Tüntetést tartott a Párbeszéd Szigetszentmiklóson az „életveszélyes akkugyárak ellen”, miután a két halálos áldozatot követelő tavaszi baleset után ismét tűz ütött ki a helyi SungEel üzemben. A párt itt bejelentette azt is, hogy országos aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy ne épüljön több akkumulátorgyár Magyarországon.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Zöldek Európai Parlamenti választási listavezetője elmondta, két héttel ezelőtt a szigetszentmiklósi SungEel akkumulátorbontó üzemében újabb baleset történt, amikor tűz ütött ki a gyárban. Jávor elmondta, hogy ez nem az első eset volt, és tart tőle, hogy nem az utolsó, amikor ebben a gyárban üzemzavar történt.

Tavasszal halálos áldozatai is voltak egy robbanásnak az üzemben.

A politikus szerint ez azt támasztja alá, hogy a SungEel által is képviselt gyártípusok nem felelnek meg az elemi elvárásoknak sem. Folyamatos balesetveszélyt és szennyezési kockázatokat hordoznak magukban, ami miatt nem csoda, hogy a környékbeli lakosok aggodalommal figyelik a gyárat.

„Ami itt történik Szigetszentmiklóson, az messze nemcsak helyi probléma, hanem országos probléma. A kormány egy erőltetett akkumulátoripari programot valósít meg Magyarországon, fittyet hányva a figyelmeztetésekre, a józan észre és a környezeti korlátokra.”

A Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Bizottsága a napokban publikálta az állásfoglalását a magyar akkumulátoripari elképzelésekről, amiben Jávor szerint ugyanazokat az aggodalmakat emelték ki, amiket ők is évek óta ismételnek: nem lehet a környezeti korlátok és a helyiek érdekeinek figyelembe vétele nélkül ilyen beruházásokat létesíteni.

„A kormány úgy kíván Magyarországból akkumulátor-nagyhatalmat csinálni, hogy nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges vízkészlet, energia és munkaerő, hogy nem kérdezik meg az ország lakosságát, de még azokat sem, akik a gyárak közvetlen közelében élnek.”

A magyar kormány akkumulátoripari startégiája Jávor szerint jogszerűtlen is, mivel azt úgy fogadták el, hogy nem végezték el a jogszabályban előírt vizsgálatokat. Úgy ugrasztották bele az országot a programba, hogy senki sem tudja, milyen következményei lesznek.

A minimális feltétele az ilyen beruházásoknak az lenne, hogy a magyar államot képviselő hatóságok azokat szigorúan és rendszeresen ellenőrizzék. De a magyar kormány szisztematikusan leépítette az ehhez szükséges rendszereket.

„Ezért a gyárak engedményekkel teli engedélyeket kapnak, amiket még így sem tartanak be, mert tudják, hogy nem fogják őket ellenőrizni”

– mondta el Jávor. Példaként hozta a gödi Samsung gyárat, ami 5 éve megfelelő engedély nélkül működik. Probléma a politikus szerint az is, hogyha mégis történik ellenőrzés, akkor csupán néhány millió forintos bírságokat szabnak ki, ami a több milliárdos bevételű cégek számára nem jelent tényleges büntetést.

Ezek a cégek tudják, hogy úgy zsákmányolhatják ki a természetet és a munkavállalókat Magyarországon, hogy a következményekkel nem kell szembenézniük.

Bodnár Zsuzsa, a Göd-ÉRT egyesület elnöke elmondta, gödi lakosként és aktivistaként régóta foglalkozik az akkumulátorgyártás problémájával. A gödi és a komáromi gyárból Szigetszentmiklósra és Bátonyterenyébe érkeznek a selejtes akkumulátorok, hivatalosan újrahasznosításra – de ez egyáltalán nem úgy történik, ahogy annak kéne.

„Mindenféle szabályt megsértenek. Németországban a Szigetszentmiklóson is működő SungEel képes volt többszáz oldalas hatástanulmányt készíteni, amit nem is fogadtak el a helyi lakosok”

-mondta el Bodnár. Hozzátéve, ugyanez a cég itthon környezetvédelmi engedély nélkül működik. Kiemelte, ők nem aggódnak amiatt, hogy hogyan fogják szennyezni a környezetet és veszélyeztetni az emberek egészségét a gyárak.

„Mert szennyezik és veszélyeztetik. Már most.”

Bodnár szerint utoljára az ötvenes években fordult elő, hogy ilyen módon ráerőltetik az iparosítást az emberekre, azóta csak kicserélték a nép szót nemzetre. A kiemelt beruházásoknál nem érvényesek a magyar törvények, ők pedig azért tüntetnek, mert azt szeretnék, hogy a multi is tartsa be a törvényeket. – mondta el a gödi aktivista. Hozzátette,

„most minket érint ez a probléma, most mi vagyunk soron, de bárki belekerülhet ebbe a helyzetbe. Mindenhol meg fog jelenni, ahogy az az illegális raktározásoknál is nyilvánvalóvá vált.”

Beőthy-Fehér Szabolcs, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) nemzetközi titkára elmondta az akkumulátor gyártó-újrahasznosító üzemek számos esetben az egészségre káros anyagokkal dolgoznak, amikkel a munkavállalók is találkoznak. Emiatt elengedhetetlennek nevezte a megfelelő munkavédelem és a rendszeres ellenőrzés.

„Ha tudnák Európában, hogy milyen körülmények között dolgoznak itt a munkások, akkor nem engednék meg ezt.”

Miközben ezek a cégek jelentős adófizetői támogatással működnek és jönnek létre, nem engedik meg a dolgozóknak a szervezkedést, megfélemlítik a kollégákat – mondta el Beőthy-Fehér Szabolcs, hozzátéve, és ez nem egyedi eset, hanem rengeteg vállalatnál történik, amik felsorolásához 5 perc kevés lenne. Szerinte a megfelelő munkakörülmények, munkavédelmi intézkedések és oktatások a munkáltató feladatai lennének.

Gyurcsik József, a Momentum szigetszentmiklósi polgármester jelöltje elmondta, a Szigetszentmiklósi Ipari Parkban a SungEel és a kormány

„képes volt produkálni olyan eseményeket, amiket eddig csak politikai sci-fikben láttunk.”

Gyurcsik szerint a gyárakra és az iparra szüksége van az ország polgárainak, de arra is szükségük van, hogy élve és egészségkárosodás nélkül térjenek haza a munkából és a környékben élők se szenvedjenek ezektől.

„Egy, a szigetszentmiklósihoz hasonló akkumulátoripari beruházás jól mutat a statisztikában, de társadalmi hasznot nem hoz.”

Gyurcsik a néhány milliós büntetésekkel kapcsolatban elmondta, ez zsebpénz nekik, amit bele tudnak kalkulálni az üzletitervükbe és még mindig olcsóbb mint egy 100 milliós munkavédelmi rendszert működtetni.

Kemény Péter, a Párbeszéd dunaharaszti önkormányzati képviselőjelöltje szerint a jelenlegi jogszabályok a magyar munkavállalókat korlátozzák és nem védik meg. A legnagyobb gyárak tudják, hogy rájuk külön szabályok vonatkoznak, hogy nem kell félniük kemény bírságoktól.

„Emberenként 5 millió forintos büntetés szabtak ki, amíg a minimálbér éves bértömege 3,5 millió forint évente. Ennyit ér a magyar állampolgár a kormánynak”

-mondta el Kemény Péter, hozzátéve, hogy a SungEelnek Magyarországon 18,5 milliárd forintos árbevétele volt, amiből 370-szer kijönne az 5 millió forintos büntetés.