A pártundor központi eleme azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket az LMP saját népszavazási kezdményezése érdekében folytat a kiemelt beruházások ellen küzdő civilekkel. Egyelőre tucatnyi szervezet és több mint száz magánszemély jelezte, hogy segítene a referendum kiírásáért folytatott – pártlogómentes – kampányt, de ez a szám Csárdi Antal országgyűlési képviselő szerint hamarosan megtöbbszöröződhet. A témával korábban kampányoló pártok részéről úgy néz ki, nincs hajlandóság az ügy támogatására. 

„Teljes körű együttműködést próbálunk megszervezni e mögött a népszavazás mögött. Megkeresünk lehetőség szerint minden civil szervezetet, minden politikai pártot, és lehetőségeink szerint minden magánszemélyt” – ígérte június végi sajtótájékoztatóján Csárdi Antal, Budapest I. egyéni választókerületének  LMP-s országgyűlési képviselője a kiemelt beruházások elleni referendum kiírásáért indítandó aláírásgyűjtéssel kapcsolatban. Mint a Mércén beszámoltunk róla, ekkor jelentette be ugyanis a párt, hogy népszavazási kezdeményezésük minden jogi akadályon (beleértve a kulcsjelentőségű alkotmánybírósági kört is) túljutott, így már „csupán” csak a kiíráshoz szükséges 200 ezer szignó összegyűjtése van hátra négy hónap alatt, amelyhez viszont országos összefogásra lesz szükség. 

Az ellenzéki pártok (amelyek 2022-ben a programjukba emelték a kiemelt beruházásokat szabályozó törvény megszüntetését) azonban egyelőre nem reagáltak az LMP megkeresésére, a zöld párt továbbra is várja a válaszaikat

– tudtuk meg Csárdi Antaltól hétfőn.

A képviselő kérdésünkre elmondta: hétfőig több mint száz magánszemély és egytucatnyi civil szervezet jelezte az LMP-nek, hogy beszállnának az aláírásgyűjtésbe. Egyelőre azok a szervezetek segítenek a legnagyobb erővel, akik közvetlenül érintettek a kiemelt beruházások „elfajulásában”. Csárdi szerint ez a szám a jövő hét végére minimum megduplázódik, a következő hetekben pedig a folyamatosan zajló tárgyalások hatására megtöbbszöröződhet. Ezeknek az egyeztetéseknek kardinális részét képezi a pártlogómentesség: az LMP politikusa szerint azért szeretnék „pártpolitika-mentesre” (tehát LMP-mentesre is) az egész kampányt, hogy mindenki jó szívvel tudjon csatlakozni hozzá, kizárólag az ügy miatt.  

Csárdi Antal azt is elmondta: bár a pártok egyelőre nem nyilvánultak meg a kérdésben, vannak olyan zöld ügyekben elkötelezett közszereplők – köztük párttagok is –, akik vállalnának „fogadj örökbe ajánlóíveket” típusú kampányt, azaz magánszemélyként segítenék a gyűjtést, de a képviselő hangsúlyozta, velük még folynak a tárgyalások. Szerinte az ő nyilvános szerepvállalásuknak a várható időpontja augusztus közepe lehet, amikorra számukra is bizonyosságot nyer, hogy a pártlogók háttérbe szorítása nem csak üres ígéret volt az LMP részéről. 

Vannak azonban olyan párt nélküli ellenzéki politikusok, akik azóta nyíltan is elköteleződtek a népszavazás kiírásának fontossága és a gyűjtés segítése mellett. Tordai Bence, az éppen a Párbeszédből a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választás estéjén kilépő országgyűlési képviselő a Mércének nyilatkozva elmondta: szerinte ez egy rendkívül fontos ügy, függetlenül attól, hogy „egy politikailag problémás párt” kezdeményezésére ment át a népszavazási kérdés. „A civilek évek óta küzdenek a kiemelt beruházási törvény eltörléséért. Most itt van erre az alkalom. Én nagyon szeretném, hogyha mindenki egy kicsit félretenné a »pártsovinizmusát«, és a következő négy hónapban széleskörű társadalmi-politikai koalíció születne meg annak érdekében, hogy ezt a népszavazást ki lehessen íratni” – mondta lapunknak a politikus, aki a múlt héten jelentkezett is átvenni az gyűjtőíveket. 

Szendefy Mária, az LMP volt országos elnökségi tagja, aki volt pártja (és a többi ellenzéki párt) társadalmi beágyazottságának leépültségére hivatkozva még a választások előtt kilépett az LMP-ből, Csárdi Antal június 26-i sajtótájékoztatóját követően arról írt közösségi oldalán, hogy kilépésekor egyedül a kiemelt beruházások elleni népszavazás témájának hátrahagyásáért aggódott, és most párton kívüliként szeretné segíteni a referendum ügyét; bár azt is megjegyzi, nagyon nehéz feladat vár rájuk: „Az esélyek kérdésesek. 200 000 aláírást kell összegyűjteni 120 nap alatt – felét a nyári időszakban – ahhoz, hogy egyáltalán kiírásra kerüljön a népszavazás. Ha kiírták több millió embert kell meggyőzni, hogy érvényesen és egy irányba szavazzon. Szinte lehetetlennek tűnik. Ettől függetlenül meg kell próbálnunk, mert vannak közösségek -Debrecenben, Aligán, a Fertő tónál, a budapesti Palotanegyedben és sorolhatnánk- akiknek ez >>élet-halál<< kérdése, akik ezért a lehetőségért küzdöttek évek óta. Ki kell állnunk egymásért, ki kell állnunk magunkért. Magam részéről július 9.-én jelentkezni fogok az első köteg ívért, aki segíteni szeretne tegyen hasonlóan” – írta Szendefy.

Az LMP június 26-i bejelentését követően lapunk is megkereste az ellenzéki pártokat azzal kapcsolatban, hogy csatlakoznának-e a népszavazási aláírásgyűjtéshez. Választ az egyedül vagy másokkal közösen EP-listát is állító pártok közül egyedül a Párbeszédtől kaptunk, amely szerint az LMP a NER része, így okot sem látnak a párttal való együttműködésre.

Azóta a pártok ügyeire rálátó forrásokból úgy értesültünk, a Párbeszéden kívül DK is úgy határozott, hogy nem szeretne részt venni a népszavazási kampányban.

Folyamatosan bővül a civilek névsora

A Csárdi Antal által is említett, a beruházások elleni munkában korábban aktív helyi civil szereplők is elkezdtek kommunikálni a gyűjtésről. A Civil Kollégium Alapítvány és az általa 2021-ben alapított Stop Kiemelt Beruházások csoport három évvel ezelőtt figyelemfelhívó kampányt folytatott a kiemelt beruházásokról szóló törvény ellen, amely hozzájárult ahhoz, hogy az ellenzéki pártok 2022-ben beleírják közös programjukba a törvény eltörlését, illetve hogy  az ügy eljusson a népszavazási kezdeményezés szintjére.

A ma már nem aktív kampány számára létrehozott Facebook-oldalon azt írják: már most több civil szervezet és csoport csatlakozott a kezdeményezéshez, a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) pedig vállalja, hogy ugyanezen az oldalon folyamatosan közzéteszi és frissíti azon szervezetek és aktív állampolgárok listáját, akik jelzik feléjük, hogy aláírásokat gyűjtenek. 

Az cikkünk megjelenéséig csatlakozó civil csoportok, szervezetek aktuális – de folyamatosan, napról napra bővülő –  listája a Stop Kiemelt Beruházások! oldal szerint:

• Aligai Fürdőegyesület
• Kiserdő Egyesület – Van más út – Összefogás a Kiserdőért
• Fertő tó barátai
• Csendes Nagykovácsi Hangja
• Budai Zöld

A CKA bár most nem szervezője az aláírásgyűjtésnek, de kommunikációs platformként igyekszik ösztönözni azt – tudtuk meg a szervezet közösségszervezőjétől. A Stop Kiemelt Beruházások! Facebook-oldalát kezelő Németh Krisztina azt is elárulta nekünk:

több, velük kapcsolatban álló, még hezitáló civil csoportot is aggasztott, hogy a népszavazási kezdeményezést az LMP indította, így az „összepártozódástól” tartva vonakodtak a gyűjtéshez való csatlakozástól, még azok is, akik közvetlen érintettként kifejezetten kiemelt beruházás ellen is küzdenek.

Németh szerint ez is motiválta a CKA-t abban, hogy ösztönözzék a civil szféra tagjait, hogy ellenérzéseiket félretéve igenis vegyenek részt a gyűjtésben.  

„Nem nagyon értem, hogy akiknek egyébként is bajuk van a kiemelt beruházásokkal, azok ezt a helyzetet miért ne használnák ki”

– tette hozzá saját személyes megjegyzéseként a közösségszervező.

„Mivel a Stop Kiemelt Beruházások! is arra jött létre, hogy a civileken kívül a politika is foglalkozzon ezzel az üggyel, örülünk neki, hogy most van lépéslehetőség ebbe az irányba” – mondta a Mércének Németh Krisztina. Szerinte a nyári szezon bár általában nem kedvez egy aláírásgyűjtésnek, a Balaton-parton érintett civil szervezeteknek kifejezetten kapóra is jöhet, hiszen könnyebb tematizálni a közös hozzáférésű parti terek zsugorodását eredményező beruházásokat.