Közelítette a járvány előtti szintet a lakásokkal kapcsolatos végrehajtások száma tavaly – derül ki Répássy Róbert igazságügyi államtitkár Jámbor Andrásnak adott válaszából. A Szikra Mozgalom képviselője írásbeli kérdésében arra volt kíváncsi, hogy a 2023-as évben hány gyermekes családot lakoltattak ki. Répássy a képviselő kérdésére nem adott választ, csupán a kilakoltatás jogi definícióját és a Magyar Bírósági Végrehajtói kar „Ingatlannal kapcsolatos egyes végrehajtási cselekmények statisztikája” című összesítő dokumentumra mutató linket küldött meg. Ugyan az utóbbival kapcsolatban az államtitkár azt állította, hogy a Jámbor által kért adatok ebben megtalálhatóak, azonban a táblában nincs külön sor a végrehajtással kilakoltatottak családi helyzetére és korára sem.

A táblából az viszont látszik, hogy a tavalyi évben az egy évvel korábbinál jóval több végrehajtásra került sor.

A 2022-es év első felében még a járvány miatt bevezetett kilakoltatási moratórium érvényben volt, akkor 1586* végrehajtásra került sor – ez a szám tavaly már 2305-re nőtt, ami közelíti a 2019-es 3117-es számot. Valamint jóval túlszárnyalja a járványos, de rendkívüli kilakoltatási moratórium nélküli 2020-as év 1645-ös számát (a járvány miatti moratóriumot 2021-ben vezették be).

A Répássy által idézett definíció (az ingatlan olyan birtokba adása vagy kiürítése, amelynél rendőri intézkedésre kerül sor) alá eső kilakoltatásból 3-ra került sor az MBVK adatai szerint. Ezek között lehet az egyedülálló anya, akit tavaly november elején 14 és 18 éves gyerekével együtt lakoltattak ki az ellenzéki vezetésű XIX. kerületben egy önkormányzati bérlakásból. Egy évvel korábban 2 ilyen esetről, 2020-ban pedig 8 rendőri intézkedéssel kiürített lakásról számol be az MBVK.

A Magyar Bírói Végrehajtói Kar korábbi elnökét, Schadl Györgyöt 2021 novemberében letartóztatták, mivel az ügyészi vádirat szerint  2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adhatott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta: közreműködhetett egyebek mellett abban, hogy Schadl György javaslatának megfelelő embereket nevezzenek ki végrehajtónak, illetve vállalhatta például azt is, hogy állami pályázati támogatást szerez Schadl György egyik cége számára. A vád továbbá azt is állítja, hogy Schadl György maga is pénzt kaphatott azoktól az emberektől, akiket a végrehajtói pozícióba segített, és összesen több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert.

Az ügy kapcsán Jámbor András és a Szikra Mozgalom több alkalommal is tüntetést szervezett, valamint több alkalommal kezdeményezték a végrehajtások állami kézbe vételét, azonban a fideszes többségű Igazságügyi Bizottság a javaslatot az Országgyűlés elé sem engedi.

Az rtl.hu januári adatigénylése szerint több mint 30 milliárd forint értékű ingatlant árvereztek el tavaly április 30-tól a kilakoltatási moratórium kezdetéig. Ebben az időszakban csaknem 7500 ingatlant próbáltak meg kényszerértékesíteni, amiből 3318 lakóingatlan. Amint arról beszámoltunk, a Periféria Központ jelentése szerint

a covid-19 miatti veszélyhelyzet lejártával újraindult árverések felerősítik a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Mivel a szegényebb régiókban élők és a nagyobb tartozásokkal rendelkezők gyakrabban kerülnek olyan helyzetbe, hogy rosszabb áron árverezik el otthonaikat – ráadásul többségük nem rendelkezik más lakóingatlannak, vagy saját megoldási alternatívával.