Ecevit Piroğlu kurd politikai aktivista több mint hetven napja folytat éhségsztrájkot, miután a szerbiai bíróságok korábbi döntéseinek, a szerbiai törvények, valamint az ENSZ kínzás elleni bizottságának irányelvei dacára a hatóságok fogságban tartják Belgrádban. A szabadon bocsátását követelő aktivisták szerint Piroğlu egészségi állapota válságos, írja az Amszterdamban szerkesztett Firat News Agency (ANF) kurd híroldal az egyre nagyobb nemzetközi felháborodást övező ügyről szóló összefoglalójában.

Piroğlu még 2021 júniusában érkezett Szerbiába, ahol arra hivatkozva, hogy a nézetei miatt üldözik Törökországban, menedékkérelmet nyújtott be. Bár menedékjogot azóta sem kapott, az Emberi Jogi Szövetség (İnsan Hakları Derneği, İHD) izmiri szervezetének egykori igazgatóját és a Szocialista Demokrácia Párt (Sosyalist Demokrasi Partisi, SDP) központi bizottságának tagját, könyvkiadót Törökország kezdeményezésére egy Interpol-körözés miatt még a repülőtéren letartóztatták.

Piroğlu azóta, azaz közel három esztendeje a szerbiai igazságszolgáltatás és a nemzetközi politikai egyezkedések hálójában rekedt.

Noha 2023 júniusában a belgrádi fellebbviteli bíróság arra a következtetésre jutott, hogy nem talált bizonyítékot azokra a vádakra, amelyek a Törökországnak való kiadatása mellett szólnak, és megváltoztatta a Legfelsőbb Bíróság kiadatásról szóló elsőfokú határozatát, Piroğlu mindössze négy napot töltött szabadon. Ekkor újra letartóztatták útlevél-hamisítás ürügyén. S bár a vádat hamarosan ejtették, idén januárban a külföldi államok polgárainak fenntartott, Belgrád külvárosában található Padinska Skela-i befogadóközpontba szállították, ahol azóta is fogva tartják.

Vád nélkül

A Szabad Európa Rádió szerb nyelvű oldalának nyilatkozva az ügyvédje, Milan Vuković elmondta, hogy Piroğlut „jogellenesen vették őrizetbe” a hatóságok, hiszen semmi jel sem utal arra, hogy a befogadóközpontban január eleje óta tartózkodó védence ellen bármilyen büntetőeljárás indult volna. A rendőrség ennek ellenére három hónapig nem nyilatkozott arról, hogy a politikai aktivistának miért kell a befogadóközpontban raboskodnia.

Miután több alkalommal is keresetet nyújtott be a közigazgatási bíróságra, a rendőrség április 8-án végül annyit közölt az ügyvéddel, hogy Piroğlu személye „különösen veszélyes” Szerbiára nézve, „elfogadhatatlan biztonsági kockázatot jelent” az országra, emiatt a fogva tartását újabb 90 nappal meghosszabbítják.

Ahogyan arra a SZER is emlékeztet, a külföldiekről szóló törvény értelmében a külföldi állampolgárokat akkor helyezik el a befogadóközpontokban, ha a származási országba való visszatérése folyamatban van, vagy ha kitoloncolás előtt állnak, illetve ha fennáll a veszélye, hogy a hatóságok elől nyomuk veszne. Ritkán történik meg az, hogy valaki a befogadóközpontba amiatt kerüljön, mert a befogadó országra vagy annak az állampolgáraira „veszélyes”, jelentsen ez bármit is.

Több civil egyesület és az ügyvéd is attól tart, hogy Szerbia Piroğlu kiadatására készül. Ez nem lenne példa nélküli eset, hiszen Szerbia 2016–2021. között öt személyt is kiadott Törökországnak, köztük 2017-ben Cevdet Ayazt, akit nyomban el is ítéltek. Annak ellenére tett így az ország, hogy az ENSZ külön felszólította Szerbiát, hogy ne adjon ki politikai aktivistákat Törökországnak.

Piroğlu Recep Tayyip Erdoğan rendszerének egyik legismertebb politikai ellenfele, kétségkívül Ankara mindent elkövet, hogy Szerbia kiadja. A most ötvenéves férfi már az 1990-es évek diákmozgalmaiban részt vett, később az Emberi Jogi Szövetség vezetőségi tagjaként dolgozott, amely szervezet a megkínzott baloldali és kurd emberek mellé állt, a tüntetéseken alkalmazott rendőri erőszak ellen pedig rendre felemelte a szavát. Piroğlu szocialista pártját már az Erdoğan-rendszer tette tönkre. Ő maga a között a 74 párttag között volt, akiket 2013-ban a Gezi parki tüntetések miatt letartóztattak. Az újabb letartóztatás elől menekült Szíria érintésével Szerbiába.

Éhségsztrájk

Vuković ügyvéd szerint a védence minden vágya, hogy – a fellebbviteli bíróság határozata értelmében – elhagyja Szerbiát, de ezt a külföldiek számára fenntartott befogadóállomáson való fogva tartása miatt nem teheti meg.

Az ügyvéd szerint Szerbiának pusztán két határozatot kellene tiszteletben tartania, melyeket ráadásul az állam hozott: azt, hogy Piroğlu elhagyhassa az országot, s azt, hogy addig is ne adják ki Törökországnak, amelyben harminc éves börtönbüntetés várna rá.

A különös eljárásrend miatt, mely úgy a szerbiai törvénykezést, mind a nemzetközi egyezményeket sérti, Piroğlu februárban másodszor is éhségsztrájkba kezdett. Első alkalommal még 2022-ben éhségsztrájkolt, amikor a kiadatás veszélye fenyegette. Akkor 136 napig tartó tiltakozása során közel ötven kilót vesztett. A gyenge egészségi állapotban lévő Piroğlu számára, aki egészségügyi ellátáshoz csak korlátozottan férhet hozzá, a mostani éhségsztrájk akár végzetes is lehet. Az ügyvédje arról számolt be, hogy a kurd férfi az elmúlt bő két hónap során többször is elvesztette az eszméletét.

Politikai ügy

„Ez egy politikai ügy. A török külügyminiszter Szerbiába látogatott, és Ecevit Piroğlu kiadatását kérte. Törökország ismét visszaél a nemzetközi szervezetekkel, ez esetben az Interpollal – ahogy más ügyekben is tette”, mondta el még 2023 nyarán Andrej Konstantin Hunko német politikus, a Baloldali Párt (Die Linke) tagja a szerbiai Mašina oldalnak, amikor a politikus belgrádi látogatást tett Piroğlu érdekében.  A magyarul a Mérce oldalán is olvasható interjúban Hunko elmondta azt is, hogy „A 2016-os puccskísérlet óta a török kormány lazábban és gyakrabban használja a terrorizmus vádját az ellenzék tagjai ellen”, aminek következtében „vezető politikusokat börtönöznek be, és Törökország figyelmen kívül hagyja az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseit”. Ez az a tágabb keret, amelybe a Piroğlu elleni eljárás is beletartozik. Érdemes emlékeznünk arra is, hogy Törökország Svédországtól a NATO-csatlakozás feltételéül kurd politikai aktivisták kiadatását követelte.

A Piroğlu szerbiai hányadtatásait közelről követő Ratibor Trivunac anarchista politikai aktivista a YouTube-on látható Osmatračnica című politikai műsorban elmondta, hogy az embertelen eljárás mögött kétségkívül több tényező állhat: Törökország nyomásgyakorlása, amely a jelek szerint olyan erős, hogy a szerbiai bíróságok döntését is sikerül fölülbírálnia; az Amerikai Egyesült Államok régiós befolyása; végül pedig az a nem elhanyagolható körülmény, hogy míg a tavaly decemberi választások után teljesen fel nem áll az új kormány a maga minisztériumaival, az eljáró szervek félnek attól, hogy hibát követnek el, melyet Aleksandar Vučić elnök, aki a jogkörén messze felül eljárva az országot irányítja, megtorol.

„Vučić most hagyja működni az embereit, közben ellenőrzi őket, s adott esetben változtat a pozíciójukon. Éppen ezért ezek a hivatalnokok, mivel nem a legélesebb kések a fiókban, és fogalmuk sincsen arról, mit kellene tenniük, semmit sem mernek tenni. Minden áll.”

Eközben azonban pártok és politikai csoportosulások immár számos országban követelik Piroğlu szabadon bocsátását. Legutóbb a Népi Egyesült Forradalmi Mozgalom (HBDH) emigráns aktivistái tiltakoztak a zürichi szerb konzulátus előtt az embertelen eljárás miatt, április 10-én pedig Isztambulban a Népi Egyenlőség és Demokrácia Pártja (DEM), a Munkáspárt (EMEP) és a Török Munkáspárt (TİP) parlamenti képviselői követelték a kurd férfi szabadon engedését. Az elmúlt két esztendőben pedig Bernben, Athénben, Genovában és Berlinben is láthattunk hasonló demonstrációkat.