Hétfőn reggel a török rendőrség összehangolt akció során, mintegy 26 helyszínen intézkedve legalább 20 ellenzéki politikust és aktivistát vett őrizetbe Isztambulban és Kırklareli városában. A hatóságok a letartóztatottakat egy isztambuli rendőrkapitányságra vitték, az őrizetbe vételek okáról tájékoztatást cikkünk publikálásáig nem adtak.
A letartóztatott politikusok jelentős része a baloldali ellenzéki Népi Demokratikus Párt (HDP) központi tanácsának tagja, kerületi és városi vezetője.
A HDP az esettel kapcsolatban közleményt adott ki, melyben azt írják:
„Ma reggel Isztambulban több tucat barátunkat, köztük a párttanács tagjait, kerületi társelnököket, kerületi és városi vezetőket, valamint pártunk tagjait tartóztatták le törvénytelenül. Egy lépésnyire sem fogtok tudni minket visszaszorítani elnyomással, manipulációval vagy erőszakkal.”
A zöld baloldali párt napközben megpróbált sajtótájékoztatót is tartani letartóztatott társaik ügyében, de az eseményt az isztambuli rendőrség minden skrupulus nélkül, szó szerint szétverte:
Partimize dönük gözaltıları protesto etmek için il binamızın önünde gerçekleştirmek istediğimiz basın açıklamasına iktidarın yüzlerce polisi saldırarak engellemek istedi. Basın açıklamasına katılmak için gelen 10 arkadaşımız işkenceyle gözaltına alındı. Boyun eğdiremeyeceksiniz. pic.twitter.com/cEqkpvxOhW
— HDP İstanbul (@HDPistanbul) October 2, 2023
A félbeszakított sajtótájékoztatón további 10 HDP-tagot vettek őrizetbe a török rendőrök. A békés gyülekezés megtámadása elleni tiltakozásképp a HDP tagjai ülődemonstrációba kezdtek a párt székházában. A helyszínen lévők bejelentették, hogy mindaddig folytatják a demonstrációt, amíg társaikat szabadon nem engedik.
Demokratik siyaset alanına yapılan her müdahale kaos ortamı yaratarak kendi iktidarlarını sürdürme girişimidir. Siyasi kırım operasyonları ile sonuç almaya çalışmak kimsenin işine yaramaz. Biz haklı mücadelemizden geri adım atmayacağız. pic.twitter.com/p6tXElJaAv
— HDP İstanbul (@HDPistanbul) October 2, 2023
Mint arról a Mérce rendszeresen beszámol, a törökországi kurd etnikumot is képviselő, ökoszocialista párt ellen a török állam hosszú évek óta folytat politikai elnyomó kampányt.
A szocialista, feminista és zöld, a törökországi kurdok képviseletét ellátó HDP-t 2016 óta folyamatosan és durván üldözi a jelenlegi török rezsim. Bár a 2016-os, ma is homályos hátterű puccskísérlet után elsősorban a feltételezett, külföldről támogatott „gülenista felbujtók” ellen indítottak tömeges politikai üldözést, letartóztatva, állásukból elbocsátva és bebörtönözve tízezreket, a rezsim hamarosan lecsapott a HDP-re is. 2016 és 2020 között csak a HDP tagjai és vezetői közül 20 ezer embert tartóztattak le mondvacsinált okokkal, közülük 10 ezret börtönbüntetésre is ítéltek. A 2017-es helyhatósági választásokon taroló HDP polgármesterei közül 37-et egész egyszerűen eltávolítottak, és helyükre a kormánypárt, az AKP (Adalet ve Kalkınma Partisi – Igazság és Fejlődés Pártja) bizalmasait ültették. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2019-ben felszólította Törökországot, hogy engedje szabadon a jogtalanul börtönre ítélt HDP-elnököt, Selahattin Demirtaş-t. Demirtaş azóta is börtönben ül.
A letartóztatások, vádemelések és bebörtönzések hivatalos oka legtöbb esetben a 2014-es „kobanî zavargásokhoz” köthető. Mint ismeretes, az Iszlám Állam ebben az évben – hatalma tetőpontján – érte el a többségében kurd lakosságú szír-török határvárost, Kobanî-t. Bár addigra már teljesen egyértelmű volt, hogy a modern idők legbrutálisabb terrorszervezete népirtásra készül a városban, a török rezsim megtiltotta a kurdoknak, hogy a pár kilométerre lévő városba átmenjenek Törökországból, annak ellenére, hogy sokan saját családjuknak szerettek volna segíteni vagy felvenni a harcot a terroristákkal. Nemcsak a lakosságnak, de mindenféle szövetségesnek is megtiltották az átkelést: Kobanî elveszejtése volt a cél. A város ostromának tehetetlen szemlélésére kényszerített kurdok körében hamarosan zúgolódás támadt, ami gyorsan zavargásokba fordult a lezárt határnál felállított kerítéseknél. A tüntetéshullámnak végül több mint 30 halálos áldozta lett.
A HDP a tüntetések célját mindvégig támogatta, de az erőszakot elítélte, és békére intett. Ennek ellenére, amikor a szükség úgy hozta, az AKP-nak könnyű volt arra hivatkoznia, hogy mindvégig a HDP „hergelte az embereket”. Ez az érv már a 2019-es helyhatósági választásokon előkerült, amikor Erdoğan és pártja csúnyán felsült, a legnagyobb városokat szinte mind elvesztették, és a kurd többségű délkelet-törökországi tartományokban a HDP tört előre.
A 10 százalék körüli támogatottsággal bíró HDP leszerelésére törő ellencsapások végül 2021-ben, a párt betiltását célzó vádemelésben érték el tetőpontjukat.
