A jelek szerint egy héttel a megjelenése után sem módosította még a kormány nagy port kavart környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló rendeletét úgy, hogy az tényleg csak a működő acélkohókra vonatkozzon. Ugyan több alkalommal is megjelent már a Magyar Közlöny azóta, hogy múlt szombaton az Energiaügyi Minisztérium külön közleményben jelezte, a rendelet mégsem minden cégre vonatkozik, csupán a már működő kohászati üzemekre, ennek jogi értelemben egyelőre semmilyen következménye nem lett.

A jogszabály eredeti formájában – és minden jel szerint azóta is – gyakorlatilag következmények nélkül lehetővé teszi a nagyberuházások számára a környezetpusztítást, ráadásul mindezt az ukrajnai háborúra hivatkozva. A rendelet alapján a környezetvédelmi bírságok eddig sem kifejezetten hatékony rendszerét ezentúl a beruházókkal kötött ún. „környezetvédelmi hatósági szerződés” váltja fel, ami megengedi a környezetpusztító beruházóknak, hogy a jogsértő működés beszüntetésére adott írásos ígéret fejében mentesüljenek a hatósági határozatok alól.

Miután a hazánkban már üzemelő akkumulátoripari létesítmények környezetvédelmi szempontból napi szinten vetnek fel súlyos aggályokat, ideértve bátonyterenyei és gödi üzemeknél mind a dolgozók, mind a lakosság körében tapasztalt mérgezésgyanús tüneteket is. Így zöldszervezetek érthető módon  a jogszabály-módosítást elsősorban az akkugyárakkal szembeni engedékenység újabb jeleként érzékelték.

12, akkumulátoripari beruházások megfékezéséért létrejött szervezet (Köztük a Göd-Ért, a Szívügyünk Szentiván és a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület is) írt közleményt a rendelet kapcsán, amelyben hangsúlyozták, hogy már az ezt megelőző jogi szabályozást sem tartották alkalmasnak arra, hogy meggátolja a jogszabályok alól kibújni szándékozó, a környezetet veszélyeztető multicégeket. A rendelet szerintük ellentétes a magyar állampolgárok és Magyarország természeti környezetének érdekeivel, hatályba lépése az ipari létesítményeknek teremt még több lehetőséget kiváltságos helyzetükkel való visszaélésekre. A WWF Magyarország tiltakozásul nyílt levelet fogalmazott.

Az Energiaügyi Minisztérium aztán szombaton külön közleményben jelezte, hogy a jogszabályból kifelejtették a lényeget, azaz, hogy a kormány szándékai szerint a múlt csütörtöki veszélyhelyzeti kormányrendelet kizárólag már működő kohászati üzemekre vonatkozik, környezetvédők feltételezésével szemben akkugyárakra nem. Ugyanekkor azt is ígértékazonban, hogy ez a pontosítás a következő Magyar Közlönyben írásban is megjelenik – ez azonban máig, azaz szeptember 28-áig sem történt meg, pedig azóta háromszor is új számmal jelentkezett a jogszabályokat közlő időszaki lap. 

Pedig a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszter is arra utalt, hogy csak a kohászat kedvéért adták ki az rendelet, mégpedig azért, mert ha Dunaújvárosban leáll az éppen tulajdonosváltáson áteső kohászati üzem, akkor „soha az életben újraindulni nem fog”, vagy ha mégis, akkor az 150 milliárd forintba is kerülhetne. 

A felvételen a 24. perctől, illetve 1 óra 33 perctől kerül szóba a „Lex Kohászat”.

A „Lex Akkugyárból” azonban még mindig nem lett „Lex Kohászat”: Jávor Benedek, a Párbeszéd korábbi európai parlamenti képviselője már szeptember 26-án, a rendelet kiadása utáni első Közlöny megjelenését követően is türelmetlenül várta a jogszabály kormány ígéretének megfelelően korrekcióját. Azóta még két számot kiadtak a Magyar Közlönyből anélkül, hogy azok érdemi módosítását tartalmaznák a büntetlen környezetszennyezésről szóló kormányrendeletnek. Szeptember 28-án ugyan egy kormányhatározat reflektált a jogszabályra, de abban csak egy miniszteri tájékoztatás előírása szerepel a hatósági szerződés megkötése esetén, a kohászatra vonatkozó pontosítás nem.

Jávor a Népszavának adott nyilatkozatában ezzel kapcsolatban azt is kifejtette: szerinte a rendelet abban az esetben is alkotmányellenes, ha tényleg csupán a kohászatnak akartak kedvezni vele, hiszen ebben az esetben egy alig néhány szereplős iparág kedvéért írnák felül rendelettel a törvényeket és az alkotmányt. 

„Marad minden a régiben, és természetesen az akkumulátorgyárakat is mentesítik a büntetések alól! Mégiscsak Lex Akkugyárról van szó, ahogy azt elsőre is írtam, és ahogy arra az iparági szereplők is számítottak.”  

Jávor szerint Lantos Csaba energiaügyi miniszter nyílt hazugságot közölt a sajtóval és a nyilvánossággal, ezért haladéktalanul távoznia kellene a kormányból.