A Guardian a Global Witness emberi jogi szervezet munkatársai által kiszivárogtatott online találkozó alapján csütörtökön azt írta, a brit kormány titokban már Azerbajdzsán örmények elleni, karabahi etnikai tisztogatása után közvetlenül „befektetéseket” és együttműködést ajánlott fel Ilham Alijev azeri diktátornak a területen.

A lap beszámolója szerint míg hivatalos, nyílt csatornákon keresztül London, Washingtonnal együtt élesen elítélte az azeriek erőszakos offenzíváját az örmény enklávé ellen,

a színfalak mögött továbbra is kesztyűs kézzel bántak az agresszorral.

A Guardian munkatársa szerint egy eddig nyilvánosságra nem került, online felvételen a brit kormány egy meg nem nevezett tagja „óriási befektetési lehetőségekre” hívja fel brit üzletemberek figyelmét. Ezek szerinte abban rejlenének, hogy „Azerbajdzsán nyugati részén számottevő újjáépítésre lesz szükség” a villámháború után. A „nyugati rész” kifejezetten az örmény Arcah kerületre, azaz Hegyi Karabahra utalhat, ahonnan 2023 szeptemberében több mint 120 000 örmény lakónak kellett elmenekülnie az azeri fegyveresek támadása elől.

Ilham Alijev teljhatalmú azeri elnök már 2020-ban, az előző azeri támadás után arról beszélt, csupán az „ország nyugati részének” nevezett Hegyi Karabahot „kell minél előbb újjáépíteni”, ezért valószínű, hogy a brit kormány is erre utalt az online meetingen.

Egy második, a 2023-as találkozón részt vevő konzervatív brit kormányember még tovább ment: „Ez egy óriási lehetőség mindenki számára. […] Itt lényegében teljesen üres, lakók nélküli területről beszélünk, ahová bármit lehet építeni.”

Arcah több ezer éves örmény lakossága ezzel a területről eltűnt. A Szovjetunió összeomlása után a többségében örmények lakta Karabah a muszlim többségű Azerbajdzsánhoz került, de örmény lázadók 1994-re katonai erővel visszahódították azt. Az ekkor lezaljó örmény-azeri háború mindkét féltől civil áldozatok óriási számát követelte.

Jonathan Noronha-Gant, a Global Witness egyik fő kampánymenedzsere a kiszivárgott találkozóról a Guardiannek úgy fogalmazott, „az Egyesült Királyság kormánya zárt ajtók mögött »hatalmas lehetőségnek« hívja Azerbajdzsán etnikai tisztogatását. Pontosan melyik évszázadban élnek ezek a kormányemberek? Az Egyesült Királyság számára sem, és a kitelepített emberek számára sem »hatalmas lehetőség« mindez.”

A kormányemberek a találkozón a cikk szerint külön megemlítették, az azeri kormánynak „óriási anyagi beruházási forrásai” és „szinte végtelen energiaforrásai” is vannak, ezért a befektetésnek az immár örményektől kiürített Karabahban szerintük nincs is jelentős kockázata.

Alijev 2020-ban támadta meg először a hosszú ideig Örményország katonai védelme alatt álló, szeparatista Arcahi Köztársaságot, amelyet a nemzetközi közvéleményben csak kevesen ismertek el. Akkor csupán területük egy részét sikerült a sokkal jobban felszerelt azeri hadseregnek megszereznie. 2023 szeptemberében viszont, kihasználva azt, hogy a 2020-as békét garantáló Oroszország akkor már épp Ukrajnára figyelt, a főként nyugati hatalmakkal üzletelő, hatalmas olaj- és földgázkincs felett diszponáló azerbajdzsáni rezsim a teljes volt köztársaság területét lerohanta, miután hónapokig tartó blokád miatt a lakóit tulajdonképpen kiéheztette ősi területükön. Ismert tény az is, a világ egyik legnagyobb, összefüggő földgázlelőhelyét, a Kaszpi-tenger alatti, azeri területen fekvő Sah Denizt Alijev kormányának engedélyével a brit állami érdekeltségű energiacég, a British Petroleum (BP) termelheti ki.

A brutális offenzívát az Egyesült Államok és Nyugat-Európa vezetői szóban elítélték, azonban mindezt nem akadályozták meg. Az amúgy is gazdasági problémákkal, belső feszültségekkel küzdő Örményországban azonban a több mint 100 000 arcahi menekült azóta is súlyos humanitárius problémát okoz.

Rovshana Orujova, a berlini Humboldt Egyetem szociológusa a berlini analyse & kritik lapban, 2023 októberében már figyelmeztette a közvéleményt, hogy Azerbajdzsán a karabahi katonai bevonulást a nemzetközi jog palástja alatt követte el. Mindez pedig szerinte, „a nemzetközi jogrendszer és a nemzetközi rend gyengeségeire és hiányosságaira” mutatott rá. Azóta Izrael gázai offenzívája is kihasználta már, hogy 2023 végén egy regionális hatalom büntetlenül hajthatott végre etnikai tisztogatást több mint százezer örmény ellen, és a hágai nemzetközi bíróság ideiglenes végzése szerint a lakosok végleges elűzésének kockázata a Gázai övezetben is fennáll. Mindennek ellenére a nyugati hatalmak nemhogy nem gyakorolnak nyomást Izraelre a tűzszünet érdekében, de még a fegyverszállítmányokat sem állították le.

Véleménye szerint pedig Alijev és az azeri rezsim a karabahi siker után arra számít, hogy további, vitatott területeket is kiszakíthat a nemzetközi porondon meggyengült és csupán elmaradott hadsereggel rendelkező Örményországtól. Orujova szerint következő célpontjuk akár a déli, örmény lakosságú, Azerbajdzsán és a Nahicseván exklávé közötti Zangezúr területét is fenyegethetik.

A britek mellett az azeriek másik fő európai támaszának éppen Magyarország számít. Orbán Viktor 2023. augusztus 20-án, a nemzeti ünnep alkalmából többekkel együtt Ilham Alijevet is külön fogadta, a kormány pedig új földgázvezetéket is tervez Azerbajdzsánon és Törökországon keresztül.