A Postás Szakszervezete (PSZ) a minap tette közzé, hogy sikerült megállapodnia a Magyar Posta vezetésével a 2023-as év további hónapjaira vonatkozó, valamint a 2024-es előrelátható béremelésekről. A Kézbesítők Szakszervezete szerint a „sikert” árnyalja, hogy a megállapodás fényében nincs biztosítva a béremelések igazságos elosztása – ahogy az is biztos, hogy nem fedezik az elmúlt bő másfél év pénzromlását.

A megállapodásról Tusz Ferenc, a Kézbesítők Szakszervezetének (KÉSZ) elnöke nyilatkozott lapunknak.

A PSZ fent linkelt közleményében egy – az állami vállalatokra egyébként jellemzően – különösen bonyolult és szövevényes bér- és juttatásfejlesztési rendszert vázol fel, amiből első ránézésre is legalább két dolog kiderülhet: egyrészt (legalábbis a közzétett verzió alapján) nem látszik, hogy egzakt alapokon differenciálnák a bérek emelését, másrészt a szervezet értelmezésével szemben aligha emeli a reálbéreket.

Tusz szerint nemcsak a fenti számokkal van gond, de jogilag is támadható a megállapodás. Ugyanis a Posta csak az egyik kollektív szerződést aláíró szakszervezettel állapodott meg olyan kérdésekben, amik érintik a szerződést is. Ezzel szemben ilyen esetben valamennyi, az érvényes kollektív szerződést aláíró felet be kellene vonnia a megállapodásba.

„Úgy gondolom, hogy a törvényi előírásoknak a munkáltató nem tett eleget, habár ő azt mondja, hogy eleget tett mindennek. [Bár a KÉSZ nem reprezentatív szakszervezet, így nem kötelező bevonni,] a kollektív szerződés aláírásánál a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFÉSZ) részt vett. Őt kötelező lett volna meghívni, mivel ugye a kollektív szerződés változott; változott a kafetéria, valamint több olyan ösztönző változott, aminek a rogzítése abban van. Úgy gondolom, a munkáltató nem megfelelő körültekintéssel végezte a feladatát”

– mondta el lapunknak Tusz, azt is hozzátéve, hogy a jogászaik jelenleg is vizsgálják, hogy meg lehet-e támadni jogi úton a megállapodást. Amennyiben pedig lehetséges, így is tesznek.

A szakszervezeti vezető azt is kifejtette, egyelőre az sem tiszta, hogy helyi szinten, az egyes munkavégzési helyeken milyen béremelésben részesülnek a dolgozók.

„Ha azt írják, hogy 3 és 6 százalék között emelik, akkor kétségem nincs afelől, hogy ez úgynevezett pofapénz lesz megint, és ezúton gratulálok a Postás Szakszervezetnek, hogy sikerült a munkáltató kérésének eleget tenni. Mert gondolom a munkáltató volt az, aki a 3-6 százalék közötti emelést javasolta. (…) Ha valaki nem szimpatikus a főnöknek, hiába végzi rendesen a munkáját, sok esetben nem a tényeknek megfelelően adják a bérfejlesztést, aztán egy csókosnak odaadják az én 3 százalékomat”

– érzékeltette a helyzetet a KÉSZ elnöke. Ez azt jelenti, hogy legalább 3 százalékos emelést kell adnia a postának, de az egyes dolgozók béremelésének egy részét a helyi vezetők átcsoportosíthatják másoknak. Vagyis a cég egymással versenyezteti a dolgozókat még ennek a szembetűnően alacsony béremelésnek az eléréséért is.

A KÉSZ elnöke szerint a – számára homályos módon megállapított – 6 százalékos emeléssel szemben legalább 15-20 százalékos béremelés tudná kompenzálni az elmúlt bő másfél év vágtató inflációját és árdrágulását. „Már a tavalyi évben is óriási lemaradás volt. Attól, hogy az elkövetkezendő három hónapban 5000 forint bruttót adnak a kafetériára, megmosolyogtató. Nem gondolom, hogy ez bérkiegészítésképp elegendő lenne az infláció által okozott károk kompenzálására” – mondta a szakszervezeti vezető.

Tusz döbbenetesnek nevezte továbbá, hogy a PSZ megegyezett a jövőévi bérfejlesztésről is, holott még zajlanak az ezzel kapcsolatos tárgyalások a munkáltató és a többi szakszervezet között. Az egy másik kérdés, hogy a postánál működő négy szakszervezet közül a Posta a jövő évi bérekkel kapcsolatban kizárólag a Postások Szakszervezetével hajlandó tárgyalni, mondván ők az egyetlen reprezentatív szakszervezet.

„Úgy látszik, hogy a munkáltató nem kíváncsi azon dolgozókra, akik a más szakszervezetek tagjai, ez nagyságrendileg 4000 főt jelent”

– kommentálta Tusz az eljárást, hozzátéve, hogy tudtával még a PSZ tisztviselői sem mind voltak tisztában, hogy milyen megállapodást köt a dolgozók feje fölött a szervezetük.

Frissítés: válaszolt nekünk a Postás Szakszervezet

A Postás Szakszervezet válaszában emlékeztetett, hogy a kisebb szakszervezetek nem jogosultak bértárgyalásra, és véleményük szerint megtévesztő információkat terjesztenek.

Mindazonáltal azt is közölték, hogy komolyabb bérfejlesztést szerettek volna elérni.

Természetesen mi is annak örülnénk, ha lehetőség lett volna nagyobb jövedelemnövekedésről megállapodni, de a jelenlegi gazdasági helyzetben és a Magyar Posta helyzetét alaposan ismerve, ennyi mozgástér volt a tárgyalások során. Jó lenne, ha ezt azok a szakszervezetek is tudomásul vennék, akik nem tárgyaltak, most nem ismerik a részleteket

– írta lapunknak a szakszervezet, hozzátéve, hogy korrektül tájékoztatták az eredményekről a többi szakszervezet tisztviselőit is.

Ismertették a bérmegállapodás részleteit (lásd fentebb), valamint azt is kifejtették, hogy véleményük szerint az emelésből nem válik pofapénz, amit meglátásuk szerint a bérnövekedés struktúrája is alátámaszt.

E szerint „az előző években megszokott felosztási elvtől eltérő részleteket rögzítettünk. A 2024-re vonatkozó részletek alapján átlagosan 16%-os keresetnövekedéssel számolhatnak a munkatársak. A jövő évre vonatkozó megállapodás alapján alanyi jogon jár a VBKJ emelés, az egyszeri kifizetés, amelyek vezetői differenciálástól függetlenek. Minőségi és mennyiségi teljesítmények megfelelése esetén további 8 %-os jövedelem emelkedés érhető el. Az alapbér alanyi jogon rászorzással, differenciálás nélkül fog emelkedni, mely társasági szinten összességében 4,7%-os jövedelememelést jelent. Ez három tételből tevődik össze: a minden munkatárs számára alanyi jogon járó 3%-os alapbér-emelésen túl a várható törvényi minimumbér kötelezettség is betervezett, illetve továbbra is jár a megemelt, postai munkaköri szintekre meghatározott minimumbér, amelyet minden munkatárs esetében alkalmazni kell.”

Az pedig, hogy ki vehetett részt a tárgyaláson, nem a szakszervezeten, hanem a munkáltatón múlott, a többi szakszervezetnek is vele kell megállapodnia. Így ebből kifolyólag a kollektív szerződést illető kérdésekről is a PSZ-szel tárgyalt a Posta. A jövő évre szóló bérmegállapodással kapcsolatban pedig kifejtették, véleményük szerint megfelelő egyezségre jutottak.

„Pontosan [a viszonylag hamar tető alá hozott megállapodást] tartjuk az idei bérmegállapodás egyik legnagyobb fegyvertényének. Már január elsejétől számolhatnak a megnövekedett kereseti lehetőségekkel a postások. A jelenlegi gazdasági helyzetben egy biztos megállapodás kiszámíthatósága többet ér egy jövőbeli bizonytalan és elhúzódó tárgyalássorozatnál, aminek a sikerességére nincs semmi garancia. A 2024. évre megkötött bérmegállapodásban rögzített tételek alapján átlagosan 16 %-os keresetnövekedésben tehát már 2024. január 1-től biztosak lehetnek a munkatársaink. Biztosítékként rögzítettük, hogy akár a törvényi minimumbér, akár az állami vállalatok körében kialakult kedvezőbb megállapodás esetén a felek ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. Korábban éppen az elhúzódó tárgyalások miatt ért minket vád. Most elmondhatjuk, hogy a már megkötött bérmegállapodás biztos keresetnövekedést jelent a munkatársainknak jövőre akkor is, ha a gazdasági környezetben jelenleg éppen elég sok a bizonytalanság.”