Szociális szervezetek és szakemberek  tiltakoznak a gyermekvédelmi ágazatban júliustól bevezetendő pszichológiai alkalmassági és „kifogástalan életviteli” vizsgálat ellen – olvasható az Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SzMME) blogján. A szakmai szervezetek azért fújnak most riadót, mert szerintük a vizsgálat következtében számos kollégájuk jogviszonya szűnhet meg annak ellenére, hogy jelenlegi munkakörükben jól teljesítenek.

A pszichológiai alkalmassági és kifogástalan életviteli vizsgálatot előíró jogszabályt a kormánypárti többség a gyermekvédelmi törvény (itt az eredeti gyermekvédelmi törvényről van szó, tehát nem a Fidesz által ugyanerre a névre keresztelt homofób propagandatörvényről – B. B.)  szigorításának keretében alkotta meg azt követően, hogy a kegyelmi ügy és azzal összefüggésben a 2010-es évek elejétől elkövetett bicskei gyermekbántalmazási esetek országos botrányt keltettek, majd a köztársasági elnök és a volt igazságügyi miniszter visszavonulását eredményezték a közéletből, és végeredményben új politikai helyzetet teremtettek Magyarországon. 

Mint azt az SzMME posztja kiemeli, bár a kegyelmi botrány nyomán megindult jogalkotási folyamattal kapcsolatban számos gyermekjogi és gyermekvédelmi szervezet ajánlotta fel tudását és együttműködését a kormányzatnak, a törvénymódosítást a kormány nem bocsátotta társadalmi egyeztetésre, a szakmai szervezeteket és szakértőket a jogalkotás előkészítésébe nem vonta be, az egyeztetésbe bevontak köréről nem tájékoztatta sem a szakmai szervezeteket, sem a nyilvánosságot. A szakmai szervezetek javaslatait a kormányzat gyakorlatilag kivétel nélkül figyelmen kívül hagyta, a jogalkotás parlamenti szakaszában módosító javaslatként benyújtott intézkedéseket szintén lesöpörték az asztalról, és elzárkóztak a szakmai párbeszédtől. Az SzMME már áprilisban, a törvénycsomag beterjesztésekor jelezte, hogy a törvény szerintük épp csak a gyermekvédelmi rendszer legfontosabb hiányosságaira – többek között az ágazat alulfinanszírozottságára – nem refelektál. 

Most, június végén annyi történt, hogy a kormány társadalmi vitára bocsátott egyes rendeleteket, ám ezek esetében javaslatokat tenni már nincs lehetőség, hiszen az érdemi részeket az azóta megszavazott törvényben már rögzítették – írja a szakmai szervezet.

 A szakemberek újra kiemelik: a törvényben elfogadott intézkedések a gyermekvédelem aktuális problémáira – a mennyiségi és minőségi szakemberhiányra, az alulfinanszírozottságra, a bürokratikus működésre, a módszertani hiányosságokra – nem nyújtanak megoldásokat. Úgy látják, ehelyett a jogszabály a rendszerben dolgozók adminisztratív munkaterheit növeli, és

olyan intézkedéseknek, ellenőrzésnek teszi ki a dolgozókat, melyek hatásossága és eredményessége kérdéses, viszont a dolgozók magánéletébe indokolatlanul nagy betekintést tesz lehetővé.

A törvénybe foglalt pszichológiai alkalmassági és kifogástalan életviteli vizsgálatot előíró jogszabályról azt írják: „több pontban nincs összhangban a szociális szakmák szakmai értékeivel és etikai normáival. A vizsgálat koncepciója és módszerei nem összeegyeztethetők a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazat szellemiségével.” Ez konkrétan a következőket jelenti: 

• A rendőrség és más erőszakszervezetek világát hozza be az ágazatba, alapvetően a kontrollra és szankciókra épül, nem az érdemi prevenciót és a dolgozók támogatását célozza.
• Megteremti a dolgozókkal szembeni szervezeti abúzus lehetőségét.
• A törvény szerint a vizsgálat alá vont dolgozóknak jogorvoslati lehetőségük sincs (pszichológiai alkalmatlanság esetén pedig saját költségen kérhetik a megismételt vizsgálatot), így akár egyik napról a másikra szűnhet meg a jogviszonyuk úgy, hogy érdemben védekezni sem tudnak.
• Az alkalmazott pszichológiai alkalmassági vizsgálat csak korlátozottan képes kiszűrni a bántalmazókat. Az alkalmassági vizsgálat eljárásrendje nem teszi lehetővé, hogy a dolgozó megfelelően tájékozódjon a vele szemben elvárt követelményekről; több kérdés pedig olyan társadalmi normákhoz, társadalmi átlaghoz viszonyít, melyek még szakemberek között is viták tárgyát képezik. 
• Épp ezek miatt számos gyermkevédelmi dolgozó jogviszonya szűnhet meg annak ellenére, hogy jelenlegi munkakörükben jól, sőt kiválóan teljesítenek.
• A vizsgálat súlyos adatvédelmi, személyiségi jogi aggályokat is felvet: mivel a kifogástalan életvitel vizsgálata nem csak a dolgozóra, hanem a vele együtt élőkre is kiterjed, a dolgozó jogviszonya megszűnhet akkor is, ha a hozzátartozó nem járul hozzá a vizsgálathoz.
• Továbbra sem biztosítottak a dolgozóknak a problémák megelőzéséhez, megfelelő kezeléséhez szükséges intézkedések és az ezekhez szükséges erőforrások.

A tiltakozásban résztvevő szakmai szervezetek – az SzMME mellett Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE) – aggódnak, hogy a gyermekjóléti és gyermekvédelemi rendszer eddig is nyilvánvaló minőségi és mennyiség munkaerőhiánya az intézkedések hatására fokozódni fog.

„Nemcsak új jelentkezők nem lesznek a meghirdetett álláshelyekre, hanem számos szakember fogja elhagyni a gyermekvédelmi intézményrendszert. Ennek hatását pedig az ellátott gyermekek fogják megszenvedni, akiknek az ellátása már jelenleg is kritikus helyzetben van”

– írják. 

A közleményt aláírók követelik a gyermekvédelem ügyének ártó jogszabályok visszavonását, továbbá a legszélesebb szakmai körök bevonásával, a gyermekek alapvető érdekeit, jogait védő gyermekvédelmi reform kidolgozását.