A nukleáris fegyverekre fordított kiadások 13 százalékkal nőttek 2023-ban az előző évhez viszonyítva, s ezáltal meghaladták a 91,4 milliárd dollárt (34 ezer milliárd forint), adta tudtul a Nemzetközi Kampány a Nukleáris Fegyverek Eltörléséért (Ican).
2022-höz mérve 10,7 milliárd dolláros növekményről van szó, ami nagyrészt az Amerikai Egyesült Államok megnövekedett védelmi költségvetésének tudható be. De azért mindenki, ha más és más arányban is, kivette belőle a részét.
Lássuk a kilenc atomnagyhatalom költéseit!
Az USA egy év alatt csak nukleáris fegyverekre 51,5 milliárd dollárt költött. Kína 11,9 milliárd dolláros költségvetésével csak a második helyet érdemelhette ki. Oroszország 8,3 milliárd dolláros kiadása csak a harmadik helyre volt elég, őt követi az Egyesült Királyság (8,1 milliárd dollár) és Franciaország (6,1 milliárd dollár). A listán a hatodik helyen India található 2,7 milliárdos költéssel, majd Izrael, Pakisztán és Észak-Korea következik. Utóbbiak hozzávetőlegesen 1 milliárd dollárt költöttek atombombák és hidrogénbombák fejlesztésére, készítésére, karbantartására stb.
Kijózanító, hogy az USA egymaga többet költött a nukleáris fegyverekre, mint az utána következő államok összesen.
A Guardian megjegyzi, hogy az elmúlt öt évben, amióta az Ican végzi a felméréseit, a nukleáris fegyverekre fordított kiadások 34%-kal, azaz 23,2 milliárd dollárral emelkedtek. Az USA ebben is éllovas, a kiadásai ez idő alatt 45%-kal, az Egyesült Királyságé pedig 43%-kal nőttek.
Érdemes rövid kitérőt tennünk az államok katonai összkiadásaira is. Ez 2023-ban a következőképpen alakult.
| A világ államainak költése | 2,443 | 2.3 | 100 | |
| 1 | Amerikai Egyesült Államok | 916.0 | 3.4 | 37 |
| 2 | Kína | 296.0 | 1.7 | 12 |
| 3 | Oroszország | 109.0 | 5.9 | 4.5 |
| 4 | India | 83.6 | 2.4 | 3.4 |
| 5 | Szaúd-Arábia | 75.8 | 7.1 | 3.1 |
| 6 | Egyesült Királyság | 74.9 | 2.3 | 3.1 |
| 7 | Németország | 66.8 | 1.5 | 2.7 |
| 8 | Ukrajna | 64.8 | 37.0 | 2.7 |
| 9 | Franciaország | 61.3 | 2.1 | 2.5 |
| 10 | Japán | 50.2 | 1.2 | 2.1 |
A hadiiparra a legtöbbet költő tíz állam. Az államok neve után az első oszlop az elköltött összeget jelzi milliárd dollárban kifejezve; a második oszlopban százalékban kifejezve az adott állam katonai költését láthatjuk a GDP-ben kifejezve; a harmadik sor pedig a globális költéshez viszonyítja az adott állam katonai kiadásait. (Forrás: SIPRI)
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (Sipri) által összeállított kimutatás szerint nemcsak a nukleáris fegyverekre költött összeg nőtt, hanem az aktív nukleáris robbanófejek száma is valamivel magasabb, mint 2022-ben volt:
9585, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy Kína 410-ről 500-ra növelte arzenálját.
A legtöbb nukleáris robbanófeje továbbra is az USA-nak és Oroszországnak van, amelyek az összes robbanófej mintegy 90%-ával rendelkeznek. Oroszország 4380 nukleáris robbanófejet telepített vagy tárolt, míg az USA 3708-at.
A Sipri kutatói, akik immár egy NATO-tagországban kénytelenek működni, nem találták annak a jelét, hogy Oroszország Fehéroroszországba telepített volna atomfegyvereket.
Nagy-Britannia nukleáris fegyverarzenálja a becslések szerint változatlanul 225 darab, Franciaország pedig 290 darab robbanófejet birtokol.
