A Fővárosi Nyomozó Főügyészség megszüntette a Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter és akkori férje, az azóta politikussá vedlett Magyar Péter közötti beszélgetésről készült felvétel ügyében folytatott vizsgálatot. Az ügyészség azt állapította meg, hogy a Völner–Schadl-ügy iratait nem manipulálták, Varga Judit „pletykákat osztott meg a férjével” – számol be róla a 444. 

Megkerestük a súlyos korrupcióval vádolt volt államtitkár és a végrehajtók egykori főnökének ügyével kapcsolatban Szepesházi Péter ügyvédet, volt bírót, aki számos végrehajtási ügyben járt el, rendszeresen képvisel kisemmizett embereket akár a végrehajtókkal, akár az állammal szemben is.

Szepesházi lapunknak elmondta, hogy büntetőeljárás során az ehhez hasonló hangfelvételeket minden további nélkül bizonyítéknak tekintik, amennyiben nem merül fel a felvétel manipulációja. Ez egyébként meg is történt, csak épp a nyomozást szüntették meg, miután nem tartották relevánsnak a tartalmát, az ügyészség számára nincs elég bizonyítóereje. 

Volt bíróként ugyanakkor Szepesházi úgy látja, életszerűtlen az ügyészség indoklása, miszerint  „annak kiderítése nem a nyomozás feladata”, hogy Varga miért mondott el pletykákat a férjének, miért ilyen módon adta elő azokat, hogy megfelel-e a valóságnak az, hogy volt férje presszionálta őt, hogy ilyeneket mondjon.

„Mégiscsak egy jogász beszélt egy igazságügyi miniszterrel egymás között bizalmasan mint házastársak, az pedig enyhén szólva feltételezés, hogy pletykákat osztottak meg”

– hozzátéve, hogy a pressziót, vagyis hogy Magyar Péter fenyegetően lépett fel, Varga Judit, vagyis csak az egyik fél állítja. A jogász szerint nem hihető vagy életszerű az ügyészség verziója. Mint elmondta, sokkal több a gyanús körülmény a hangfelvételek tartalmát illetően. 

„Felmerülne a megtörtént vádemeléseken túli egyéb vádemelés, akár  (a nyomozati anyagokból ismert – K.S.Á.) »Tóni, Barbara, Ádám« kapcsán is.”

Szepesházi szerint a nyomozás megszüntetése, vagy hogy felsőbb körökbe tartozó szereplők megússzák a felelősségre vonást csak távolabbról függ össze a végrehajtói maffia működésével. Ott ugyanis inkább az a probléma a volt bíró szerint, hogy noha bírósági szakaszban van már Schadl és társai ügye, ez nem változtatott a végrehajtók általános működésmódján. A „kifehérített”, vagyis az eljárás alatt álló végrehajtóktól megszabadított végrehajtói karban a korábbiak helyébe lépő új végrehajtók ugyanolyan elánnal viszik tovább megörökölt ügyeiket. 

Holott Nyugat-Európában ha van egy hasonló botrány, az érintett végrehajtók ügyeit automatikusan megvizsgálják 1-2 évre visszamenőlegesen. Ha ott kiszűrnek visszaélésgyanút, akkor felülvizsgálják, vagy felfüggesztik az adott ügyet. Magyarországon ezzel szemben az adós adott esetben hiába ír akár a Schadl helyettesének, a válasz, hogy a visszaéléseket ügyenként kell bizonyítani, tehát a végrehajtás nem áll le. 

„Az a probléma, hogy egy ilyen »fertőzött« végrehajtói kar elvileg »nem fertőzött« további tagjai pont ugyanúgy működnek, és széttárják a kezüket, hogy nem lehet arra semmilyen jogot alapítani vagy felfüggesztést kérni, hogy esetleg hiába vette át egy olyan végrehajtótól az ügyet, aki le van tartóztatva, vagy vádemelés alatt áll”

– fejtette ki Szepesházi.

A jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügyészség arra hivatkozik, hogy az időpontban, amikor állítólag manipulálták az iratokat, már megvolt a vádemelés. Viszont mint mondta, épp az a kérdés, hogy mindenki ellen vádat emeltek-e, aki ellen megállt volna az alapos gyanú, vagy sem. 

Ezért ezzel nem lehet érvelni, hisz nem az a kétséges, hogy akik ellen vádat emeltek, azok ellen lenne-e más bizonyíték, hanem az, hogy más ellen miért nem emeltek vádat. 

Magyar Péter is reagált az ügyészségi határozatra, véleménye szerint „szürreális”, hogy a hatóság nem talált bűncselekményre utaló nyomot a márciusban nyilvánosságra hozott felvételeken. Akkor a Mérce is beszámolt róla, hogy Magyar szerint a hangfelvétel bizonyítja, hogy nemcsak Völner Pál államtitkár, hanem a kormány legmagasabb körei és a hatóságok is együttműködtek a végrehajtó-maffiával. A felvételek tanúsága szerint Varga Judit arról beszélt, hogy Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, akkor a polgári titkosszolgálatokat is felügyelő miniszter közreműködött a Völner-Schadl üggyel kapcsolatos iratok manipulálásához, ahogy azt is elmondta, hogy Polt Péter legfőbb ügyész „nem ura a helyzetnek”. 

A Schadl György vezette végrehajtói kar a vád szerint maffiamódszerekkel működött, ennek jegyében az elnök lojális végrehajtókat nevezett ki elsősorban a „jól fizető” területekre, akik aztán bevételük jelentős részét leadták neki a pozíció fejében. A Schadl-féle végrehajtói kar vélhetően számos törvénytelen végrehajtás útján semmizett ki embereket, családokat megfelelő jogalap nélkül. Habár a végrehajtói kart azóta elvileg kifehérítették, továbbra is fennáll a kérdés: az alapvetően állami, végrehajtói hatalmi ághoz tartozó feladatert miért privát, profitorientált vállalkozások felelnek, amelyek emiatt a minél több, és minél nagyobb értékű végrehajtásban érdekeltek.