Négy szakszervezet is sztrájkba hívta az Auchan franciaországi dolgozóit a bérek vásárlóerejének megőrzése érdekében. Az évi kötelező egyeztetés megegyezés nélkül zárult: a cégvezetése egyoldalúan tett ajánlatot mindössze 1,5 százalékos béremelésre, a szakszervezetek viszont legalább 5 százalékos béremelést követelnek. Az infláció 2023-ban 4,9 százalékos volt Franciaországban, az Auchan 1,5 százalékos bérajánlata tehát reálbércsökkenést okozna. A dolgozók úgy érzik, egyhavi fizetésük legfeljebb háromheti bérnek felel meg.
Az egyórás sztrájk az Auchan legalább 150 üzletét érintette, az ország minden tájáról legalább háromezren vettek benne részt az összesen 59 ezer dolgozóból. Ebben a hónapban ez már a harmadik akciónapja volt a szakszervezeteknek.
„Ez történelmi jelentőségű. Ez az első alkalom, hogy az alkalmazottak összes szakszervezete csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz” – fogalmazott a sztrájkról a CFDT szakszervezet képviselője, René Carette.
Több üzlethelyiségben is felvonultak a sztrájkolók, miközben azt skandálták, hogy „Emeljék a béreket!” és „Rosszul fizetnek minket!”. Szórólapokat is osztogattak a betévedő vásárlóknak, hogy elmagyarázzák, miért döntöttek a sztrájk mellett.
Les salariés d’Auchan Pau sont en grève ce vendredihttps://t.co/c5YQlHpWVP pic.twitter.com/sJcu7CDpUQ
— La Rép des Pyrénées (@LaRepDpyrenees) March 29, 2024
Une grève „historique” perturbe plusieurs magasins Auchan dans le Nord-Pas-de-Calais
➡️ https://t.co/yn8joTRKBV pic.twitter.com/sqtYMZPhw1— France Bleu (@francebleu) March 29, 2024
Az Orléans városához közel eső Olivetben már reggel négykor beérkeztek a munkahelyre a dolgozók, hogy feltartóztassák a normál működést, és megmutassák, mire menne a cég a dolgozók munkája nélkül. Egészen este hatig váltották egymást a munkahelyen. Délelőtt tízkor felvonulást is tartottak az üzletben, és azt énekelték a Les Champs Elysées sanzon dallamára:
„Az Auchan elveszett, az alkalmazottai nem bírják tovább. Túl alacsonyak a bérek, a vezetőség nem hallgat ránk.”
Az üzletben ekkor csak néhány vásárló tartózkodott, akiknek a dolgozók elpanaszolták bajaikat. „Arra akarnak kényszeríteni minket, hogy ünnepnapokon és vasárnap is dolgozzunk” – mondta egy férfi. Az alacsony bérek és a túlórák mellett a növekvő munkaerőhiányra is panaszkodnak, és több alkalmazottat követelnek:
„Amikor 1986-ban felvettek, 550 alkalmazottunk volt. Ma ugyanezen a területen (12 000 m²) 330-an vagyunk. Nincs időnk megtölteni a polcokat, ami az üresség benyomását kelti, ezért a vásárlók elmennek a konkurenciához” – nyilatkozta Isabelle Potteau, szakszervezeti vezető.
Egy másik közeli üzletben, Gien kisvárosában Jérôme Koleczko szakszervezeti delegált arra panaszkodott, hogy a környéken a cég kaszinókat vásárolt fel, a béremelésre viszont nem hajlandó költeni.
„Nap mint nap mi teremtjük meg az Auchan vagyonát. Sok kollégánk hajnali 3-kor kel fel, hogy feltöltse a polcokat. Ez kemény munka, amely megviseli a szervezetet. …A kollégák többsége éppen csak minimálbér feletti fizetést kap, és nincsenek kilátásaik a jövőre nézve. A vezetők gazdagok, nem pedig az alkalmazottak, akiket nap mint nap látunk az üzletben” – tette hozzá.
Mások is utalnak a sztrájkról szóló riportokban az üzletlánc tulajdonosa, Franciaország nyolcadik leggazdagabb családja, Mulliez-ék vagyonára. A jelenlegi helyzet fontos előzménye, hogy az Auchan az elsők között vezette be a dolgozói részvényeket, amelyek a csoport jobb időszakaiban jelentősen növelték a dolgozói jövedelmeket, az elmúlt év azonban veszteségesnek bizonyult, és most érződik igazán, mennyire alacsonyak maradtak ez idő alatt az alapbérek.
Ahogy az egyik szakszervezeti vezető fogalmazott a Le Monde-nak, „a rossz vezetői döntéseket nem a dolgozókkal kellene megfizettetni„. Bár az Auchan vezetősége az újságnak más számítási móddal, a szakszervezeteknél magasabb emelésről számolt be, az egyértelmű, hogy a munkavállalók azt érzik, rajtuk csattan az ostor – nem véletlen, hogy a sztrájk egyik kiváltó oka az volt, hogy a dolgozók vásárlásaihoz adott 15%-od kedvezményt is 10%-ra akarta csökkenteni a vezetés, majd a felháborodás nyomán visszakozott.
„Az én számlámra 1500 euró érkezik ebből elvisz 600 eurót a lakbér, mi marad?” fogalmazott összeszorult torokkal egy recepciós a napilapnak.
„1500 euró 27 év után a cégnél. Miközben egy csomó mindent kell kezelnünk – az áruhiteleket, a visszahozott árukat, az árproblémákat… Egyedül vagyok két gyerekkel, soha nem voltam betegállományban. A gyerekeim egyedül voltak otthon, amikor este 10-re értem haza, hitelt vettem fel, hogy fizethessem a tanulmányaikat. És mindezt miért? Megalázó, hogy így bánnak velünk. Minden egyes nap megaláznak bennünket!”
