Bár Pintér Sándor belügyminiszter ünnepélyesen bejelentette, Orbán Viktor zengedezett róla a december végén tartott nemzetközi sajtótájékoztatón, a Magyar Közlönyben pedig már megjelent rendeletben – a pedagógusok többsége esetében továbbra sem tudható, mekkora béremelésre számíthatnak januártól, írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Ne dolgozz ingyen! nevű blogján.
A béremeléssel kapcsolatban így nemcsak Gulyás Gergely december 31-i kijelentése kelt zavart. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az ATV-nek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottságtól „még egy technikai jóváhagyásra” is szükség van ahhoz, hogy átlagosan 32,2 százalékos béremelést kapjanak. Hogy erre közben sor került-e, nem áll birtokunkban információ.
Mint arról korábban – a PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tájékoztatása alapján – írtunk, az „átlagosan” megfogalmazás is megannyi csapdát rejt magában, s összességében kevesen számíthatnak majd a megemelt bérre.
„De mégis mekkora lehet az annyi?”, tette fel a kérdést most a PDSZ blogja.
Ám erre sincsen válasz. A blogbejegyzés szerint a béremelés nagyságával csak a gyakornokok lehetnek tisztában, mert „számukra jogszabály fogja előírni a kötelező illetményt, ami a novemberi – és véletlenül sem a decemberi – illetményük 32,2%-a”.
A többi pedagógusi fokozatra vonatkozó béremelés mértékére csak abból az év utolsó péntekjének utolsó óráiban kiadott belügyminisztériumi koncepcióból lehet következtetni, amelyet a tárca rövid határidejű társadalmi vitára bocsátott.
Eszerint a pályakezdő gyakornokok fizetése a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített 400 ezer forintos illetményhez képest 528 800 forintra emelkedik, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek. A 2024. január 1-jétől alkalmazandó új bérsávok szerint a pedagógus havi illetménye nem lehet kevesebb Pedagógus I. besorolás esetén 538 ezer forintnál, Pedagógus II. kategóriában 555 ezer, Mesterpedagógusnál 630 ezer, Kutatótanár esetében pedig 750 ezer forintnál.
„Mindannyian, akik nem Gyakornok fokozatba vagyunk besorolva, nem tudjuk, hogy mennyiért dolgozunk 2024. január 1-jétől. A Belügyminisztérium közleményének minden bérminimumon kívüli eleme javaslat, ajánlat a munkáltatók felé”
– olvasható a PDSZ közleményében.
A szakszervezet bár a béremelésre vonatkozó koncepció egyes elemeit rendjén valónak találja, összességében elégedetlen. Pl. a tárca díjazná a mesterfokozat meglétét egyes tantárgyakat tanító tanárok esetében, ám hogy miért éppen a fizika, a matematika, kémia stb. szakos tanárok kapnának további 4 százalékos illetményemelést, amikor a tanárhiány immár általános, az nem derül ki. Homályban marad az is, hogy az iskolákban dolgozó adminisztratív személyzet is kap-e, s ha kap, mekkora fizetésemelést, vagy hogy mi történik a szakképzésben dolgozókkal, akikre EFOP PLUSZ program, melyből a kormány a tanárok béremelését végzi, nem vonatkozik.
A PDSZ végül arra a következtetésre jut, hogy rendeleti kormányzás ide, megannyi bizonytalanság oda,
„még ilyen autoriter kormány esetén is eredményes a folyamatos nyomásgyakorlás, a sztrájkok, demonstrációk mellett a kormány tárgyalásra kényszerítése”.
A szakszervezet úgy látja, hogy ha a tanárok, diákok és szülők csöndben maradnak, az ígért mindössze 10%-os emelés helyett bejelentett 32,2%-ra sem került volna sor.
A magyarországi pedagógusok, diákok és a szülők immár két éve különböző intenzitással tüntetnek általában a munkaterhelések csökkentése és az iskolai munkakörülmények javítása mellett, illetve az elmondásuk szerint megalázó bérezés miatt. Emellett a diákok és és a velük szimpatizálók az idén elfogadott státusztörvény ellen is tüntetnek, legutóbb éppen október 23-án vonultak utcára.
Az idei év első felében a kormány áterőltetett a törvényhozáson egy olyan jogszabályt, amely kimondja, 2024. január 1-jétől megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti jogállása. A kormány szerint ezzel rendezik a pedagógusok jogviszonyát és bérezését, a pedagógusok szerint viszont tovább korlátozzák a jogaikat, és mind a munkakörülmények, mind a bérezés tekintetében bizonytalan helyzetet teremtenek. A státusztörvény és a végrehajtási rendelete ugyanis nem garantálja a béremelést, a munkaterhek emelésének lehetőségét viszont nagyon is magában foglalja.
