Ilaria Salis után egy másik, a tavaly februári támadásokban való részvétellel vádolt ember kapcsán is szokatlan fejleményekről számolt be a németországi sajtó. A tavaly decemberben Berlinben letartóztatott, nembináris nemi identitású Maja T.-t múlt pénteken adták át, osztrák közvetítéssel a magyar hatóságoknak. A kora reggeli órákban lefolytatott műveletről a Legal Tribune Online (LTO) cikkében úgy fogalmaz: annak tudatában adta ki az antifasiszta aktivistát a berlini legfőbb ügyészség, hogy ügyvédei panaszt nyújtanak be a kiadatás ellen.

A német jogi szaklap arról is beszámol, hogy a kiadatás engedélyezése után hiába fordultak az aktivista ügyvédei a Szövetségi Alkotmánybírósághoz (Bundesverfassungsgericht) alkotmányjogi panasszal, és hiába döntött a jogi szerv az eljárás ideiglenes felfüggesztéséről, 

az erről szóló határozat kevesebb mint egy órával azután érkezett csak meg az eljáró szervekhez, hogy Majat T.-t már átadták a magyar hatóságoknak.

A Szövetségi Alkotmánybíróság határozata szó szerint így szól: „A kérelmező átadása a magyar hatóságoknak ideiglenesen, legfeljebb hat hétig, a benyújtandó alkotmányjogi panaszról szóló döntés meghozataláig tilos”. Továbbá „a berlini Főügyészség utasítást kap, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozza a kérelmező magyar hatóságoknak való átadást, és elérje a Németi Szövetségi Köztársaságba való visszaszállítását”.

A kiadatásról szóló döntést június 27-én, csütörtök délután hozta meg a bíróság, ezzel szemben Maja T. ügyvédei a ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtottak be másnap reggel, 7:38-kor az Alkotmánybírósághoz, ami 10:50-kor adta ki a fenti határozatot. Azonban Maja T.-t alig néhány órával a kiadatásról szóló döntést követően, pénteken reggel 6:50-kor átadták az osztrák hatóságoknak, akik 10 órakor kiadták őt a magyar kollégáiknak.

A német hatóságok eljárásával kapcsolatban a lap által megkérdezett Kai Peters, a berlini Ignor & Partner ügyvédje, kiadatási szakértő úgy fogalmazott, a német ügyészségnek nem lett volna lehetősége leállítani az aktivista Ausztria és Magyarország közötti kiadatását, mivel a Németországba történő visszaszállítással az osztrák hatóságok – Magyarország és Ausztria közötti – kétoldalú szerződéseket szegtek volna meg. A szakértő megjegyzi:

„A német hatóságok eljárása valószínűleg nem volt jogellenes, de nyilvánvalóan úgy szervezték meg a kiadatást, hogy kihasználják azt, hogy a német kiadatási eljárás nem biztosít jogorvoslati lehetőséget.”

Mivel a szakértő szerint alkotmányjogi panaszra minden bizonnyal számítani lehetett, 

„ez az eljárás nem méltó egy jogállamhoz.”

Hasonló véleményt fogalmazott meg az LTO-nek Dr. Nikolaos Gazeas, a kölni Gezeas Nepomuck ügyvédi iroda munkatársa:

„Az a mód, ahogyan a kiadatást a bíróság döntése után azonnal, burkoltan végrehajtották, nemcsak furcsa, hanem a nyilvánvalóan várható szövetségi alkotmánybírósághoz benyújtott panaszra tekintettel jogellenes is. Ismerem ezt a fajta megközelítést az olyan latorállamoktól mint Oroszország és Irán, de nem egy jogállam részéről. Az eljárás szégyenletes”.

Az Analyse und Kritik havilap online kiadásal az ügyről szóló cikkében felidézi, Németország korábban több alkalommal elutasította gyanúsítottak kiadatását Magyarországnak, a hazai börtönkörülmények miatt: 2018-ban a Szövetségi Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a müncheni Tartományi Legfelsőbb Bíróság (OLG) két hasonló határozatát. 2020-ban pedig a brémai bíróság szintén elutasította a Magyarországnak történő kiadatást, szintén a börtönkörülményekre hivatkozva.

„Megdöbbentő, hogy egy német bíróság most azt teszi, amitől minden alkotmányos gondolkodású ember retteg: egy queer személyt egy olyan nyíltan queer-ellenes rendszerbe küld mint Magyarország, sérti az emberi jogok európai egyezményét” 

– nyilatkozta a lapnak Angela Furmaniak, egy ügyvédszövetség elnökségi tagja.

Arról is beszámolnak, hogy ugyan a berlini fellebbviteli bíróság még májusban megállapította, hogy a jelenlegi magyar kormány politikája „gender-, homo- és transz-ellenesnek” nevezhető, most nem látta „alapvető akadályát” a kiadatásnak – csupán jelentést kért Magyarországtól a nem bináris fogvatartottakkal szembeni bánásmódról. Az erre adott magyarországi választ rendkívül általánosnak nevezik. Sven Richwin, Maja T. védőügyvédje szerint abban „nincs biztosíték arra vonatkozóan, hogy melyik magyar fogvatartási központban történne az őrizetbe vétel – ez pedig ellehetetleníti a konkrét körülmények vizsgálatát.”

Maja T.-t tavaly decemberben Berlinben fogták el, azt követően, hogy a 2023 februári viperás támadásokban való részvétel miatt Magyarország nemzetközi, Németország pedig belföldi elfogatóparancsot adott ki ellene. A nembináris aktivistával szemben a vád, hogy  2023-as szélsőjobboldali „becsület napja” idején több társával együtt szélsőjobboldali emberekre támadt, életveszélyt okozó testi sértést okozva.

A Magyarország számára június 28-án reggel átadott Maja T. letartóztatásával kapcsolatban a magyar rendőrség a 24.hu megkeresésére azt közölte, hogy a bíróság szökés, elrejtőzés, és bűnismétlés veszélye miatt rendelte el a gyanúsított letartóztatását azzal, hogy 30 milliós óvadék ellenében bűnügyi felügyeletbe kerülhet. A bűnügyi felügyelet azt jelenti, hogy havonta egyszer személyesen kell megjelennie a rendőrségen. Az ügyészség fellebbezett a végzés ellen, a szerv rács mögött szeretné látni a gyanúsítottat.

„A BRFK életvédelmi osztályának nyomozói pénteken az osztrák-magyar határon vették át a férfit, majd Budapestre szállították. Az életveszélyt okozó testi sértés kísérletével és súlyos testi sértés kísérletével gyanúsított férfi megtagadta a vallomást”

– ismertette a német szakértők által kritizált kiadatás hazai lefolyásának részleteit Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője.

A kiadatással és a magyarországi börtönviszonyokkal kapcsolatban az Amnesty International németországi irodája az X-en megosztott bejegyzésében úgy fogalmazott:

„A jogállamiság szempontjából érthetetlen és megkérdőjelezhető, hogy a német hatóságok azelőtt léptek, mielőtt a Szövetségi Alkotmánybíróság dönthetett volna. Az éjszaka leple alatt végrehajtott akció ellehetetlenítette Maja T. hatékony jogvédelmét. A következmények végzetesek. 

Magyarország ismételten aláássa a jogállamiságot. Az Amnesty növekvő queer-ellenességet tapasztalt – többek között a hatóságok részéről. Attól tartunk, hogy ez nem bináris személyként Maja T. fogvatartási körülményeiben is tükröződhet.

Maja T.-t azonnal vissza kell küldeni Németországba! 

Ezután kerülhet sor a kiadatás átfogó felülvizsgálatára a Szövetségi Alkotmánybíróság által, amely során figyelembe kell venni a magyarországi emberi jogi kockázatokat.”

Amint arról beszámoltunk, 2023 februári támadások miatt ügyben eddig három külföldi állampolgárt vettek őrizetbe Magyarországon, köztük Ilaria Salis olaszországi tanárnőt, aki 11 hónapos fogvatartás után azt követően térhetett haza, az Alleanza Verdi e Sinistra (Zöld és Baloldali Szövetség – AVS) jelöltjeként listavezetőként mandátumot szerzett az Európai Parlamenti választásokon. Salis fogvatartásának körülményei és az, hogy rabláncon vezették be az előkészítő tárgyalásra a nemzetközi sajtóban is visszhangot váltott ki – ami miatt az olasz külügyminiszter is megkereste magyar kollégáját. Ráadásul az óvadék ellenében házi őrizetbe helyezett nő budapesti tartózkodási helye is kiszivárgott egy bírói hibának köszönhetően. 

Amint arról részletesen is írtunk, a másfél évvel ezelőtti erőszakos akció nyomán zajló eljárásokat a magyar jobboldal és kormány arra használja, hogy hiteltelenítse az antifasizmust, és a szélsőjobboldallal szembeni bármi nemű kiállást.