Az új európai parlamenti ciklus első plenáris ülését július 16-19. között tartják Strasbourgban. Mi, a fogyatékos emberek szervezeteinek aktivistái a választások után ugyanazt érezzük, mint korábban, és még mindig ugyanazokért a dolgokért küzdünk. Az értelmi fogyatékossággal élő embereknek ugyanis gyakran nincs lehetőségük fontos döntéseket hozni az életükkel kapcsolatban. Például szavazni, megválasztani, hol éljenek vagy munkát vállalni. Ezek az akadályok emberek millióit – és közvetetten a családjaikat is – érinti. Olyan jogszabályokra van szükségünk, amelyek megvédik az érintettek jogait, és támogatják őket a döntéshozatalban. Mindenki megérdemli, hogy a társadalom befogadja és hogy a saját jövőjét alakíthassa.

Ami az oktatást illeti, Európában 700 ezer értelmi fogyatékossággal élő gyermek még mindig szegregált, speciális iskolákba jár, 20 ezer pedig egyáltalán nem részesül oktatásban. Nem csoda, hogy nincsenek felkészülve arra, hogy – mások szerint – „megfelelő” döntéseket hozzanak.

A munkavállalás tekintetében azt találjuk, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek kevesebb, mint 10%-a foglalkoztatott. Nem meglepő tehát, ha az értelmi fogyatékos személyek nagy része nem tudja, hogyan kell szerződéseket aláírni, hiszen soha nem volt módjuk gyakorolni azt.

Ami a lakhatást illeti, közel 750 ezer értelmi fogyatékossággal élő személy kénytelen ártalmas, szegregált intézményekben lakni, további 39 ezer pedig pszichiátriai intézetekben él.

Az ember életének ezen területei szorosan összefonódnak. Ha valakit megfosztanak a cselekvőképességétől, az negatív hatással lesz az élete minden területére. Ez azt jelenti, hogy korlátozzák abban, hogy kifejezze saját akaratát és döntéseket hozzon.

Az ilyen intézkedések igazolásaként gyakran a kiszolgáltatott személyek védelmét szokták felhozni. Ezek az intézkedések azonban óriási hatással vannak 20 millió értelmi fogyatékossággal élő személy és családjaik életére. Ezt mutatja meg az Inclusion Europe által a közelmúltban közzétett, Befogadási mutatók című jelentés is.

2019-ben, 16 uniós tagállamból összes mintegy 800 ezer embernek a fogyatékossága miatt nem volt joga szavazni és indulni az európai választásokon. Azóta Franciaország, Németország és Spanyolország megváltoztatta a vonatkozó törvényeit. Az Európai Parlament pedig elfogadott egy állásfoglalást, amely valamennyi uniós polgár választójogának érvényesítésére szólít fel, függetlenül a cselekvőképességtől vagy attól, hogy az illető intézményben él-e.

A 2024-es európai parlamenti választásokon körülbelül 400 ezer gondnokság alatt álló személy nem rendelkezett szavazati joggal.

Magyarországon közel 50 ezer gondnokság alatt álló ember nem szavazhatott. Márpedig választójogra szükségünk van, hogy a döntéshozók ne hozzanak döntéseket rólunk, nélkülünk és a beleszólásunk nélkül.

Magyarországon, ha valaki gondnokság alá kerül, a bíróság arról is dönt, hogy kizárja-e az adott személyt a választójog gyakorlásából. A bíróság pszichiátriai szakértők segítségével vizsgálja, hogy az adott személy rendelkezik-e a választójog gyakorlásához szükséges belátási képességgel. A szakértők a vizsgálat során időnként bonyolult kérdéseket tesznek fel, amelyeket akár azok sem tudnának megválaszolni, akik nem állnak gondnokság alatt és nincsen semmilyen fogyatékosságuk. Az eljárás végén a gondnokság alatt álló személyek közel 90%-át megfosztják a választójogától.

Vannak, akik nem látják ebben a problémát, pedig más állampolgároknak nem kell intelligenciatesztet tenniük ahhoz, hogy szavazhassanak. Miért kellene az értelmi fogyatékossággal élő emberek tudását tesztelni? Ez azt akarja jelenti, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek másodrendű állampolgárok?

Azt akarjuk, hogy az újonnan megválasztott Európai Parlament minden tőle telhetőt megtegyen a következők megvalósítása érdekében:

• Minden fogyatékossággal élő személy rendelkezzen választójoggal, beleértve a gondnokság alatt állókat is. Mi is Európa polgárai vagyunk, kell, hogy legyen jogunk beleszólni a politikába.
• Meg kell szüntetni a gondnokságot, és helyette az úgynevezett támogatott döntéshozatal jogintézményét kell erősíteni. A döntéshozatalhoz ugyanis jó támogatásra van szükségünk, nem pedig gondnokságra. A támogatott döntéshozatal nem korlátozza a támogatott személy cselekvőképességét. A támogató nem dönthet a támogatott személy helyett, a döntéseket a támogatott személy hozza meg.
• Minőségi oktatásra van szükségünk ahhoz, hogy munkát találjunk. Több munkahelyre, a munkahelyeken jobb segítségre és magasabb fizetésekre van szükségünk. Értelmes munkát akarunk végezni, a nyílt munkaerőpiacon.
• Küzdeni kell a fogyatékossággal élő személyek családjainak elszegényedése ellen.
• A „gondozást” végző intézményeket be kell zárni. Helyettük olyan támogató szolgáltatásokat kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik az érintett emberek önálló életét és közösségbe való befogadását.
• Az értelmi fogyatékossággal élő embereket be kell vonni az őket érintő döntésekbe. Ez azt jelenti, hogy a politikai döntéshozatal során lehetőséget és támogatást kapnak, hogy megosszák nézeteiket és elvárásaikat.

Jelenleg is léteznek jó uniós kezdeményezések. Ezeket a tagállamoknak teljes mértékben végre kell hajtaniuk annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára a legtöbbet hozza ki belőlük. Ilyen például az Európai Akadálymentesítési Irányelv, amely a közös akadálymentesítési követelmények kialakításával kívánja biztosítani a termékek és szolgáltatások könnyebb igénybevételét, különösen az idősek és a fogyatékossággal élők számára.

Ide sorolhatjuk az európai fogyatékossági kártyát is, amely az EU összes országában igazolni fogja a fogyatékossági státuszt. Az okmány birtokosai bármelyik tagállamban különleges feltételekkel vehetnek majd igénybe szolgáltatásokat és kedvezményes bánásmódban részesülhetnek.

És ide tartoznak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégiában felvázolt egyéb kezdeményezések is. A 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó stratégiával az Európai Bizottság jobbá kívánja tenni a fogyatékos személyek életét Európában és világszerte.

Azt várjuk az Európai Parlamenttől, hogy játsszon nagy szerepet a jó inklúziós politikák kialakításában és fordítson komoly figyelmet arra, hogy ezek a politikák jól valósuljanak meg.