„Még mindig kevés”, ráadásul nem is biztosít teljes körű megoldást – így reagált a reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) arra a hírre, hogy március 1-től megemelkedik a munkavédelmi bírságok összege.

A Nemzetgazdasági Minisztérium minapi közleménye szerint ugyanis a munkavédelmi bírságok alsó határa munkavállalónként a kétszeresére, azaz 100 ezer forintra emelkedik, a felső határ a jelenlegi tízszeresére, 100 millió forintra nő. A bírság összegét pedig többszörösére növelheti a szabálytalanságok száma, illetve a veszélyeztetés időtartamának mértéke.

A MASZSZ nézete szerint nem a büntetés összegének emelése az elsődleges fontosságú, amennyiben a tárca csakugyan meg kívánja szüntetni azokat a gyakorlatokat, melyek a munkások veszélyeztetésével járnak.

A szakszervezeti szövetség így nem a büntetési tételt kevesli, hanem az ellenőrzések gyakoriságát.

Utóbbi ugyanis a megjelent közlemény szerint nem fog változni. A MASZSZ egyébként úgy véli, hogy emellett az a gyakorlat sem módosul, hogy „még a fekete foglalkoztatásért is gyakran csak figyelmeztetést szabnak ki az ellenőrök”. A szakszervezeti szövetség meglátása szerint az ellenőrzések száma a dolgozók csökkentése miatt következett be. A közlemény szerint „egy munkaügyi rajtaütés manapság olyan ritka, mint a fehér holló”. Ráadásul – olvashatjuk a közleményben – azok többsége még feltárt vétségek után is legtöbbször mindössze figyelmeztetéssel zárul.

Zlati Róbert, a  MASZSZ elnöke emlékeztet arra, hogy a szakszervezeti szövetség a munkavállalók érdekében elsőként tiltakozott a munkavédelmi oktatások életveszélyes lazítása ellen. Ez – mint ahogyan arról a Mérce az elsőkként beszámolt tavaly augusztusban – abban állt, hogy személyes „oktatási” kötelezettség helyett elég írásban tájékoztatni az adott munkakörrel járó veszélyekre még a teljesen új dolgozókat is.

A MASZSZ éppen ezért elvárja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium belássa, hogy nemcsak a büntetési tételeket kell emelni, hanem az ellenőrzések számát is növelni kell. Mint ahogyan azt Zlati hangsúlyozta, utóbbira, azaz az ellenőrzések számának emelésére „egyébként az uniós irányelv elfogadásával jogi kötelezettséget is vállalt Magyarország. Amíg ez nem teljesül, a munkavállalók jelentős része szabálytalan foglalkoztatás, kizsákmányolás áldozatává válhat”.

Hogy milyen mértékben fontos a munkások védelme, arra a munkahelyi balesetek magas száma is tanúskodik. Magyarországon évente több tízezer ember szenved el valamilyen balesetet a munkahelyén, amely több esetben akár halálos kimenetelű is lehet. Ezek legtöbbször a munkavédelmi előírások betartásával elkerülhetőek lennének, ám a munkáltatók jelentős része gyakran veszélybe sodorja saját dolgozóit ezek figyelmen kívül hagyásával.

A 2022-re vonatkozó felmérések szerint például 178 súlyos munkahelyi baleset történt Magyarország területén. Ezek közül 5 halálos, 62 életveszélyes, 26 súlyos csonkolásos, valamint 15 egyéb súlyos baleset volt.

Tavaly nyáron arról írtunk, hogy a SungEel Hightech Hungary Kft. bátonyterenyei akkumulátorhulladék-feldolgozó üzemében az ellenőrök korábbiaknál is rendezetlenebb viszonyokkal szembesültek, és bőrkiütésre, torokkaparásra, szájfájdalomra panaszkodtak az üzem területén. Akkor az eljáró Nógrád Megyei Kormányhivatal több mint 31,2 milliós bírságot szabott ki a cégre. Tavaly ősszel pedig hírt adtunk arról, hogy augusztusban életét vesztette egy 58 éves munkás pár nappal azután, hogy forró vízzel teli aknába zuhant a békéscsabai konzervgyárban.