszik, hisz a rendszer a foga fehérét 2025-ben fogja kimutatni, ekkortól lesznek a bérek a teljesítményértékeléshez (is) kötve. A szakszervezetek ezért sürgetik az általuk javasolt ötelemű bérrendszer elfogadását  – amelyre jelenleg nem sok remény van.