Ma befejeződik Julian Assange, a WikiLeaks alapítójának kétnapos fellebbezési tárgyalása a londoni legfelsőbb bíróságon. Assange arra tesz kísérletet, hogy megakadályozza kiadatását az Egyesült Királyságból az Egyesült Államoknak, ahol kémkedéssel vádolják. Amennyiben a kiadatás megtörténik, szinte biztosan élete végéig börtönben fog maradni – s az is sejthető, hogy rendkívül kegyetlen börtönviszonyok várnak majd rá.

„Ha kiadják, meg fog halni”,

mondta el a felesége, Stella Moris, s a megnyilatkozásában a legcsekélyebb túlzás sem fedezhető fel az Egyesült Államok börtönviszonyait ismerő emberjogi aktivisták szerint. Assange ráadásul kifejezetten rossz egészségi állapotban várja a tárgyalás második napját, melyen a kiadatást kérő fél adja elő az érveit. A rossz hírű belmarshi börtönben töltött öt esztendő és általánosan az ellene immár 14 éve zajló persorozat – az Assange elleni eljárásokat ismerők, valamint egy ENSZ-jelentés tanúsága szerint – lassú pszichikai kínzással egyenértékű.

Thomas Fazi, az UnHerd véleményoldal szerzője arra a szembetűnő kettős mércére hívta fel a figyelmet, hogy –  mint ő fogalmaz – míg a „brit politikai osztály” teljesen jogos felháborodással reagált Vlagyimir Putyin elnök legismertebb ellenfelének, Alekszej Navalnijnak a minapi rejtélyes halálesetére, Assange-zsal, akinek a börtönbe zárásáért pedig felelősséget érezhetne, nem foglalkozik.

Ám a politikai képmutatás, mely cseppet sem új, nem a legveszélyesebb itt – az már inkább, hogy a közvéleményt sem bolygatják fel immár az Assange-ra vonatkozó hírek. „Ez valószínűleg az Assange ellen az elmúlt másfél évtizedben folytatott kampány eredménye”, véli Fazi, aki szerint még a persorozatot követni igyekvők számára sem feltétlenül egyértelmű, hogy

a whistleblower ellen megfogalmazott főbb vádak közül eddig egyetlen egyet sem sikerült bizonyítani.

Perben tartani

Assange megpróbáltatásai 2010 augusztusában kezdődtek, amikor Svédországban nemi erőszak és szexuális zaklatás miatt nyomozás indult ellene. Az ausztrál állampolgárságú, de rövidebb ideig Göteborgban, majd pedig Angliában élő politikai aktivistával szemben pár hónappal később letartóztatást rendeltek el a svéd hatóságok. Az eljárás nem tűnt függetlennek attól, hogy a WikiLeaks oldal abban az időszakban a világsajtó címlapjára került az újabb és újabb leleplezései révén.

A Pentagon, a CIA és az NSA hírszerző szervezet több százezer bizalmas aktájának nyilvánosságra hozatalával a 2006-ban alapított WikiLeaks oldal arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok, a vele szövetséges államok és az általa irányított nemzetközi katonai szövetségek az állami bürokráciák, a katonai-biztonsági apparátusok és a tőkeáramlás kitüntetett szereplőiként működő pénzügyi-vállalati vállalkozások révén a nyilvánosság tudta nélkül, a politikai közösség megkerülésével emberiség elleni bűnöket követnek el és tömeggyilkos rezsimeket tartanak fenn. A szervezet leleplezte az iraki és afganisztáni polgári mészárlásokat, a kínzásokat, az illegális katonai manővereket, a tömeges megfigyelési programokat, a politikai botrányokat, ahogyan azt is feltárta, hogy a külföldi kormányokra az USA miként gyakorol nyomást.

A portál legnagyobb visszhangra talált közlése is 2010-ben történt, amikor megjelentettek egy 2007-es videót, amelyben egy amerikai harci helikopter Bagdad utcáin tucatnyi embert gyilkolt meg, köztük a Reuters két újságíróját. Az afganisztáni és iraki háborúról szóló több százezer kiszivárogtatott dokumentum mellett a WikiLeaks számos adatot hozott nyilvánosságra az izlandi bankok visszaéléseiről, vagy például a Demokrata Párt és Hillary Clinton titkos háborús levelezéséről.

Miután felmerült, hogy az Egyesült Királyság letartóztatja és kiadja Svédországnak, amely pedig nem vállalt garanciát arra, hogy akár a zajló per idején nem szolgáltatja ki az Egyesült Államoknak, Assange 2012-ben Ecuador londoni nagykövetségén keresett menedéket. Úgy tűnik, hogy a svédországi ügyészségi eljárás, valamint az abban az időben Keir Starmer vezette brit ügyészségi vizsgálódás nem az igazság felderítését célozta. A már idézett Thomas Fazi szerint úgy az Egyesült Királyság, mint pedig Svédország célja az volt, hogy Assange ellen éljenek a vádak s az elévülés idejéig okot szolgáltassanak a lejáratásához. Bár Assange ausztrál állampolgár, az elmúlt évtizedben az ausztrál kormánytól sem várhatott támogatást. Legutóbb a munkáspárti kormánytól csak arra futotta, hogy megsürgesse az Assange ellen folyó eljárást.

Napfény nélkül

A WikiLeaks alapítója végül 7 évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén, amely 2019 októberében oldotta fel a menekültstátuszát. Kisvártatva kiderült, hogy a 7 év alatt az amerikai titkosszolgálat megannyi alkalommal tervezte Assange elrablását és meggyilkolását.

Ecuador londoni nagykövetségét a titkosszolgálatok 2017-től kezdődően a legszigorúbban ellenőrizték. A nagykövetség három háztömbnyi körzetében mindenki valamelyik titkosszolgálatnak dolgozott: az utcaseprők, a taxisok, a rendőrök és a biztonsági őrök is.

A tervek egyik része arról szólt, hogy Julian Assange-t elrabolják a nagykövetségről, de a titkosszolgálatok azt is latolgatták, miként lehetne megmérgezni őt.

Végül ugyanabban az évben, amikor Svédországban minden vádpont alól felmentették, Assange az Egyesült Királyságban börtönbe került – nem is akármelyikbe, hanem a legendásan rossz hírű Belmarshba. Bár ide leginkább előzetes letartóztatásba lévő személyek kerülnek, rosszabbul bánnak velük, mint az elítéltekkel. Idén januárban a The Nation látogatást tett a szigorúan őrzött, börtönben, amelyben az őrök 24 órából 23 órán át egy cellában tartják fogva a rabokat. Assange úgyszintén naponta csak egyetlen órát tölthet szabadon, de azt is négy fal között. Charles Glass újságíró, aki találkozott Assange-zsal megjegyezte, hogy az 52 éves, kétgyermekes férfi 2019 áprilisa óta nem látta a napot, a családjával ritka alkalmakkor találkozhat, sokáig sem könyvekhez, sem rádióhoz nem juthatott hozzá. Bár a két évvel ezelőtti agyvérzéséből részben felépült, Assange kifejezetten rossz egészségi állapotban van.

Ha az Egyesült Államoknak kiadják, amely az angol kormány törekvése immár két esztendeje, a kémkedési törvény (Espionage Act) alapján 18 vádpontban találhatják bűnösnek, s összesen 175 év börtönbüntetés vár rá.

Ha a tegnapi és a mai tárgyalást követően a bíróság Assange kiadatása mellett dönt, immár csak egyetlen egy kapaszkodó fog maradni a politikai aktivista ügyvédei előtt. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) beavatkozása lenne Assange egyetlen jogi reménye arra, hogy elkerülje a kiadatást az Egyesült Államoknak.