Rendszeresen ragadnak állami gondozásba kerülő csecsemők kórházi osztályokon több hónapra, mert nincs elég nevelőszülő, illetve az életkoruknak megfelelő intézményi ellátás – hívja fel a figyelmet a számos szakmai civil szervezetet tömörítő Gyermekvédelmi Civil Koalíció nyilatkozata a gyermekvédelmi törvényt (az 1997-est, amely még tényleg a gyerekek jogainak védelmében íródott) sértő, megdöbbentő gyakorlatra.

Bár a kormány maga is szorgalmazza a nevelőszülők számának növelését – kommunikáció szintjén legalábbis –, és törvény is kötelezte arra, hogy 2016. december 31-ig minden családjából kiemelt 12 éven aluli gyereket gyermekotthon helyett nevelőszülőnél helyezzenek el, ennek 2021 végéig sem tudott Magyarország eleget tenni. A civil koalícióban is részt vevő Hintalovon Alapítvány idei gyermekjogi jelentése szerint 2022-ben több mint 1500 12 évesnél fiatalabb gyerek nevelkedett intézményi keretek közt.

Még a 3 éves kor alatti állami gondozott gyerekek közül is 332-en gyermekotthonban éltek, közülük 151 0-12 hónapos csecsemő volt. A jelentés szerint fontos kiemelni, hogy a kormánynak nincs olyan stratégiája, amely választ adna arra a kérdésre, hogy mi a teendő abban az esetben, ha nem nő a nevelőszülők száma az elképzelések szerint.

A Hintalovon szerint ugyanakkor az erőltetett nevelőszülői elhelyezés is egyre több problémát jelent, miközben az alternatív ellátás egyéb formáit (így pl. a lakásotthoni férőhelyek bővítésére) nem segíti elő a kormány. Mint arra a szakértők rámutattak, a megnövekedett energiaárak, illetve a rohamosan növekvő infláció következtében tovább nőhet a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyerekek száma (annak ellenére, hogy pusztán anyagi okból a törvény szerint nem emelhető ki gyermek a családjából). Ez állhat annak a hátterében, hogy tavaly folytatódott az évek óta tartó tendencia, miszerint a nevelőszülők egyre több gyereket nevelnek egyidejűleg. Míg 2001-ben még nevelőszülői családonként átlagosan két gyerek volt jellemző, 2022-ben átlagosan három gyerek nevelkedett egy nevelőszülői háztartásban.

Az utóbbi években jelentősen, huszonegyezerre emelkedett a családjukon kívül nevelkedő gyermekek száma, ugyanakkor ezzel egyidejűleg a nevelőszülők száma (mintegy hatezer) alig változik. A nevelésbe vett gyermekek több mint 70%-a nevelőszülőknél nevelkedik, a többiek gyermekotthonokban. Számos megyében, elsősorban az alföldi megyékben, továbbá Borsod-Abaúj Zemplén megyében a bekerülő gyermekek számának növekedése a nevelőszülők csökkenő vagy stagnáló létszámával párosul.

„A helyzetet nehezíti a 12 éven aluli gyermekek, de különösen a csecsemő és kisgyermekkorúak kirívóan elnehezült nevelőszülői elhelyezése.”

Ez pedig azért is nagyon súlyos probléma, mert a koragyermekkor a gyermekek fejlődése szempontjából az egyik legmeghatározóbb és legérzékenyebb időszak, ezért a 3 év alatti gyermekek védelme kiemelten fontos

– olvasható a gyermekjogi szervezetek közös nyilatkozatában.

A civilek saját forrásaikra hivatkozva azt írják, a nevelőszülői kapacitáshiány következtében napjainkban körülbelül 50-100 csecsemő „várakozik” több hónapig kórházi körülmények között, a finoman szólva sem ideális helyzetről pedig az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ) 2022-es jelentése is beszámolt. Emellett az alapvető jogok biztosa is vizsgálatot indított idén a nevelőszülőkhöz kerülő gyerekek ellátásának minőségével kapcsolatban. Az ombudsmani jelentés arról számol be, hogy

„az OGYSZ igazgatójának tájékoztatása szerint a fővárosban nincs megfelelő számú nevelőszülő a 0-3 éves kor közötti gyermekek gondozására, nevelésére. Az egészségügyi intézményből kikerülő, valamint a csecsemőkorú gyermekek elhelyezése a megkérdezett szakszolgálatok szerint Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér és Hajdú-Bihar megyében is nehézségekbe ütközik, nevelőszülők hiányában csak intézményes elhelyezésre nyílik lehetőség”.

A gyermekjogi szervezetek arra is emlékeztetnek, hogy az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága is figyelmeztette Magyarországot, hogy „kezelje prioritásként a családok szociális védelmi intézkedéseit annak megakadályozása érdekében, hogy a gyermekek, különösen a 3 év alatti gyermekek, alternatív ellátásba kerüljenek.”

„A 3 év alatti gyermekek helyzete azonban 2023 őszén még változatlan” – szögezik le a civilek, hozzátéve: bár akad még néhány olyan vármegyei és fővárosi szakszolgálat, ahol sikerül megfelelő elhelyezést biztosítani a gyerekeknek, azonban a kórházi elhelyezés országszerte ma is jellemző „megoldás”.

„A pontos számokat nem ismerjük, de a hozzánk beérkezett jelzések alapján van olyan vármegye, ahol megközelítőleg 30 csecsemő van napjainkban kórházi osztályon elhelyezve.

Mindez ellentmond a Gyermekvédelmi törvénynek és a gyermekek legfőbb érdekeinek, s bár az egészségügyi rendszer „kényszerű segítő gondozást” nyújt a gyerekeknek, azonban mindez a gyermekvédelmi szakellátás feladata” – írják.