Flashmobot tartott a Belügyminisztérium előtt, majd nyílt levelet adott át az oktatásirányítás részére csütörtökön a roma gyerekek iskolai elkülönítése ellen küzdő Együttnevelés Szövetség. A roma és nem roma szülőkből és pedagógusokból álló csoport a Széchenyi István téri rendezvényen mutatkozott be a nyilvánosság számára: mint mondták, azért kezdtek szerveződni, hogy megváltoztassák a közgondolkodást a roma és nem roma gyerekek együttneveléséről. A Belügyminisztériumhoz pedig azért látogattak el, hogy tiltakozzanak a roma gyerekek indokolatlan sajátos nevelési igényű (SNI) minősítése ellen.
Dósa Valéria, az Együttnevelés Szövetség önkéntese a demonstráció elején tartott beszédében elmondta: a roma gyerekek indokolatlan sajátos nevelési igényűvé minősítése súlyos károkat okoz az országnak. Ezzel minden érintett csak veszít, hiszen sem a roma tanulók, sem a valódi SNI gyerekek nem kapják meg a nekik járó ellátásokat.
„Ma 10 roma diákból 6 olyan iskolában vagy osztályban tanul, ahol ők vannak többségben, pedig az együttnevelés hiánya mérhetetlen károkat okoz”
– hangsúlyozta az aktivista.
Az oktatás súlyosbodó gondjait egyre többen megtapasztalják, de
leginkább a szegények és a romák az elszenvedői az oktatási rendszer leromlásának, amely a legdrámaibb módon a roma tanulók külön oktatásának különböző formáiban mutatkozik meg – mondta.
Dósa példákat is hozott a szegregáció különböző eseteire: mint mondta, van olyan település, ahol a roma gyerekek évek óta konténerekben tanulnak, nem ritka, hogy a cigány diákoknak más bejáraton kell közlekedniük, és külön ballagnak nem roma társaiktól. A külön oktatás ráadásul szinte minden esetben beázott falakat és alacsony minőségű pedagógiai munkát is jelent. Az elkülönítés legsúlyosabb formája pedig az, amikor úgy különítik el őket speciális iskolákba és osztályokba, hogy ezt az értelmi képességük nem indokolná – mondta. Az Együttnevelés Szövetség Önkéntese azzal érvelt az elkülönítés ellen, hogy a speciális iskolákban, osztályokban jóval alacsonyabbak a követelmények, ezért drámaian csökkennek a továbbtanulási esélyek is.
„És bár nő az SNI gyerekek száma, hiányoznak a fejlesztő szakemberek és más szükséges szolgáltatások” – tette hozzá. Dósa arra is felhítva a figyelmet: eközben a valóban sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók tömegei nem kapják meg a megfelelő segítő szolgáltatásokat, hiszen egyre kevesebb a gyógypedagógus is. Végül arra is rámutatott: az elkülönítés a súlyos oktatási hátrányok mellett maradandó lelki sérülést is okoz a roma gyerekeknek, akikbe már kiskorukban beléjük nevelik, hogy kevesebbet érnek, mint a társaik.
Az Együttnevelés Szövetség szegregációellenes javaslatait tartalmazó nyílt levelet a szervezet aktivistái a demonstráció alatt bevitték a minisztérium épületébe Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkárnak.
A követelések:
„1. Követeljük az oktatási kormányzattól, hogy hozzon létre olyan óvodai és iskolarendszert, amelynek működése, szakmai felkészültsége és felszereltsége alkalmas a sokféle hátterű gyermek/tanuló együtt oktatására!
2. Indítson átfogó felülvizsgálati programot és tárja fel annak okait, hogy a roma gyermekek, tanulók miért felülreprezentáltak a sajátos nevelési igényűvé minősített tanulók körében!
3. Tegye lehetővé, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek szakértői vizsgálatán minden alkalommal jelen legyen esélyegyenlőségi szakértő, aki garantálja, hogy a vizsgálatok mindegyikét az elvárható alapossággal elvégzik!
4. Vizsgálja felül a szakértői bizottságok által alkalmazott teszteket esélyegyenlőségi szempontból, és dolgozzon ki olyan eljárásokat, amelyek a gyermekek etnikai hovatartozásától és szocio-kulturális hátterétől független eredményeket adnak!
5. Dolgozzon ki olyan intézkedéseket, amelyekkel hatékonyan megelőzi a gyermekek, tanulók címkézését és amelyekkel elősegíti iskolaérettségüket!
6. Hozzon létre a szülők számára egy egyablakos rendszert, ahol az SNI gyermekekkel kapcsolatos nevelési, oktatási kérdésekben átfogó tájékoztatást, iránymutatás, jogi tanácsadást és segítséget kapnak! „
A nyílt levél átadása előtt egy performanszt is bemutattak az Együttnevelés Szövetség aktivistái – a Tanítanék Mozgalom tagjaival, köztük Törley Katalinnal, a budapesti Kölcsey Ferenc gimnázium polgári engedetlenség miatt elbocsátott egykori tanárával kiegészülve – a minisztérium épülete előtt. Előadásuk szimbolikusan jelenítette meg a többségi társadalom megbélyegzését és kirekesztését: Horváth Viktóriára, az Együttnevelés tagjára szó szerint címkéket, azaz felirattal ellátott matricákat aggattak a performansz résztvevői, amelyeken az alábbi szavak szerepeltek:
- pszichés fejlődési zavaros
- magatartászavaros
- figyelemzavaros
- tanulási nehézséggel küzdő
- részképesség-zavaros
- olvasási képességekben elmaradott
- beszédzavaros
- számolási zavaros
- korai fejlődésben visszamaradott
- furi gyerek
- papíros gyerek
- genetikailag sajátos
- mentálisan retardált
A performansz végén Horváth Viktória a színpadra állva széttépte a címkéket, majd azt mondta:
„ Ez így nem mehet tovább! Több százezer roma ember, magyar állampolgár nem azt érdemli, hogy másodosztályú oktatásban részesüljön, hogy csak a közmunka, a napszám és a gépsorok melletti robot legyen az osztályrésze! Nem mehet tovább, hogy gyerekeket azért, mert szegény, vagy roma családból jönnek, tanulásban akadályozottnak minősítsenek csak azért, hogy ne kelljen a többiekkel együtt tanítani őket! Nem mehet tovább, hogy Magyarország olyan iskolákat működtessen, ami nem adófizetőket, hanem egész életükben az államra szoruló felnőtteket nevel gyerekek százezreiből!”
A szakmai javaslatokat az oktatási tárca részére átnyújtó tüntetők szerint a belügyi államtitkárság 30 napon belül ígért reakciót a nyílt levélre. Az Együttnevelés Szövetség kiemelte, külön kérték a kormányzat képviselőit, hogy ne „egy mondattal intézzék el” kéréseiket, hanem tételesen reagáljanak a megfogalmazott javaslatokra. Az aktivisták arra kértek minden jóérzésű állampolgárt, hogy támogassák ügyüket, és csatlakozzanak hozzájuk.
Mint ismert, Pintér Sándor belügyminiszter október elején nyújtott be törvényjavaslatot, mellyel a kormány ígérete szerint az iskolai szegregációt igyekezne visszaszorítani. Ezt negatív anyagi ösztönzőkkel érné el, ami azt jelenti, hogy pénzelvonás járna azon iskoláknak, ahol a települési szinthez képest jelentősen alacsonyabb a hátrányos helyzetű diákok aránya. A lapunknak nyilatkozó szakértők – köztük a demonstráción résztvevő Dósa Valéria, valamint Rézműves Szilvia, a Polgár Alapítvány munkatársa – úgy nyilatkoztak: az intézkedés elsősorban nem a roma gyerekek együttnevelését, annál inkább az uniós pénzek megszerzését szolgálja.
A csütörtöki flashmobot a Mérce élőben közvetítette, itt nézhető vissza: