Nemcsak az országos buszhálózatot üzemeltető állami Volánbusznál, hanem a pécsi, a független-ellenzéki önkormányzat tulajdonában álló, helyi közlekedésben működő Tüke Busznál is sztrájkot szervezhet a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) – írja közösségi oldalán a szakszervezet.
A SZAKSZ ugyanis az utóbbi hetek elmérgesedő vitái közepette tető alá hozott bértárgyaláson a munkáltató béremelési ajánlatát nem fogadta el: mint írják, az „nagyon távol áll” még a szakszervezet bérkövetelésétől, így 2024. január 28-29. napjára (ugyanarra a két napra, amikor a szakszervezet a Volánbusznál is sztrájkot szervez – a szerk.), a Tüke Busznál is meghirdeti az autóbuszvezetők kétnapos munkabeszüntetését.
A keddi bértárgyaláson a munkáltató 2024-re az autóbuszvezetők számára 16,5 százalékos, míg a többi állományban dolgozó munkavállalók esetében 13 százalékrólszóló bérfejlesztési ajánlatot adott elő. Ezt kevésnek találta a SZAKSZ, így munkabeszüntetést irányzott elő.
Az újabb bértárgyalásra a Tüke Busznál január 23-án kerül sor.
A szakszervezet ezzel párhuzamosan jogi eljárást is kilátásba helyezett arra az eshetőségre, ha az újabb, SZAKSZ által kezdeményezett tárgyalást elutasítaná a Tüke. Ennek a gesztusnak bőven szolgáltattak előzményeket az elmúlt hetek történései: mint arról a Mércén is írtunk, a SZAKSZ és a cég, valamint a másik, kollektív szerződő szakszervezet, a Független Demokratikus Szakszervezet (FDSZ) között vita robbant ki arról, hogy decemberben megkezdődtek-e egyáltalán szabályos formában a bértárgyalások a felek között, és ha nem, akkor abban kinek van felelőssége.
A Tüke Busz igyekszik a kilátásba helyezett sztrájkot időszerűtlennek mutatni: január 12-ei közleményükben arról írtak, szerintük az érdemi bértárgyalás „a munkáltatónak fel nem róható okból” nem tudtak megkezdődni, és a bérmegállapodás megkötésére a szakszervezetek képviseletének hiányában nem volt lehetőség. Azt állítják ugyanis, hogy december 12-én a bértárgyaláson egyik szakszervezet sem képviseltette magát tárgyalásra és bérmegállapodásra jogosult képviselővel. Az FDSZ nem is jelent meg a tárgyaláson, a SZAKSZ részéről pedig szerintük „egy autóbuszvezető és az az alapszervezeti elnök vett részt”, akinek képviseleti jogát a szakszervezet elnöke novemberben visszavonta. Mindez pedig szerintük kizárta a tárgyaláson a bérmegállapodás és annak aláírásának lehetőségét.
AZ FDSZ-t vezető Hofekker Ferenc a pécsi, önkormányzati Pannon Televíziónak nyilatkozva megkérdőjelezte a SZAKSZ eljárását, és a cég érvelését megismételve nehezményezte, hogy Dobi István SZAKSZ-elnök nem jelent meg személyesen a 2023. december 12-i találkozón.
A SZAKSZ lapunknak egy korábbi cikkünkben cáfolta a munkáltató érveit. Mint elmondta, a pécsi SZAKSZ alapszervezet elnöke, Raposa Gábor még azelőtt kapott külön felhatalmazást tőle egyes ügyek vitelére, mielőtt a SZAKSZ helyi alapszervezete a céggel kollektív szerződő féllé vált. Miután a kollektív szerződés szintű megállapodásokat a SZAKSZ-nál mindenhol ellenjegyeznie kell az elnöknek, ezért került sor az alapszervezeti elnök kibővített képviseleti jogának visszavonására, de Dobi szerint Hofekker Ferenc és a cég is félreértelmezi a helyzetet, amikor azt állítják, a SZAKSZ tagjának ezért egyáltalán ne lett volna képviseleti joga sem. A bértárgyalás tehát a SZAKSZ szerint attól még nem volt érvénytelen, hogy Dobi István nem jelent meg rajta. Ráadásul a következő (vagyis e cikkünk elején tárgyalt, január 16-ai) bértárgyalás időpontját a Tüke Busz vezérigazgatója arra a napra tűzte ki – Dobi szerint nem teljesen véletlenül – a bértárgyalás következő időpontját, amikor a SZAKSZ elnöke a MÁV–Volán-csoport dolgozóit képviselte az állami cég bértárgyalásán. Ezúttal azonban a jelek szerint már nem volt probléma Raposa Gábor jogosultságaival.