Bár kedden közleményben igyekezett hűteni a környezetükért aggódó állampolgárok, civil szakértők és politikusok kedélyeit a kormány, szakértők szerint jogi értelemben egyáltalán nem hátrált ki az akkumulátoripari létesítmények és más üzemek szennyező működését felett szemet hunyó rendelete mögül. Mint ismert, a nagy port kavart, hatósági szerződés megkötéséről szóló jogszabálymódosítás megengedte a környezetszennyező gyáraknak, hogy a jogsértő működés beszüntetésére adott írásos ígéret fejében mentesüljenek a bírságokat kiszabó, szabálytalanságokat részletező vagy akár a gyárakat bezárató hatósági határozatok alól.
A rendelet különösen az akkumulátoripari beruházásokat ellenző körökben váltott ki széleskörű tiltakozást. Nemcsak a civil szervezetek és ellenzéki pártok, hanem fideszes polgármesterek is felszólaltak ellene: Papp László, Debrecen fideszes polgármestere a hétfőn felszólította a kormányt, hogy vonja vissza a mérgező gyáraknak jogi kiskaput nyújtó jogszabályt.
A jogszabálymódosítást számos hazai civil szervezet mellett ellenző WWF Magyarország (a World Wildlife Fund nemzetközi alapítvány hazai szervezete – a szerk.) kedd este kiadott állásfoglalásában azt írja:
a Miniszterelnökség által frissen kiadott miniszteri utasítás ellenére a kormányrendelet jelenleg is változatlan formában van hatályban, vagyis akár alkalmazható lehet akkumulátorgyárak esetében is.
A civilek szerint ennél is fontosabb azonban, hogy a jogszabály továbbra is szankció nélkül maradhatnak környezetpusztító tevékenységek. A WWF Magyarország továbbra is követeli a kormányrendelet hatályon kívül helyezését, emellett a szervezet tiltakozik az ellen, hogy közjogi szervezetszabályozó eszközökkel zavarják össze a hatóságokat és a laikus nyilvánosságot.
Miután a kormány hetek óta ígérte, hogy a tulajdonosváltáson áteső, működésének folytatásához technikai támogatásra szoruló Dunaferr kohóüzemére szűkíti a jogszabály hatályát, először egy kormányhatározat, majd kedden egy miniszteri utasítás jelent meg a rendelet alkalmazásának eljárásrendjéről. A Miniszterelnöskég kedden kiadott közleményében odaszúrt a rendelet visszavonását követelőknek, mondván, a hatósági szerződéssel kapcsolatosan „a közvéleményt félretájékoztató nyilatkozatok szándékos politikai hisztériakeltés szándékával születtek”, és szerintük a kormányrendeletből és a miniszteri utasításból egyértelműen kiderül, hogy ”a munkahelyek védelmét szolgáló jogi eszközök visszaélésszerűen nem alkalmazhatók és egyértelmű garanciákat tartalmaznak a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére”.
A miniszteri utasítás megjelenését a Párbeszéd – Zöldek a kormány részleges meghátrálásként értékelte, miután értelmezésük szerint az utasításból az is következik, hogy az akkumulátoripari üzemekre nem vonatkozik a büntetlen szennyezést lehetővé tevő rendelet. Ugyanakkor az ellenzéki párt nehezményezte, hogy a Dunaferrel kapcsolatos kommunikáció nem igaz, és a rendelet az akkumulátorüzemeken kívül minden más környezethasználó, potenciálisan szennyező cégre kiterjeszti a lehetőséget, hogy mentesüljenek a büntetések vagy más szankciók alól.
A WWF azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a laikus nyilvánosságot összezavarhatja, hogy a keddi Hivatalos Értesítőben (a Magyar Közlöny melléklete – a szerk.) szereplő utasítás hatálya deklaráltan nem terjed ki az akkumulátorgyártással összefüggő tevékenységekre, azonban mindez csupán azt jelenti, hogy a konkrét miniszteri utasításban szereplő eljárási megkötések nem érvényesek az akkumulátor-iparágra. Ilyen megkötés például, hogy a jövőben a hatósági szerződések megkötésének szándékáról a környezetvédelemért felelős miniszternek (aki jelenleg Lantos Csaba energiaügyi miniszter) kell tájékoztatnia a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert, azaz Gulyás Gergelyt. A kormányrendelet hatályt azonban, amely tartalmában is ténylegesen megengedi a környezetpusztító cégeknek, hogy a hatósági szerződés égisze alatt mentesüljenek a hatósági szankciók alól nem érvényteleníti a tegnapi miniszteri utasítás.
„Sem a miniszteri utasítás, sem a kormányhatározat nem jogszabály. Ezek úgynevezett közjogi szervezetszabályozó eszközök, amik nem írnak felül egy kormányrendeletet. Ráadásul nem kell ahhoz jogásznak lenni, hogy felismerjük: a szöveg nem tiltja meg a hatóságoknak a kormányrendelet alkalmazását az akkumulátorgyárakra vonatkozóan, csupán egy eljárásrendet szabnak meg, ami nem vonatkozik a gyárakra. Arról nincs szó, hogy rájuk milyen eljárás vonatkozik, ezért az az abszurd helyzet állt így elő, hogy lényegében az akkugyárak esetében enyhébb a szabályozás, mivel rájuk nem vonatkozik az utasításban elrendelt eljárásrend”
– foglalta össze a problémákat Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője a szervezet által kiadott közleményben.
„A miniszteri utasítás nyilvánvalóan hibás, hisz jelen pillanatban úgy is lehet értelmezni a szabályozást, hogy minden környezetromboló üzem esetében speciális eljárás vonatkozik a hatósági szerződéskötésre, kivéve az akkumulátorgyáraknál, az ő esetükben nincsenek megkötések, mivel a velük kötött szerződésekre nem terjed ki az utasítás hatálya. Ráadásul az utasítás szövege ellentmondásos, ezáltal még nagyobb a káosz, mint eddig” – tette hozzá a szakértő.
„A jogalkotói akarat írásbeli megnyilvánulása a jogszabály. A kormány akaratának közvetítésére nem alkalmas egy miniszteri utasítás, sem pedig a kormányinfón és más médiafelületeken tett nyilatkozatok. Amíg a kormányrendelet változatlan formában hatályos, addig a jogalkotói akaratnak az a szöveg tekinthető, ami abban szerepel. Márpedig a kormányrendelet világosan fogalmaz, és a már megvalósult, valamint a még meg nem történt környezetrombolás esetében is alkalmazható a büntetések elkerülését célzó szerződéskötés” – fejtette ki a fő aggályokat Dedák Dalma.
„Mi készséggel elhisszük, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy ne lehessen alkalmazni a kormányrendeletet az akkumulátor-iparágra, de akkor ehhez magát a jogszabályt kellene módosítani. Ennél is fontosabb lenne ugyanakkor, ha a kormány azt is világossá tenné, hogy mindazon iparágak és más tevékenységek esetében, ahol alkalmazni kívánják a kormányrendeletet, hogyan védik meg az érintetteket. A kohászoknak és bárki másnak is joga van egészséges környezetben dolgozni, és Magyarország Alaptörvénye szerint minden embernek joga van egészséges környezetben élni. Egyszerű tehát a helyzet: nem kérünk a közjogi szervezetszabályozó eszközök félreérthető szabályaiból, azt kérjük, hogy helyezzék hatályon kívül a rendkívül kockázatos kormányrendeletet” – zárta gondolatait a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője.
A WWF állásfoglalásra rímel Schiffer András ügyvéd, az LMP volt társelnökének helyzetértékelése is, aki szerint a közvéleményt egyelőre kizárólag a kormány tájékoztatja félre a környezeti bűncselekmények legalizálását illetően.
