Immár közel 14 ezren írták alá azt a petíciót, amelyben a tiltakozók Borisz Kagarlickij oroszországi baloldali szociológus és a háborút ellenző orosz politikai foglyok szabadon bocsátását követelik. A Magyarországon elsősorban az Eszmélet folyóiratban közölt tanulmányai révén ismert tudóst, a népszerű Rabkor oldal és YouTube-csatorna alapítóját 2023 júliusban tartóztatták le a „terrorizmus nyilvános igazolása” miatt.
Kagarlickij 2022 októberében a kercsi híd felrobbantásával kapcsolatban annak a véleményének adott hangot a Telegram közösségi oldalon, hogy a híd katonai célpont volt, s egy videót is közzé tett, amely az ügyészség nézete szerint „a speciális katonai művelet megállítását célzó megfélemlítés gyakorlatát ismerte el és utánozta”. Nem nehéz ebben a megfogalmazásban ráismerni az oroszországi hatalom akkor uralkodó zsargonjára. Ezután Kagarlickij ellen – a szociológus védőjének közlése szerint – az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Komiföldön (Komi Köztársaság) található központja indított nyomozást.
A követelés aláírói közt találjuk Étienne Balibar filozófus, Alex Callinicos elméletíró és aktivista, Fredric Jameson irodalomkritikus és filozófus, Kohei Saito filozófus, Slavoj Žižek filozófus és Naomi Klein filozófus és politikai aktivista nevét is számos politikus, tudós és háborúellenes munkás és értelmiségi társaságában.
A moszkvai Társadalom- és Gazdaságtudományi Főiskola most 65 éves professzorát már 2018-ban a németországi Rosa Luxemburg Alapítvánnyal való együttműködése miatt „külföldi ügynöknek” nyilvánították, az ukrajnai háború kitörése után röviddel pedig tíz napra börtönbe is zárták. Az újabb eljárás – a petíció szövege szerint – az oroszországi baloldali mozgalmak elleni brutális elnyomási hullámba illeszkedett bele.
Ezt az keltette, hogy – továbbra is a kezdeményezés megszövegezése szerint –
„a háború súlyos áldozatai növekvő elégedetlenséget váltanak ki a dolgozó emberek tömegében”, s mivel a baloldal képes feltárni és magyarázni az imperialista háború és az emberi szenvedés közötti kapcsolatot, ezért a baloldali politikai köröket rendszeres támadás éri Oroszországban.
Így aktivisták tucatjaival egyetemben Kagarlickijt is letartóztatták, majd pedig a komiföldi Sziktivkarba szállították. A vele szemben lefolytatott eljárás szeptemberben kezdődött, s a barátai és tudóstársai által kezdeményezett nemzetközi kampány dacára december 12-én bűnösnek találták és 600 ezer rubel (több mint kétmillió forint) pénzbírsággal sújtották. Az ügyészség azonban nyomban fellebbezett a bíróságon, s az „enyhe ítélet” miatt, valamint amiatt a hamisnak bizonyult vád okán, hogy Kagarlickij nem működött együtt a bírósággal és nem fizette ki a bírságot, a katonai fellebbviteli bíróság másodfokon is tárgyalta az ügyét, majd pedig idén februárban öt év börtönbüntetésre ítélte a tudóst.
Kagarlickij – akit már a Szovjetunióban is üldöztek nézetei miatt, s akit 1982 áprilisában „szovjetellenes propaganda” miatt egy év börtönbüntetésre ítéltek – az ítélet letöltését három túlzsúfolt börtönben kezdte meg.
Az első hetekben olyan cellákban kapott helyet, ahol 15 másik ember raboskodott. Végül a moszkvai körzetben található zelenográdi SIZO-12-be szállították, ahol jobb körülmények között a fellebbezése eredményére vár.
Zelenográdban módja van dolgozni, így több alkalommal is leveleket írt a Jacobin magazinnak. A márciusi levelében az oroszországi börtönviszonyokat taglalja, hangsúlyozva, hogy a börtönök túlzsúfoltak, a rabok számára biztosított koszt rendkívül szegényes, a rabtársainak pedig semmi keresnivalója sincsen a börtönben. „A legtöbb rab ugyanis nem megrögzött gazember, hanem hétköznapi emberek, akik összeütközésbe kerültek a törvénnyel, akik engedtek valamilyen kísértésnek, vagy akik elvesztették a kontrollt a körülményeik felett”, írja.
Az április levelében pedig arról a „teljesen új politikai helyzet”-ről osztotta meg a nézetét, miszerint a baloldali radikálisok és anarchisták helyett immár a hagyományos értékeket védő, elkötelezett konzervatívok azok, akik forradalmárnak tetszenek. Holott Kagarlickij szerint ez megtévesztő, hiszen ezek a konzervatívok „a kapitalizmus alapvető szabályait nemhogy megkímélik mindenféle kétségtől, hanem éppen ellenkezőleg, ezeket a szabályokat a végletekig fokozzák”.
A meglátása szerint olyan változásokban kell keresni a valós válaszokat, amelyek lehetővé teszik mind a modern liberalizmus individualista logikájának, mind a vele szemben felemelkedett új konzervativizmus totalitárius agresszivitásának leküzdését.
A Holod című ellenzéki hírportál már tavaly nyáron arról számolt be, hogy Oroszországban fél év alatt legkevesebb 82 büntetőeljárást indítottak hazaárulás, kémkedés és bizalmas alapon való együttműködés címén. Az ukrajnai háború elhúzódása mellett az oroszországi elnökválasztás is eredményezhette, hogy a politikai perek száma megszaporodott. A március 17-i választások előtt a Vlagyimir Putyin politikáját bíráló ellenzék több elnökjelöltjét is ellehetetlenítették a választásokon való indulástól, így Jekatyerina Duncova orosz ellenzéki újságírót és Borisz Nagyezsdin üzletembert. Február közepén pedig Alekszej Navalnij máig kevéssé részletesen feltárt körülmények között rosszul lett és meghalt a Jamalo-Nyenyec Autonóm Körzetben található „különleges kolónián”. A választásokat Vlagyimir Putyin hivatalban lévő elnök a szavazatok 85 százalékát megszerezve nyerte meg.
Az utóbbi időszakban több politikai motivációjú perrel is foglalkoztunk. Ezek közül ismertségben kiemelkedik a Julian Assange aktivista ellen folytatott eljárássorozat. Legutóbb pedig arról a kurd nemzetiségű férfi ügyéről számoltunk be, akit a szerbiai hatóságok annak ellenére tartanak fogságban, hogy éppen a szerbiai bíróságok mondták ki ártatlannak.
