Új korszak kezdődhet több cég dolgozóinak életében, mivel az Alkotmánybíróságon aratott győzelmet követően a frissen bővült tagsággal rendelkező szakszervezetek is beleszólhatnak a dolgozókat érintő legfontosabb kérdésekbe.
Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenes a munka törvénykönyve kollektív szerződéskötést szabályozó paragrafusának az a része, amely szerint eddig nem volt joga felmondani vagy módosítani a kollektív szerződést azoknak a szakszervezeteknek, amelyek csak a szerződés megkötése után érték el a reprezentativitáshoz szükséges taglétszámot, mindössze tanácskozási jogot biztosított nekik – derül ki az Alkotmánybíróság honlapjára feltöltött határozatból. A taláros testület szeptember 26-án döntött a kérdésben, határozata nyomán pedig megsemmisítette az erről szóló szövegrészt, valamint a folyamatban lévő perekben alkalmazási tilalmat rendelt el.
Miről is van szó?
Kollektív szerződést a munkáltató és a munkavállalók képviselete köt egymással. Ez a dokumentum alapjaiban határozza meg a munkaviszonnyal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket egy munkahelyen: szabályozhatja a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, valamint azt, hogy ezeket a jogokat miként lehet gyakorolni, a kötelezettségekent pedig milyen feltételek mellett kell teljesíteni. Ide tartozhat például a heti pihenőnap, a felmondási idő, a munkaruha szabályozása, de éppenséggel a sztrájkjog kérdése is. A munka törvénykönyve külön paragrafusban (§276) szabályozza, hogy ki írhat alá ilyen szerződést. Az AB mostani döntése szempontjából két lényeges kritériumot kell említenünk: egyfelől a szakszervezet akkor jogosult a kollektív szerződéskötésben való részvételre önmagában vagy adott esetben más, a vállalatnál jelenlévő szakszervezetekkel együtt, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri
a) vagy a munkáltatóval munkaviszonyban álló, munkavállalók létszámának tíz százalékát.
b) vagy munkáltatói érdekképviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát.
Egy másik fontos kitétel – eddig – úgy hangzott: az a szakszervezet, amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a tízszázalékos kritériumnak (tehát előtte túl alacsony volt taglétszáma, de idővel reprezentatívra bővült), jogosult ugyan a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, de a módosítással kapcsolatos tárgyaláson csak tanácskozási joggal vehetett részt.
Ez változott meg most.
Az Alkotmánybíróság ugyanis megállapította, hogy a kollektív szerződés megkötését követően reprezentativitást szerzett szakszervezetek számára tanácskozási jogot biztosító szabályozás „figyelmen kívül hagyja a kollektív szerződés alapvető jellegzetességeit (rugalmasság, aktualizálhatóság), annak rendeltetését (a munkáltató és a munkavállalók érdekeinek megfelelő megállapodás) és normatív jellegét (a kollektív szerződés jogszabályszerűen viselkedik az érintett munkáltató összes, munkaviszonyban álló munkavállalója számára).” Végül kimondták: ez a szabályozási megoldás nem felel meg a különbségtétel észszerűségére vonatkozó – alkotmányos – követelménynek.
Ha egy szakszervezet csak tanácskozási joggal bír, az azt jelenti, hogy nem mondhatják fel a kollektív szerződést, sőt a bértágyalások végkimenetelét sem tudják befolyásolni. Sőt ahogyan arra az AB indoklása is kitér: végső soron a tagok sztrájkjoga is sérül, hiszen ha egy bérharcra képes, munkavállalók által támogatott szakszervezet nem elégedett a bérmegállapodással, de az aláírásra jogosult szakszerveztek mégis megkötik azt, az a tanácskozási joggal rendelkező szakszervezetnek gyakorlatilag annulálja a sztrájkjogát.
Frissítés (09. 29.) Korábbi cikkünkben pontatlanul szerpelt, hogy a kérdés a Volánbusz és a Szolidaritás Autóbusz-közlekedés Szakszervezet jogvitája miatt került volna végül az Alkotmánybíróság elé. A szeptember 26-ai AB-határozat a a Mozdonyvezetők Szakszervezete és a MÁV-Start Zrt. közti pereskedés következményeként született. A tévedésért elnézést kérünk!
A kérdés azért került az AB asztalára, mert a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) jogvitába került a MÁV Start Zrt.-vel annak kapcsán, hogy a szakszervezetnek joga van-e kollektív szerződés módosításához, illetve felmondásához. A MOSZ keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumához, miután a szakszervezet kérte a MÁV-START Kollektív Szerződésének vonatkozásában a módosítási és felmondási jogosultságuk megállapítását. A munkáltató és a MOSZ szerint a vele kollaboráló társszakszervezetek vitatták ezt, és arra hivatkoztak, hogy jogszabály csak tanácskozási jogot ad a MOSZ-nak. A Fővárosi Törvényszék bírája az Alkotmánybírósághoz fordult mivel azt a jogszabályt, amely csak tanácskozási jogot ad a reprezentativitást utólag megszerző szakszervezetnek, Alaptörvénybe ütközőnek vélte.
A MÁV-START Zrt.-nél 2010. március 1-jén hatályba lépett kollektív szerződést három, az akkori szabályok szerint reprezentatív szakszervezet írta alá. A többi három képviselettel rendelkező szakszervezet, közöttük a Mozdonyvezetők Szakszervezete is aláírta a megállapodást azzal a megjegyzéssel, hogy a kollektív szerződéssel egyetért.Ekkoriban a MOSZ tagjainak döntő része a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. létszámában került foglalkoztatásra. A START-TRAKCIÓ-GÉPÉSZET 2014. január 1-i integrációjának következtében aztán a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. munkavállalói a MÁV-START Zrt-hez kerültek.
A MÁV-START Zrt. Kollektív Szerződésének 2013 novemberi módosítása rögzítette, hogy 2014. január 1-jét követően a szerződés a Mozdonyvezetők Szakszervezete hozzájárulása nélkül nem módosítható, ami 2021-ig nem is volt vitatott a felek között. A Mozdonyvezetők Szakszervezete, 2014 januárja óta folyamatosan tagjai között tudja a MÁV-START munkavállalóinak több, mint 10 százalékát, így a munkáltatónál reprezentatív szakszervezetnek minősül, ennek ellenére 2021-től nem vehetett részt teljes joggal a kollektív érdekegyeztetés folyamatában, abból a a MOSZ álláspontja szerint a munkáltató és társszakszervezetek kirekesztették.
2021-ben, hároméves időtartamra vonatkozóan bértárgyalások kezdődtek a MÁV Csoportnál, de a 2021. november 4-ei, a Csoportszintű Érdekegyeztető Tanács megalakításáról szóló megállapodást (amely „kollektív erejű megállapodásnak minősül”), valamint a 2021. június 25-ei bérmegállapodást és annak 2022. január 17-ei módosítását csak a munkáltató meghatalmazottja és hét másik szakszervezet írta alá, a Mozdonyvezetők Szakszervezete nem. Ezt a jogot a munka törvénykönyve fent említett kitételére hivatkozva vonták meg tőlük, tehát azért, mert a munkáltató szerint utólag reprezentatívvá vált szakszervezetként csak tanácskozási joguk volt.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete így kiszorult a kollektív szerződés és ezáltal a munkafeltételek alakításából, noha az ehhez szükséges felhatalmazással (taglétszámmal) rendelkezett.
Ezt támadta meg bíróságon a MOSZ. Az ügyben eljáró bíró normakontrollt kért, aminek a vége az AB keddi döntése lett.
Az AB határozata által hasonlóan érintett hasonlóan étt Szolidaritás Autóbusz-közlekedés Szakszervezet saját weboldalán, 2022 elején tett bejegyzése szerint írt arról, hogy a taglétszáma alapján már több mint egy éve megszerezte a kollektív szerződéskötési képességet, tehát reprezentatív szakszervezetté vált. Dobi István elnök által vezetett szakszervezet arról is írt ekkor, hogy a SZAKSZ taglétszámának folyamatos növekedése miatt a másik volánbuszos szakszervezet, a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) elnöksége „pánikba esett”, mivel az ő részükről a SZAKSZ létszámának növekedésével párhuzamosan „drasztikus” taglétszámcsökkenés történt. A SZAKSZ számos alkalommal megfogalmazta a nyilvánosságban álláspontját, miszerint a KKSZ a munkavállalók számára hátrányos kollektív szerződés hatályban tartásában aktív szerepet vállalt. A SZAKSZ ugyanakkor régóta a hatályos kollektív szerződés kritikusa, 2022 végén, 2023 elején figyelmeztető sztrájkot is szervezett, amelynek egyik követelése ugyancsak a szerződés megváltoztatására irányult.
Mi fog most történni?
A Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet elnöke, Dobi István már előzetesen sorsdöntőnek nevezte AB döntését. A szakszervezet azt ígérte, hogy amennyiben az ő javukra dönt a taláros testület, azaz a SZAKSZ a Volánbusznál kollektív szerződéskötővé válik, akkor a SZAKSZ több olyan, a kollektív szerződést módosító javaslatot fog előterjeszteni, ami a munkavállalók foglalkoztatásában a jelenleginél sokkal kedvezőbb szabályozást szorgalmaz majd.
„Továbbá abban az esetben, ha a SZAKSZ megkapja azt a lehetőséget, hogy a kollektívszerződés-kötővé válik, akkor a jövőben a SZAKSZ nélkül a Volánbusznál nem születhet bérmegállapodás, és beleegyezésük nélkül a kollektív szerződést szem módosíthatják” – ígérte az érdekképviselet elnöke korábbi közleményében.
A szakszervezet az AB határozatát sikerként értékelve úgy fogalmazott: a döntés nyomán „új korszak” jöhet a Volánbusznál. Dobi István szerint a SZAKSZ megkerülhetetlen szereplőjévé vált a kollektív szerződés, és az azzal azonos szintű megállapodások megkötésében.
A SZAKSZ első körben egy sokkal egyszerűbb bérrendszer bevezetését és az elvett, ám az Mt. által is biztosított pótlékok visszaállítását fogja javasolni.
A szakszervezet közleménye azt is kiemeli, hogy az érdekképviselet csak akkor érhet el sikereket a Volánbusznál, ha a munkavállalók körében a szervezet támogatásának folyamata nem szakad meg, és egyre több dolgozótól kapnak bizalmat, hogy képviselhessék őket is a társaságnál.
„Győzött az igazság, most rajtunk a sor, hogy éljünk a lehetősséggel, egy erős és összetartó közösség, az csodákra képes!”
– írják a SZAKSZ Facebook-oldalán.
Arról, hogy milyen következményei lehetnek a határozatnak és egyáltalán miért okozott problémát az eddigi szabályozás a gyakorlatban, csütörtök délután 15 órakor sajtótájékoztatót tartottak a témában leginkább érintett szakszervezetek képviselői, amelyet a Mércén élőben közvetítettünk:
