Több mint negyvenötezren írták alá a Patent Egyesület vény nélkül beszerezhető sürgősségi fogamzásgátlókat követelő petícióját. Az „esemény utáni tabletta” néven is ismert, együttlét után 72, illetve egyes tablettáknál 120 órán belül használható készítmények mára

az Európai Unióban csak Magyarországon vénykötelesek, a női érdekérvényesítő csoport szerint szükségtelen terhelésnek, megaláztatásnak kitéve az azt igénylőket.

A Patent munkatársai azt is kiemelték, az sem ismeretlen eset, hogy hosszas ide-oda küldözgetés után a kétségbeesett nőknek végül még csak fel sem írják a nemkívánatos terhességet megelőző tablettát.

A hazai szabályozás egyébként nemcsak a szorult helyzetben lévő nőkkel, illetve párokkal szúr ki, hanem az eleve túlterhelt kórházi ellátórendszert is szinte teljesen feleslegesen helyezi extra nyomás alá. De miért ragaszkodik a magyarországi jogalkotó akkor mégis a kötelező orvoslátogatáshoz esemény utáni tabletta beszerzése előtt?

Az európai uniós ajánlások 2015 óta egyértelműek a kérdésben. 2014 végén az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Emberi Felhasználásra Szánt Gyógyszerek Bizottsága (CHMP) gyártói kérelem alapján felülvizsgálta, majd megváltoztatta az ajánlását a főbb sürgősségi fogamzásgátlókhoz való hozzáféréssel kapcsolatban – vénykötelesről vény nélkülire változtatva azok kategóriáit. Ekkor az európai uniós országok közül már csak Horvátországban, Lengyelországban, Németországban, Magyarországon és Olaszországban kötötték orvosi rendelvényhez a gyógyszer kiadását (Máltát leszámítva, ahol magát a gyógyszert sem engedélyezték még).

A legtöbb európai országban már a felülvizsgálat előtt vény nélkül lehetett hozzájutni a tablettához, több helyen pedig, így Norvégiában, Svédországban és Hollandiában még csak gyógyszertárba sem kellett érte menni, háztartási üzletekben is árusítható volt. Az EMA ajánlása alapján az Európai Bizottság 2015 januárjában adta ki saját (nem kötelező) ajánlását a tagállamok számára, amely tükrözte a gyógyszerfelügyelet véleményét, és ennek következtében szinte minden,

a tablettát még vényhez kötő EU-tagállam azonnal megváltoztatta gyakorlatát, Lengyelországot és Magyarországot leszámítva.

Máltán 2016-ban tették beszervezhetővé a tablettát, ehhez a Women’s Rights Foundation női jogvédő szervezet intenzív küzdelmére volt szükség. Idén januárban pedig Donald Tusk lengyel miniszterelnök is bejelentette, hogy szeretnék recept nélkül elérhetővé tenni a sürgősségi fogamzásgátlót.

Európán kívül több ország egészségügyi szakmai intézményei is kifejezetten javasolják az esemény utáni tablettához való minél szélesebb körű hozzáférést, párhuzamosan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaival, amelyek értelmében a tabletta lehetséges egészségügyi kockázatai messze alacsonyabbak, mint a várható előnyei.

Mindehhez képest a Mércének nyilatkozó Petrás Boglárka, a Patent munkatársa szerint a hazai egészségügyi intézményrendszert és gyakorlatot néhol riasztó tudatlanság, illetve a nők méltóságának és jogainak semmibe vétele jellemzi.

Erre például szolgálnak azok a történetek is, amelyeket tucatjával osztanak meg nők a Patent felhívására. Ezek között olvashatók olyan esetek is, amikor az orvos azzal utasította vissza az esemény utáni tabletta felírását, hogy „ő nem támogatja az abortuszt” – nemcsak emberiességből, de szakmaiságból sem mutatva különösebb felkészültséget. (A 72 vagy 120 órás tabletták a méhbe való beágyazódást akadályozzák meg, s így fogamzásgátlók és nem terhességmegszakító készítmények – értelemszerűen nem lehet megszakítani valamit, ami még létre sem jött.)

„Semmilyen igazi orvosi indoka nincs annak, hogy a tabletta vényköteles legyen. Ez az egész tényleg csak arról szól, hogy meg kell nehezíteni a hozzáférést, ami mögött szerintünk az az elképzelés áll, hogy a nőket nem tekintik felelősségteljes nagykorú állampolgároknak, akik képesek fontos döntéseket meghozni a saját testükről”

– fogalmazott Petrás.

Jellemző hozzáállás a nőjogi aktivista szerint a Belügyminisztériumé, amelyet január végén keresett meg az RTL Híradó, mint az egészségügyért is felelős döntéshozó szervet:

„elkezdtek a nőgyógyász szakmára mutogatni, hogy igazából csak miattuk vényköteles, mert az a szakmai ajánlás. Ez azért nagyon különös, mert például, ha mondjuk az abortuszról vagy kifejezetten a gyógyszeres abortuszról van szó, akkor már nem annyira érdekli őket a szakma véleménye. Nevezetesen, hogy az utóbbi is biztonsággal használható lenne…”

Petrás szerint korszerű orvosi ajánlások híján az egész intézményes működés beleillik a nők reprodukcióját direkt kontroll alatt tartani kívánó rendszer logikájába. Ezt a kontrollt jól példázza az abortuszhoz való hozzáférés lopakodó szigorítása:

„Már nem is csak arról van szó, hogy önmagában nehezítő tényezőket állítanak a nők elé, mint a kettő kötelező konzultáció, de kötelezővé tették a szívhang meghallgatását is, miközben már a konzultációkra is iszonyat nehéz időpontot kapni. Szóval van 12 hete a nőnek, amíg legális az abortusz, és az alatt el kell mennie erre a két konzultációra, a kötelező gondolkodási időkkel és szívhang-hallgatással együtt.  Csomószor keresnek minket nők, akik kifutnak az időből, merthogy eleve az a cél, hogy kicsússzál az időből.”

A Patentnél egyébként nagy az öröm, elmondásuk szerint még sosem volt olyan ügyük, amely ilyen rövid idő alatt ekkora látható támogatottságot ért volna el. Az egyesület folytatni tervezi a kampányt a petíció után is, próbálják felvenni a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel, hogy a nemzetköziek mellé szerezzenek hazai orvosi ajánlásokat is a sürgősségi fogamzásgátlóhoz való könnyebb hozzáférést illetően. A küldetés nem lehetetlen, volt már rá példa Petrás szerint, hogy hasonló ügyekben, így például 2012-ben, egy népi kezdeményezés után sikerült a párkapcsolati erőszakot bevetetni a Büntető Törvénykönyvbe.

Már csak azért is lehet ok a reménykedésre, mert, ahogyan az a HVG-ben megjelent, a szakmai hozzáállás is változni látszik: az Egészségügyi Szakmai Kollégium szülészet és nőgyógyászat tagozata a lap forrásai szerint változtat szakmai ajánlásán, és immár támogatja egy belső szavazás után a sürgősségi fogamzásgátló vény nélküliségét. Ha ez így van, főként ha ennek a folyamatnak hivatalos ajánlás lesz a vége, akkor a kormányzatnak nem igazán marad érve a vénykötelesség fenntartására.

Frissítés (03.09.): A Belügyminisztérium a vénykötlezettség szakmai okait hangoztatta érvként a szabályozás változatlanságára, mint láthattuk, az Egészségügyi Szakmai Kollégium szülészet és nőgyógyászat tagozata megváltoztatta véleményét a kérdésben. A kormányzat ennek ellenére a Népszavával közölte, hogy még így sem változtat a szabályozáson, egész egyszerűen letagadva, hogy változott a szakma hozzáállása a kérdéshez:

„A törzskönyvezett készítmények receptkötelességéről az illetékes törzskönyvező hatóság dönt. Magyarországon nem változott a szakmai álláspont: sürgősségi fogamzásgátló rendelésére csak az ellenjavallatok ellenőrzése mellett kerülhet sor, ami a kockázatok miatt nőgyógyászati megítélést igényel. A kormány a fentiek alapján nem tervezi a szabályozás módosítását.”