Az állami iskolák számára felajánlott adományok feletti fenntartói kontroll az átláthatóságot növeli, valamint integritási célokat szolgál a belügyminisztérium szerint – ez Rétvári Bence államtitkár parlamenti írásbeli válaszból derül ki, amelyet Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetőjének kérdésére adott.

Ahogyan arról a Mércén is beszámoltunk, habár már június vége óta hatályban van egy belügyminisztériumi utasítás, amely kötelezően a tankerületek, illetve a  Klebelsberg Központ mérlegeléséhez kötik az iskoláknak szánt adományok elfogadását, erről a legtöbb intézmény a sajtóból értesült. (Az utasításról a Népszava írt elsőként.) 

A kormány döntése értelmében a tankerületi fenntartásában lévő köznevelési intézményeknek szánt adományok elfogadásáról bruttó kétmillió forint érték alatt a tankerületi központok igazgatói, az összeghatár feletti értékű adomány esetében pedig a Klebelsberg Központ (KK) vezetője dönthet. Ha az adományozó természetes személy, civil szervezet, illetve nem belföldi önkormányzati vagy állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság, akkor függetlenül az értéktől a központ elnökének hatásköre elfogadni az adományt. Fontos része az engedélyeztetésnek, hogy amennyiben az adományozó nem határozza meg konkrétan, mire szánja az adományát,az engedélyeztető szerv (a tankerület vagy a Klebelsberg Központ) dönt arról, hogy mire menjen a pénz (vagy tárgyi adomány). A KK az első sajtóhírek megjelenését követően közleményben szögezte le, hogy a BM-utasítás nem ad lehetőséget arra, hogy az egy adott iskolának szánt adomány másik iskolához kerüljön, vagy ne arra költsék, amire az adományozó akarta.

Tóth Bertalan arra volt kíváncsi, hogy 

1. Miért szükséges egyes esetekben a Klebelsberg Központ, illetve a tankerület engedélye ahhoz, hogy a hazai oktatási intézmények adományokat fogadjanak el? 
2. Milyen szakmai indokok támasztják alá azt, hogy ha az adományozó nem jelöl meg konkrét célt, akkor annak felhasználásáról az iskola vezetése nem dönthet önállóan? 
3. Miért igyekeznek minél erősebb állami ellenőrzést kialakítani az iskolák felett?

Rétvári államtitkár válaszában a hatályos államháztartási normákra hivatkozott, amikor azt indokolta, hogy miért fontos a Belügynek, hogy a felajánlott adományokat az adományozók által megjelölt célokra használja fel az iskola. 

„A BM-utasítás tovább növeli az átláthatóságot, hiszen a kedvezményezett szerv a bruttó 50 ezer forintnál nagyobb értékű adományra és az adományozóra vonatkozó adatokat az adomány elfogadásától számított 8 napon belül köteles honlapján közzétenni, és annak megismerhetőségét 3 éven keresztül biztosítani. […] Az eddiginél nagyobb fokú nyilvánosság egyúttal integritási célokat is szolgál, mivel az adományozás ténye nyilvános, így a felhasználásnak is nyilvánosnak kell lennie.”

– írja az államtitkár. Válaszában megjegyzi azt, amit korábban a KK ugyancsak jelzett közleményében, vagyis, hogy a Klebelsberg Központ egy jogszerű megkeresést/felajánlást sem utasított el. (Arról nem ír, hogy jogszerűtlen donációt viszont vétózott-e már meg.)

Az utasítás hatása egyelőre az átláthatóságon és az integritáson kívül a káosz növekedésében is mérhető:

október közepén a WMN.hu cikke szedte csokorba nem hivatalos csatornákról, hogyan fogadták a szülők és az intézmények a BM újítását. Eszerint a legtöbb iskolai honlapon a Rétvári által említett céllal ellentétben nincs fent semmiféle információ arról, hogy bármilyen támogatás történt az idei iskolaévben (amikortól az utasítás szerint kötelező nyilvánossá tenni a 50 ezer forintnál nagyobb értékű adományok forrásait), igaz, a portál cikke megjegyzi,  ennek az is lehet az oka,hogy éppen folyamatban van az adományok engedélyeztetése.

Ezzel együtt 

• több iskolában a tankerületre várnak, hogy adjon pontos információt: mit, kinek és hogyan kell lejelenteni, addig állnak az adományok, felajánlások. 

• A WMN szerint van olyan iskola, ahol az utasítás hatására már felmerült az a lehetőség is, hogy a szülőktől ilyenkor tanév elején rendszeresen kért iskolakezdési alapítványi támogatást és a jegyeket a szokásos alapítványi bálra kapásból készpénzben kérik.
• A nem hivatalos beszámolók szerint a legtöbb helyen káosz van, az iskolák nem tudják, pontosan milyen esetekben kell engedélyt kérniük az adományok befogadására, és mi az, amit saját hatáskörben kezelhetnek.
• Van, ahol igyekeznek a lehető legtöbb adományt úgy kategorizálni, hogy ne legyen engedélyköteles, vagy hogy ne derüljön ki, hogy az. 
• Máshol szeretnének mindent a megfelelő, hivatalos úton csinálni, de még nem tudják pontosan, hogy mit, kinek és hogyan kell jelezni.

Végül a portál szerint van olyan intézmény, ahol az a gyanú is felmerült, hogy azért is igyekeznek távol tartani a szülőket a felmerülő problémák megoldásától, nehogy aztán sajtóhír legyen belőle. 

Október 12-én a noÁr Mozgalom a Mércének is megküldött sajtóközleményben állította, hogy évente megrendezett „palacsintakommandó” nevű jótékonysági akciójának keretében hiába próbáltak száz palacsintát eljuttatni a céliskolákba. Mint írták, ennek oka, a sajtónyilvánosságot kapott nyári belügyminisztériumi direktíva, ami államilag fenntartott intézmények esetén az adományok elfogadását a fenntartó előzetes beleegyezéséhez köti. „Előzetesen megbeszélt helyszíneink közül többen is ennek hatására mondták vissza részvételi szándékukat. Mi félnivaló van egy palacsintában? Nem tudjuk.” 

Ebben az esetben egyébként valószínűsíthető, hogy az oktatási tiltakozásokban aktívan résztvevő mozgalom mint potenciálisan írásban rögzítendő és közzéteendő adományozó kelthetett riadalmat egyes intézményekben, mivel maga a palacsinta jó eséllyel nem esik az új szabályozás hatálya alá: ahogyan azt a WMN cikke is kiemeli, „az egészséges életmódot vagy a szabadidő hasznos eltöltését elősegítő, legfeljebb bruttó 50 000 forint értékű, eseményenként vagy havonta felajánlott természetbeni adományra” nem vonatkozik a KK kontrollja.