Régen látott módon durvult el az amerikai elnökválasztási kampány, miután magyar idő szerint vasárnap hajnalban, a pennsylvaniai Butler kisvárosban tartott kampányeseményén több lövést is leadtak Donald Trump volt elnökre, a Republikánus Párt elnökjelöltjére. A lövöldözőt a helyszínen ártalmatlanította a titkosszolgálat, és életét is veszítette. Trump a fülén, könnyebben sérült meg. TruthSocial közösségi oldalán később azt írta, egy golyó süvített át a fülén és attól sérült meg. Helyszíni információk szerint azonban sérüléseit üvegdarabok okozhatták, amik a golyók által szétroncsolt, egyik súgógépéből származhattak.

Az incidenst már az FBI is „merényletkísérletetként” kezeli.

FAILED ASSASSINATION ATTEMPT ON #TRUMP

The bullet hit #US Presidential Candidate Donald Trump’ right ear. The assassination attempt took place at Pennsylvania. #ElonMusk endorses US Presidential Candidate Donald Trump following the failed attempt.#assasination #USElection2024 pic.twitter.com/Q2RB91mrVB

— Nishant Choudhary (@Mr_Nishant) July 13, 2024

Az Egyesült Államok és a világ politikai vezetői egységesen ítélték el a merényletet. Joe Biden elnök az amerikaiakhoz rendkívüli beszédet intézett a történtek után. A legtöbb televíziós csatorna által leadott beszédben az elnök közölte, „beteg dolognak” tartja a merényletet, és hozzátette, ebben a helyzetben fontos, hogy „az emberek összefogjanak”, hogy megállítsák az erőszakos cselekmények terjedését. A történteket rövid idő alatt közösségi médián ítélte el Orbán Viktor magyar miniszterelnök is.

A merénylőről egyelőre annyi derült ki, hogy az ugyancsak pennsylvaniai Beth Elben lakó Matthew Crooks 20 éves, fiatal férfiről van szó, akinek motivációiról egyelőre nem sokat tudunk. Egyelőre csupán annyi, hogy az állami nyilvántartás szerint regisztrált republikánus.

A sikertelen merénylet döntő hatással lehet viszont az éppen folyamatban lévő elnökválasztási kampányra. Joe Biden hivatalban lévő elnök eleve hátrányos helyzetből indult neki a nyárnak, hiszen hetek óta jóformán csak arról szól a politikai média, hogy nemcsak túl idős, de az is megkérdőjelezhető, hogy mentálisan alkalmas-e az elnöki hivatal betöltésére. Biden nem kíván visszalépni, és leszögezte, az előválasztás jó része lezárult, ott pedig nem kapott érdemi kihívót.

Számos, befolyásos demokrata adományozó és vezető politikus ezzel szemben már felkérte az elnököt, adjon helyet annak, hogy maga helyett valaki más próbálkozhasson meg Donald Trump legyőzésével. A június 27-i, első elnökválasztási vitán Biden által nyújtott teljesítmény – fáradtsága és sokszor mutatkozó zavara – után ugyanis az elnök a felmérésekben rendszeresen nagyon elmaradt republikánus kihívójától.

Ebben a helyzetben Trump eddig heteken keresztül hallgatott, és nem hívta fel magára a figyelmet, a Pennsylvaniában történtek ezen változtathatnak.

A volt elnök a merényletet  nemcsak túlélte, de miután a titkosszolgálat emberei körbevették, hogy az esetleges további támadásoktól megvédjék, még öklét is a magasba emelte, így mutatva, nem fél a támadóktól. Könnyebb sérülése miatt ezek után azonnal kórházba szállították.

Az Amerikai Egyesült Államok történetében a Trump elleni akcióval együtt kilenc alkalommal kíséreltek meg komolyabb merényletet az elnök ellen, ezek közül négy elnök (Abraham Lincoln, James A. Garfield, William McKinley és John F. Kennedy) elleni merénylet járt sikerrel. Azóta az amerikai elnökök mindegyike számos sikertelen merényletkísérlettel kellett, hogy szembenézzen: utoljára olyan veszélyes helyzet, mint most, 1981-ben fordult elő, ekkor próbálták Ronald Reagan elnököt egy revolverrel megölni.

A politikai vezetők elleni merényletek a múltban döntő módon befolyásolták az áldozatok népszerűségét az országban, John Fiztgerald Kennedy meggyilkolása után, 1963-ban az elnök pártja, a Demokrata Párt addig nem látott népszerűségre tett szert. Míg az egyébként rendkívül népszerű Kennedy elnök népszerűsége meggyilkolását megelőzően a sikertelen kubai puccskísérlet és a kubai rakétaválság után stabilan 70 százalék alá csökkent, a helyette felesküdő, addigi alelnök, Lyndon B. Johnson egyenesen 80 százalékról indult. A Ronald Reagan republikánus elnök ellen 1981-ben elkövetett, sikertelen merénylet után az amúgy is magas, 60 százalékos népszerűsége 80 százalékra emelkedett.

Trump elnökválasztási esélyei mellett szól az is, hogy mint ilyenkor szokásos, a merényletet követően a kampány lényegében „leáll”, és sem politikai ellenfelei, sem a média nem folytatja a megtámadott jelölt kritikáját és az ellene kezdeményezett negatív kampányt. A szokásokhoz híven így a legtöbb média most is méltányosságból és politikai megfontolásból „szünetet tart” a Trump elleni kritikák terén. Az ugyanis valóban a teljes ízléstelenség határát súrolná, ha a merényletkísérlet után is teljes gőzzel kritizálná a liberális média a volt elnököt, és ez még inkább visszaüthet a választáson.

Ennek a szokásnak az is az értelme, hogy azt a közhangulatot, amely a Donald Trump elleni merénylethez elvezetett, ebben a helyzetben senki nem kívánja tovább fokozni.

Ilyen szabályok azonban a Biden elleni bírálatokra nem vonatkoznak. Volt már olyan republikánus képviselő is, aki egyenesen kijelentette, Joe Bident és a demokraták „gyűlöletkampányát” okolja a történtekért. Ezzel arra célzott, hogy a hivatalban lévő elnök és pártja az elmúlt hetekben felhívták a figyelmet egyes egyértelmű jelekre, amelyek arra utalnak, megválasztása esetén Trump és emberei jelentős mértékben átalakítanák, vagy egyenesen felszámolnák az amerikai demokrácia egyes elemeit.

Az úgynevezett „Project 2025” nevet viselő politikai jegyzéket a legfőbb konzervatív politikai think tankek és intézetek együtt készítették el, benne összefoglalták egy sikeres, második Trump-terminus szerintük legfontosabb feltételeit és intézkedéseit. Ezek közül a legfontosabb, hogy szerintük –  első ciklusától eltérően – Trump elnöknek második ciklusában nemcsak a kormányzat cserélődő, politikai alkalmazottaitól, de a „nem politikai” állandó, adminisztratív állami hivatalnokoktól is meg kéne szabadulnia, hogy helyettük a saját embereit tegye ezekbe a pozíciókba is. Ezenkívül a külpolitikában a „be nem avatkozás” felé, belpolitikában pedig a nők és szexuális kisebbségek, valamint a bevándorlók emberi jogainak jelentős szűkítése felé lépne el a 900 oldalas vitairat.

Trump a vádak hatására korábban a „Project 2025”-től elhatárolódott, állítva, nem találkozott annak szerzőivel, és úgy gondolja, az irat egyes javaslatai „nyilvánvaló baromságok”.

Trump hívei most viszont azzal vádolták meg a liberális oldalt, hogy az irat ügyében keltett „hisztéria” arról, hogy Trump „diktátorrá válna”, vezethetett el a merényletig.

Erre egyelőre semmi nem utal. Az viszont most biztosnak látszik, hogy a merénylet a 2024-es elnökválasztás sorsát máris eldöntötte Trump javára – abban az esetben, ha novemberig ennél drámaibb és meghatározóbb fordulat nem történik.