Október végén kirúgták Ádám Zoltánt, a Corvinus vizsgabotrányát kirobbantó docensét. Az eset rávilágít arra, hogy a modellváltás az egyetemi dolgozók munkavállalói jogait is súlyosan csorbítja. Immár könnyűszerrel el lehet távolítani a felsőoktatási intézményekből a láb alatt lévő, visszaélésekre rámutató szakszervezeti tisztségviselőket – pont úgy, mint Magyarországon bárhol a magánszférában. A történtek munkajogi oldaláról Dr. Toronyai Gábort, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Budapesti Corvinus Egyetemi Intézményi Szervezetének (FDSZ-BCE) vezetőjét kérdeztük.
Mint ismeretes, Ádám Zoltán, a Corvinus Közgazdasági Intézetének docense volt az a tanár, akinek egy Facebook-csoportban írt posztja, majd a 444 cikkei alapján a közvélemény is értesülhetett arról idén februárban, hogy etikai vizsgálat indult a Corvinuson, miután egy hallgatóval kivételeztek egy vizsgán. A januári vizsgaidőszakban Ádám Zoltán egyik tanítványa, akinek az oktató posztja szerint a családja „érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik”, annak ellenére vizsgázhatott le, hogy nem teljesítette a szorgalmi időszakbeli feladatait.
Az oktató és a tárgyat tanító 2 kollégája a szabályokra hivatkozva megtagadta tőle a vizsgázás lehetőségét, ami ellen Ádám beszámolója szerint a szülők több ízben tiltakoztak. Végül az egyetem vezetése mégis biztosított a hallgatónak vizsgalehetőséget, ráadásul, egyéni kérdéssorral. Az oktató nem hagyta annyiban, etikai vizsgálatot kezdeményezett az ügyben.
A közfelháborodás eddigi fókusza eddig elsősorban a befolyással való visszaélésre, illetve a modellváltott egyetemek és a gazdasági elit összefonódására irányult. Hisz felmerül a gyanú, hogy a gazdag szülők személyesen érhették el, hogy gyermekükkel kivételezzenek. Továbbá a belső etikai vizsgálat során az elsőfokú elmarasztalás után másodfokon felmentette az érintetteket az általános rektorhelyettes és a Hernádi Zsolt Mol-vezér vezette kuratórium.
Az viszont eddig kevesebb figyelmet kapott, hogy Ádám Zoltán szakszervezeti tisztségviselő volt. Márpedig a szakszervezeti tisztségviselők, pozíciójukból adódóan időről-időre konfrontálódhatnak az egyetem vezetésével, épp ezért élveznek extra munkajogi védettséget. Ezt a védettséget kerülte meg könnyűszerrel most a Corvinus, pont úgy, mint például a komáromi gyógyszergyár nyár végén. A dolgozói jogokat leginkább sárba tipró versenyszférabeli gyakorlatok tehát hamar bevezetésre kerültek a modellváltott egyetemeinken.
Indokot kellett találni a kirúgáshoz
A botrány kirobbanása után egy rövid ideig tehát működni látszott az egyetem belső élete: etikai vizsgálat indult, a felelősőket (két dékánt, és a rektort, Takáts Elődöt) első fokon elmarasztalták a történtek miatt. Másodfokon azonban felmentették őket, ezzel együtt is Takátsnak el kellett hagynia a pozícióját: a felmentő döntés bejelentésének napján lemondott rektori posztjáról. A vizsgálat során, és azóta is Dr. Szabó Lajos vezeti az egyetemet, megbízott rektorként.
Toronyai Gábor szakszervezeti vezető elmondása szerint a felmentő döntést a dékánok esetében maga Szabó hozta meg, a MOL-elnök Hernádi Zsolt vezette kuratórium erre a döntésre hivatkozva mentette fel aztán a volt rektort. A gyakorló rektor a nyilvánosságban is beszélt a felmentés okáról: habár nem vonta kétségbe az etikai bizottság megállapítását, miszerint kivételeztek a hallgatóval, azzal indokolta döntését, hogy nem bizonyítható egyértelműen, hogy a hallgatóval befolyásos és gazdag családja miatt, szándékosan kivételeztek-e.
A szakszervezeti vezető szerint ez meglehetősen átlátszó érvelés, ahogy az is inkább elterelésként értelmezhető, hogy a gyakorló rektor a nyilvánosságban igyekezett a történetbe belefűzni egy második hallgatót is. A „B” hallgató Szabó szerint pótolhatta az elmaradt feladatokat, szemben „A” hallgatóval. Csakhogy „B” hallgató nem is Ádám Zoltán tanítványa volt, kevés köze van az esethez, és végképp semmi köze Ádám Zoltán kirúgásához. A rektor „oda nem tartozó dolgokat próbál sejtetetni” a szakszervezeti vezető megfogalmazása szerint.
Toronyai Gábor rámutatott, hogy a fentiekkel szemben Ádám Zoltán tényleges felmondólevelében mindkét oldal szerint mindössze két indok található. Egyrészt a munkáltató kifogásolta, hogy Ádám Zoltán nem volt elég együttműködő a második belső vizsgálat során, amely már nem a vezetők etikai vétségét, hanem a dolgozók kihágásait kutatta, és amely Ádám Zoltánt egyébként nem marasztalta el. Valamint tiszteletlen, ironikus hangnemben levelezett a tőle információkat követelő kancellárral, Dr. Domahidi Ákossal.
„Ezek első ránézésre is nevetséges, mondvacsinált indokok. Ilyenek nem alapozhatnak meg elbocsátást. Senki se gondolja, hogy ezek lettek volna Zoltán elbocsátásának valódi okai.” – mondta el lapunknak Toronyai Gábor.
A szakszervezeti vezető úgy tudja, hogy mindkét indok ugyanarra a levelezésre vonatkozik. A levelezés során félreértések, illetve technikai véletlenek folytán Ádám Zoltán nem küldött tovább két olyan emailt a kancellárnak, amelyekkel az egyetem vezetőségének egyébként is rendelkeznie kellett már a korábbi eljárás miatt. Valamint Ádám valóban élesebb hangnemben fogalmazott a sokadik levélváltás után.
A kirúgás indoklását tehát a szakszervezeti vezető szerint egy kicsit ugyan ügyetlen és feszült, de összességében mindennaposnak mondható emailezés alapozza meg.
Persze Toronyai szerint mindenki pontosan tudja, hogy nem egy karcosabb email miatt rúgták ki az oktatót, hanem azért, mert régóta útban volt a vezetőségnek. A mostani esetet megelőzően például a Helsinki Bizottság jogi segítségével keresetet adott be a bíróságon a Corvinus új, az egyetem falain belül nagy port kavaró kommunikációs szabályzata miatt. Az egyetem végül egy másik szabályzatot fogadott el, és Ádám elállt a pertől. Továbbá régóta és nyilvánosan bírálta a modellváltást, részben pont az olyan gazdasági szereplők befolyásának kockázata miatt, mint a kivételezésben részesült diák szülei, vagy maga Hernádi Zsolt.
Azért volt szükség ilyen indokok kreálására a szakszervezeti vezető elmondása szerint, mert másképp nem mondhattak volna fel Ádám Zoltánnak. Az oktató ugyanis szakszervezeti tisztségviselőként munkajogi védettséget élvezett, csak a szakszervezet beleegyezésével volt eltávolítható állásából. Kivéve, ha rendkívüli eljárásban, azonnali hatállyal mondanak fel neki, ez esetben nem kell a szakszervezet hozzájárulása, viszont szükség van indoklásra. Toronyai információi szerint Ádám Zoltán az indokok megalapozatlansága miatt pert fontolgat, de egy ilyen per több évig tarthat, és ezt a munkáltató is pontosan tudja.
„A modellváltás miatt ki vagyunk szolgáltatva, a munka törvénykönyvének hatálya alá esünk. Ez lehetőséget teremt arra, hogy akár szakszervezeti tisztségviselőket távolítsanak el az állásukból.”
– foglalta össze a helyzetet Toronyai Gábor.
A szakszervezeti vezető arra is rámutatott, hogy ilyesmi az állami egyetemeken „nemigen fordulhat elő”, a közalkalmazotti jogviszony sokkal nagyobb védettséget ad a dolgozóknak.
A szakszervezet még küzd Ádám Zoltán állásáért
Habár a kirúgástól nem védhette meg az oktatót, de épp a megváltozott munkajogi helyzet miatt megnőhet a szakszervezet szerepe Toronyai szerint. Ugyanis a közalkalmazotti jogviszony sokkal inkább megszabja a béreket és a munkakörülményeket, ezért kisebb a mozgástér. A modellváltás után tehát nagyobb szükség van a szervezett érdekvédelemre, hogy kiharcolja a dolgozóknak a tisztes fizetést és munkahelyi viszonyokat.
A Corvinuson működő szakszervezet kifejezetten erősnek számít a felsőoktatásban: körülbelül 20%-os tagsági aránnyal rendelkezik, azaz nagyjából 200 tagja van az ezer munkavállalót foglalkoztató egyetemen. Ez jóval meghaladja a 10%-os küszöböt, így kollektív szerződést is köthet.
Ádám Zoltán ügyében teljesen egységes a FDSZ-BCE véleménye: szégyen, ami történt. Toronyai elmondta nekünk, hogy a kirúgást követően október 26-án dolgozói fórumot tartottak, amelyen 110 dolgozó élőben és további 39 online részt vett. Az itt elfogadott állásfoglalásukat azóta közel kilencszáz ember támogatta.
A Budapesti Corvinus Egyetemen október 26-án tartott dolgozói Fórum állásfoglalása Ádám Zoltán docens azonnali hatályú elbocsátása ügyében
Megdöbbentőnek és felháborítónak tartjuk az Egyetemi vezetés e döntését. Meggyőződésünk, hogy e lépés árt az egyetem jó hírének, árt mindannyiunknak. Szégyenbe hoz bennünket egymás előtt itt az Egyetemen, az egész felsőoktatásban, a honi nyilvánosságban és a nemzetközi akadémiai világban is, hogy az etikai ügy feltáróját bocsátja el az egyetem.
Tiltakozunk az ellen, hogy egy aláírás nélkül megjelenő, homályos utalásokkal teli közleményben tudassák velünk az Egyetem hírnevét és megítélését alapjaiban meghatározó ügyet lezáró vizsgálat eredményét. Ez méltatlan az Egyetem közösségével szemben.
Tiltakozunk az alkalmazott eljárás ellen! Tiltakozunk az ellen, hogy az elbocsátással az Egyetem vezetése semmibe vette több mint kétszáz kollégánknak a megkülönböztetés mentes vizsgáztatás, az Egyetem erkölcsi integritása, és az etikai eljárásokat kezdeményező Ádám Zoltán kollégánk melletti nyilvános kiállását.
Tiltakozunk az ellen, hogy ellenségnek kiáltják ki azt, aki kritikát mer megfogalmazni.
Követeljük, hogy Ádám Zoltánt vegyék vissza!
A szakszervezet az állásfoglalás kiadása mellett benyújtott két határozati javaslatot is, ezek most kedden kerültek a szenátus elé. Az elsőben egy Autonómia/Integritás-védelmi Bizottság felállítását kezdeményezték, a másodikban Ádám Zoltán visszavételét kérik. Ahogy erről tegnap esti cikkünkben is beszámoltunk, mindkét javaslatot lesöpörte az asztalról a szenátus, a jelenlévő, körülbelül 50 fős, főleg hallgatókból álló tiltakozó csoportnak pedig nem adtak megszólalási lehetőséget az ülés során.
Toronyai Gábor elmondta lapunknak azt is, hogy nem fogják ennyiben hagyni a történteket, nyilvános vitákat szerveznek, szórólapokat osztanak, tájékoztatni akarják a történtekről a hallgatókat és a szélesebb nyilvánosságot. A modellváltás árnyékában egyre erősödő műegyetemi szakszervezet tagjai például biztosan közelről figyelik az eseményeket, hisz Ádám Zoltán esete megmutatja, mi várhat rájuk – ami a Corvinuson történt, az intő jel lehet minden egyetemi dolgozónak.
