„Megkaptuk a nagy hírt a tárgyalás közepette, hogy 32,2 százalékos bértömeg-növekedés lesz. Senki sem ringassa magát abba a hitbe, hogy mindenkinek a bére ekkora mértékben növekedik”, mondta el Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) tartott csütörtök délutáni tájékoztatón.

„A pótlékok is emelkedni fognak és az esélyegyenlőségi támogatás összege is nő, tehát az alapbér nem emelkedik ennyivel”, jelezte Totyik Tamás, aki azután szólalt meg, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a ma délelőtti nemzetközi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a kormány egy hároméves bérfejlesztési program keretében január 1-jétől 32,2 százalékos pedagógus béremelésre készül.

„Vélhetőleg a novemberi illetmények adják majd a 32,2 százalékos emelés alapját.”

Ezt már Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányának tagja jelezte. Nagy elmondta, hogy nem mindegy, hogy mi az alap, s most úgy tűnik, a garantált bérminimumra vagy minimálbérre történő emelés is beletartozik a 32 százalékba.

Összességében nagyon kevesen számíthatnak a megjelölt béremelésre – mondta el Nagy Erzsébet.

Totyik Tamás jelezte azt is, hogy ha a kormány tartani kívánja magát a szavához, s a pedagógusok bérét 2024-re a diplomások bérének 72 százalékára kívánják emelni, úgy biztosan szükség lesz év közbeni bérkorrekcióra is.

A szakszervezetek képviselői éppen Maruzsa Zoltánnal tárgyaltak, amikor a miniszterelnöki sajtótájékoztató megkezdődött. Megkérdezték a köznevelésért felelős államtitkárt, hogy Orbán szavaiban mi az új elem, s mint kiderült, pusztán a béremelés időpontjával kapcsolatban volt bizonytalan az oktatási tárca.

A szakszervezeti vezetők arra kérték a pedagógusokat, hogy januárban figyeljék a kinevezések módosítását, mert ebből információk gyűjthetők a fizetésemelésről, s legyenek szívesek a bérekre vonatkozó értesüléseket megosztani a szakszervezetekkel. Egyben arra is kérték őket, hogy csatlakozzanak a szakszervezetekhez. „Nagyon sok múlik ugyanis azon, hogy helyben, azaz az intézmények esetében milyen erős az érdekérvényesítés”, jelezték a szakszervezeti vezetők.

Orbán Viktor a mai sajtótájékoztatón közölte, hogy „egy jogi aktus még hiányzik”, Magyarországnak kapnia kell Brüsszelből egy levelet, amely biztosítja a kormányt, hogy a béremelés bizonyos százalékát az Európai Unió ki fogja fizetni. Elmondta azt is, hogy egy hároméves bérfejlesztési programban 2024. január 1-jétől – vagyis a februári fizetésekben látható módon – 32,2 százalékos béremelést akar a kormány végrehajtani. „Ennél kisebb mértékű, de jelentősebb” emelés lesz 2025. és 2026. január 1-jétől – tette hozzá az MTI összefoglalója szerint.

A magyarországi pedagógusok, diákok és a szülők immár két éve különböző intenzitással tüntetnek általában a munkaterhelések csökkentése és az iskolai munkakörülmények javítása mellett, illetve az elmondásuk szerint megalázó bérezés miatt. Emellett a diákok és és a velük szimpatizálók az idén elfogadott státusztörvény ellen is tüntetnek, legutóbb éppen október 23-án vonultak utcára.

Az idei év első felében a kormány áterőltetett a törvényhozáson egy olyan jogszabályt, amely kimondja, 2024. január 1-jétől megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti jogállása. A kormány szerint ezzel rendezik a pedagógusok jogviszonyát és bérezését, a pedagógusok szerint viszont tovább korlátozzák a jogaikat, és mind a munkakörülmények, mind a bérezés tekintetében bizonytalan helyzetet teremtenek. A státusztörvény és a végrehajtási rendelete ugyanis nem garantálja a béremelést, a munkaterhek emelésének lehetőségét viszont nagyon is magában foglalja.