Izrael mintegy három hónapon át élvezett gyakorlatilag teljes büntetlenséget a palesztin nép ellen elkövetett kegyetlen bűncselekményeiért. Ez azonban december 29-én megváltozott, amikor is Dél-Afrika – a népirtásról szóló egyezmény egyik aláírója – 84 oldalas keresetet nyújtott be a hágai Nemzetközi Bíróságon, amelyben azzal vádolta Izraelt, hogy népirtást követ el Gázában.

Dél-Afrika jól dokumentált keresete azt állítja, hogy „az Izrael által elkövetett cselekmények és mulasztások… népirtó jellegűek, mivel azokat az ehhez szükséges konkrét szándékkal követik el… hogy a gázai palesztinokat a tágabb palesztin nemzeti, rassz- és etnikai csoport részeként megsemmisítsék”, továbbá hogy „Izrael magatartása – amelyet állami szervei, állami ügynökei és más, Izrael állam utasításainak megfelelően, illetve Izrael állam irányítása, ellenőrzése vagy befolyása alatt álló természetes és jogi személyek révén tanúsít – a gázai palesztinokkal szemben sérti a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit.”

Izrael egész pályás letámadással igyekszik megakadályozni, hogy a Nemzetközi Bíróság kimondja: népirtást követ el Gázában. Január 4-én az izraeli külügyminisztérium utasította nagykövetségeit, gyakoroljanak nyomást fogadó országaik politikusaira és diplomatáira, hogy azok Dél-Afrika hágai keresetével ellentétes nyilatkozatokat tegyenek.

Keresetében Dél-Afrika nyolc állítást fogalmazott meg annak alátámasztására, hogy Izrael népirtást követ el Gázában. Ezekben egyebek mellett az alábbiak szerepelnek:

• (1) Palesztinok megölése Gázában; a több mint 21 100 halálos áldozat között magas (kb. 70%) a nők és gyermekek aránya, továbbá úgy tűnik, hogy egyes áldozatokat azonnali kivégzésnek vetettek alá.
• (2) Súlyos testi és lelki sérelem okozása a gázai palesztinoknak, beleértve a csonkítást, a lelki traumát, valamint az embertelen és megalázó bánásmódot.
• (3) A gázai palesztinok mintegy 85%-a – köztük gyermekek, idősek és gyengék, betegek és sebesültek – kényszerű evakuálásának és kitelepítésének okozása. Izrael emellett a palesztin otthonok, falvak, városok, menekülttáborok és egész területek tömeges lerombolását okozza, kizárva ezzel annak lehetőségét, hogy a palesztin emberek jelentős része visszatérhessen otthonába.
• (4) Széles körű éhezés és kiszáradás okozása az ostromlott gázai palesztinok körében azáltal, hogy akadályozzák a megfelelő humanitárius segítségnyújtást, elvágják az elegendő mennyiségű élelmiszer, víz, üzemanyag és villamosenergia utánpótlását, és megsemmisítik a pékségeket, malmokat, mezőgazdasági területeket, valamint egyéb termelési és ellátási eszközöket.
• (5) Nem biztosítanak megfelelő ruházatot, menedéket, valamint higiéniai feltételeket a gázai palesztinoknak, köztük 1,9 millió belső menekültnek. Ezzel arra kényszerítik az érintetteket, hogy veszélyesen szennyezett körülmények között éljenek, emellett rutinszerűen célozzák és megsemmisítik a menedékeket nyújtó helyeket, és megsebesítik, megölik az azokban menedéket kereső személyeket, köztük nőket, gyermekeket, időseket és fogyatékkal élőket.
• (6) Nem biztosítanak ellátást, és nem gondoskodnak az orvosi ellátás biztosításáról a gázai palesztinok részére, ideértve a súlyos testi sérülést okozó egyéb népirtó cselekedetek nyomán keletkezett orvosi szükségletek biztosítását is. Ez a palesztin kórházak, mentőautók és egyéb egészségügyi intézmények elleni közvetlen támadások, palesztin orvosok, mentősök és ápolók (köztük a legképzettebb gázai mentősök) megölése, valamint a gázai egészségügyi rendszer megsemmisítése és működésképtelenné tétele révén történik.
• (7) A palesztin élet elpusztítása Gázában az infrastruktúra, az iskolák, egyetemek, bíróságok, középületek, köziratok, könyvtárak, boltok, templomok, mecsetek, utak, közművek és más, a palesztinok mint csoport életének fenntartásához szükséges létesítmények megsemmisítésével. Izrael teljes családokat öl meg, egy egész, szóban továbbadott történelmet töröl ki, és a társadalom prominens és elismert tagjait öli meg.
• (8) Olyan intézkedések tétele, amelyek célja a születések meggátolása a gázai palesztinok körében, beleértve a palesztin nők, újszülöttek, csecsemők és gyermekek ellen elkövetett reproduktív erőszakot is.

Dél-Afrika az izraeli tisztviselők számtalan olyan nyilatkozatát idézte, amelyek közvetlen bizonyítékot szolgáltatnak a népirtás elkövetésének szándékára:

„Gáza többé nem lesz az, ami azelőtt volt. Mindent felszámolunk” – fogalmazott Joáv Galant izraeli védelmi miniszter. „Ha nem egy nap alatt, akkor egy hét alatt. Eltarthat hetekig vagy akár hónapokig, de mindenhová el fogunk jutni.”

Avi Dichter, Izrael mezőgazdasági minisztere kijelentette: „Most indul ténylegesen a gázai Nakba” – amivel az Izrael állam megalakulását kísérő, 1948-ban lezajlott, palesztinok elleni etnikai tisztogatásra utalt.

„Most mindannyiunknak egy közös célja van: eltörölni a Gázai övezetet a föld színéről” – jelentette ki Nisszim Vaturi, a Knesszet (az izraeli parlament) alelnöke, a Külügyi és Biztonsági Bizottság tagja.

Izrael stratégiája a dél-afrikai kereset elutasítására

Izrael és fő pártfogója, az Egyesült Államok tisztában van a hágai Nemzetközi Bíróságra benyújtott dél-afrikai kereset jelentőségével, és rendkívül dühösek. Izrael általában magasról tesz a nemzetközi intézményekre, a Dél-Afrika által benyújtott keresetet azonban komolyan veszi. 2021-ben, amikor a Nemzetközi Büntetőbíróság nyomozást indított Izrael Gázában elkövetett állítólagos háborús bűncselekményei miatt, Izrael határozottan elutasította a vizsgálat jogszerűségét.

„Izrael általában nem vesz részt efféle eljárásokban” – nyilatkozta Eliav Lieblich professzor, a nemzetközi jog szakértője a Tel Aviv-i Egyetemen a Haaretznek. „Csakhogy ez nem egy ENSZ-vizsgálóbizottság vagy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság, amelynek illetékességét Izrael elutasítja. Ez a Nemzetközi Bíróság, melynek hatásköre egy olyan szerződésből ered, amelyet Izrael is aláírt, így nem utasíthatja el a szokásos indoklással, hogy nem illetékes. A testületnek emellett nemzetközi tekintélye van.”

Az izraeli külügyminisztérium január 4-i sürgönye szerint Izrael „stratégiai célja” az, hogy a Nemzetközi Bíróság utasítsa el Dél-Afrika azon kérelmét, hogy a bíróság rendelje el Izrael Gázában folytatott katonai akciójának felfüggesztését, utasítsa el annak megállapítását, hogy Izrael népirtást követ el Gázában, és állapítsa meg, hogy Izrael betartja a nemzetközi jogot.

„A bíróság döntése potenciálisan jelentős következményekkel járhat, nem csupán jogi tekintetben, hanem gyakorlati kétoldalú, többoldalú, gazdasági és biztonsági kihatásai is lehetnek” – fogalmaz a sürgöny. – „Azonnali és egyértelmű nyilvános nyilatkozatot kérünk a következőknek megfelelően: Nyilvánosan és világosan jelentsék ki, hogy az ÖNÖK ORSZÁGA elutasítja az Izrael ellen felhozott felháborító, nonszensz és alaptalan állításokat.”

A sürgöny utasítja az izraeli nagykövetségeket, hogy szólítsák fel a legmagasabb szintű diplomatákat és politikusokat, „ismerjék el nyilvánosan, hogy Izrael [a nemzetközi szereplőkkel együtt] azon dolgozik, hogy növelje a Gázába irányuló humanitárius segélyeket, valamint minimalizálja a civileket ért károkat, miközben önvédelemből cselekszik egy népirtó terrorszervezet október 7-i szörnyű támadása után.”

„Izrael állam meg fog jelenni a Nemzetközi Bíróság előtt, hogy eloszlassa Dél-Afrika abszurd vérvádját” – jelentette ki Benjamin Netanjahu miniszterelnök szóvivője, Ejlon Lévi. Dél-Afrika keresete „jogilag megalapozatlan, és a bíróság aljas kihasználásának és megsértésének minősül” – fűzte hozzá.

Izrael minden eszközt bevet, még alattomosan „vérváddal” is gyanúsítgat – azokra az antiszemita vádaskodásokra utalva, amikor keresztény gyerekek rituális feláldozásával gyanúsították tévesen a zsidókat.

„Milyen tragikus, hogy a rasszizmus elleni harcára oly büszke szivárványnemzet [Dél-Afrika] önként a zsidóellenes rasszisták oldalán száll harcba” – tette hozzá Lévi ironikusan, majd azt a megdöbbentő megállapítást tette, hogy Izraelnek a Hamász megsemmisítésére irányuló gázai hadművelete a zsidók elleni népirtás megakadályozására szolgál.

Ahogy a régi szállóige mondja: ha kiüldöznek a városból, állj a tömeg élére, és tégy úgy, mintha te vezetnéd a felvonulást.

A Biden-rezsim kiállt, hogy megvédje hű szövetségesét, Izraelt. John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője „érdemtelennek, kontraproduktívnak és minden tényalapot nélkülözőnek” titulálta a hágai Nemzetközi Bírósághoz benyújtott dél-afrikai keresetet. „Izrael nem próbálja letörölni a palesztin népet a térképről. Izrael nem próbálja letörölni Gázát a térképről. Izrael önmagát próbálja védeni egy népirtó terrorista fenyegetéstől” – jelentette ki Kirby, Izrael képtelen állítását szajkózva.

Kirby kijelentése, mely szerint Izrael népirtást próbál megelőzni, különösen abszurd, hiszen míg a Hamász október 7-én 1200 izraelit ölt meg, addig az izraeli erők legalább 22 100 gázaival – köztük 9100 gyermekkel – végeztek. Legalább 57 000 ember sebesült meg, és legalább 7000-et tartanak nyilván eltűntként. Tudni sem lehet, hányan rekedtek a romok alatt.

Az Izrael elleni ideiglenes intézkedéseknek azonnali hatása lehet

Dél-Afrika azt kérvényezi, hogy a Nemzetközi Bíróság rendeljen el ideiglenes intézkedéseket, hogy „védelmet nyújtson a palesztin népnek a népirtásról szóló egyezményben foglalt jogai további, súlyos és helyrehozhatatlan sérelme ellen”. Dél-Afrika emellett azt is kéri a bíróságtól, hogy „biztosítsa, hogy Izrael eleget tesz a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeinek, miszerint nem követ el népirtást, továbbá megakadályozza és bünteti a népirtást”.

A Dél-Afrika által igényelt ideiglenes intézkedések között szerepel annak elrendelése, hogy Izrael „azonnal függessze fel a Gázában és Gáza ellen folytatott hadműveleteit”, továbbá szüntesse be és hagyjon fel a palesztinok megölésével, a súlyos testi vagy lelki sérelem okozásával a palesztinoknak, oly életfeltételek ráerőszakolásával a palesztinokra, melyeknek célja a palesztinok teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése, valamint olyan intézkedések bevezetésével, amelyek célja a palesztinok születésének meggátolása. Dél-Afrika azt akarja, hogy a Nemzetközi Bíróság rendelje el, hogy Izrael hagyjon fel a palesztinok elűzésével és erőszakos kitelepítésével, valamint az élelmiszer, víz, üzemanyag, orvosi ellátás és segítség megvonásával.

Az ENSZ igazságszolgáltatási szerve, a Nemzetközi Bíróság 15 bíróból áll, akiket az ENSZ Közgyűlése és a Biztonsági Tanács választ meg kilenc évre. Nem büntetőbíróság, mint a Nemzetközi Büntetőbíróság; inkább az országok közötti vitákat rendezi.

Ha a népirtásról szóló egyezmény egyik aláírója úgy véli, hogy egy másik fél nem teljesítette kötelezettségeit, akkor felelőssége megállapítására a Nemzetközi Bíróság elé idézheti az érintett országot. Ezt történt a Bosznia kontra Szerbia ügyben, amelyben a Bíróság megállapította, hogy Szerbia megsértette az egyezményben foglalt kötelezettségeit a népirtás megelőzésére és megbüntetésére vonatkozóan.

A népirtásról szóló egyezményben foglaltak olyan kötelezettségek, amelyekkel egy állam az egyezmény valamennyi aláíró államának tartozik (erga omnes partes). A Nemzetközi Bíróság kimondta: „Egy ilyen egyezményben a szerződő államoknak nincsenek saját érdekeik; csupán egyetlen, közös érdekük van, nevezetesen azoknak a magas céloknak a megvalósítása, amelyek az egyezmény létjogosultságát adják.”

Az ENSZ Alapokmányának 94. cikke kimondja: „Az Egyesült Nemzetek mindegyik tagja kötelezi magát, hogy minden olyan jogvitában, amelyben félként szerepelt, alkalmazkodni fog a Nemzetközi Bíróság határozatához. Ha valamely jogvitában szereplő egyik fél a Bíróság által hozott ítéletből folyó kötelezettségének nem tesz eleget, a másik fél a Biztonsági Tanácshoz fordulhat, amely ha szükségesnek tartja, ajánlásokat tehet, vagy határozatokat hozhat az ítélet végrehajtása céljából foganatosítandó rendszabályok felől.”

Egy átlagos ügy a Nemzetközi Bíróságon több évig is eltarthat (Bosznia Szerbia elleni keresetének 1993-as benyújtásától az érdemi ítélet 2007-es meghozataláig közel 15 év telt el). Az ügynek azonban azonnali hatása is lehet. Az ügy Nemzetközi Bíróság elé terjesztése határozottan megüzeni Izraelnek, hogy a nemzetközi közösség nem tűri a tetteit, és igyekszik felelősségre vonni.

Az ideiglenes intézkedéseket gyorsan meg lehet hozni, például a boszniai ügy esetében a Nemzetközi Bíróság 19 nappal annak megindítása után intézkedéseket rendelt el. Az ideiglenes intézkedések kötelezőek arra a félre nézve, akivel szemben elrendelték őket, és betartásukat mind a Nemzetközi Bíróság, mind a Biztonsági Tanács ellenőrizheti.

A Nemzetközi Bíróság által a felek közötti vitákban hozott érdemi ítéletek az érintett felekre nézve kötelezőek. Az ENSZ Alapokmányának 94. cikke rögzíti: „Az Egyesült Nemzetek mindegyik tagja kötelezi magát, hogy minden olyan jogvitában, amelyben félként szerepelt, alkalmazkodni fog a Nemzetközi Bíróság határozatához.” A bíróság ítéletei jogerősek, fellebbezésnek nincs helye.

Dél-Afrika ideiglenes intézkedések iránti kérelmének nyilvános meghallgatásaira január 11-én és 12-én kerül sor Hágában (Hollandia), a Békepalotában található Nemzetközi Bíróságon. A meghallgatásokat élőben közvetítik a Bíróság webhelyén és az ENSZ Web Tv-n 10:00 és 12:00 között. A bíróság a meghallgatásokat követően egy héten belül ideiglenes intézkedéseket rendelhet el.

A népirtásról szóló egyezmény más aláíró államai is csatlakozhatnak Dél-Afrika keresetéhez

A népirtásról szóló egyezmény más aláíró államainak módjában áll engedélyt kérni arra, hogy csatlakozzanak a Dél-Afrika által benyújtott keresethez, vagy saját keresetet is benyújthatnak Izrael ellen a Nemzetközi Bíróságon. Keresetében Dél-Afrika több országot is megnevez, amely utalt az Izrael által Gázában elkövetett népirtásra. Ilyenek Algéria, Bolívia, Brazília, Irán, Kolumbia, Kuba, Palesztina, Törökország, Venezuela, Banglades, Egyiptom, Honduras, Irak, Jordánia, Líbia, Malajzia, Namíbia, Pakisztán és Szíria.

Január 5-én a Quds News Network a következőket írta tweetjében: „Jordánia külügyminisztere, Ajmán Szafadi bejelentette, hogy országa támogatja a Dél-Afrika által Izrael ellen a Nemzetközi Bíróságon benyújtott népirtási keresetet. Azt is hozzátette, hogy a jordániai kormány dolgozik az ügy nyomon követését lehetővé tevő jogi dokumentáción. Törökország, Malajzia és az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) már korábban bejelentette, hogy szintén támogatják a keresetet.”

A világszerte több mint 600 csoport támogatását élvező, újonnan megalakult International Coalition to Stop Genocide in Palestine (Nemzetközi Koalíció a Palesztinai Népirtás Megállítására) nyilatkozatában sürgette az aláíró államokat, hivatkozzanak a népirtásról szóló egyezményre.

A koalíció szerint „Azok a beavatkozási nyilatkozatok, amelyek támogatják Dél-Afrika népirtásról szóló egyezményre való hivatkozását Izraellel szemben, növelik annak valószínűségét, hogy az ENSZ érvényt szerez a népirtás bűncselekménye pozitív megállapításának, s így intézkedéseket tesznek a népirtás összes cselekményének megszüntetésére, a cselekményekért felelős személyeket pedig felelősségre vonják.”

Január első hetében a CODEPINK, a World Beyond War és a RootsAction vezette „alulról szerveződő diplomaták” kampányt indítottak szerte az Egyesült Államokban, amelyben arra szólították fel a nemzeteket, hogy nyújtsanak be beavatkozási nyilatkozatokat Dél-Afrika Izraellel szembeni keresetéhez a Nemzetközi Bíróságon. Az aktivisták 12 városban jártak, ahol felkeresték Kolumbia, Pakisztán, Bolívia, Banglades, az Afrikai Unió, Ghána, Chile, Etiópia, Törökország, Belize, Brazília, Franciaország, Honduras, Írország, Spanyolország, Görögország, Mexikó, Olaszország, Haiti, Belgium, Kuvait, Malajzia és Szlovákia ENSZ-képviseleteit, nagykövetségeit és konzulátusait.

„Ez az a ritka eset, amikor a kormányokra a dél-afrikai kereset támogatása érdekében gyakorolt kollektív társadalmi nyomás éles fordulópontot hozhat Palesztina számára” – fogalmazott Lamis Deek New Yorkban élő palesztin ügyvéd, akinek a cége hívta össze a Palesztin Felszabadítási Közgyűlés háborús bűnökkel kapcsolatos igazságszolgáltatással, jóvátételekkel és visszatéréssel foglalkozó bizottságát. „Arra van szükség, hogy több állam nyújtson be támogató beavatkozást – hogy a Bíróság érezze a tömegek figyelő tekintetét, s ezáltal ellen tudjon állni annak a rendkívüli politikai nyomásnak, amelyet az Egyesült Államok fejt ki a Bíróságra.”

Suzanne Adely, a National Lawyers Guild (Nemzeti Ügyvédi Kamara) elnöke megjegyezte: „Izrael és az Egyesült Államok, valamint európai szövetségeseik növekvő globális elszigeteltsége azt jelzi, hogy ez kulcsfontosságú pillanat a népi mozgalmak számára, hogy kormányaikat rávegyék, tegyék meg ezeket a lépéseket, és álljanak a történelem jó oldalára.”

Valóban: október 7. óta világszerte emberek milliói vonultak fel, tiltakoztak és tüntettek a palesztin felszabadítás mellett.

A RootsAction és a World Beyond War mintadokumentumot készített, amelynek segítségével a szervezetek és magánszemélyek felszólíthatják a népirtásról szóló egyezmény aláíró államait, hogy nyújtsanak be beavatkozási nyilatkozatot Dél-Afrika Izraellel szembeni népirtási keresetéhez a Nemzetközi Bíróságon.