Több jel arra utal, hogy spórolni kezdett a kormány az ukrajnai menekültek ellátásán, akik azonban másfél évvel a háború kitörése után is naponta nagyjából tízezrével érkeznek Magyarországra. Bár jelentős részük csak átutazik, vannak, akik hosszabb időre itt húzzák meg magukat, nagy számban maradnak például Magyarországon kárpátaljai romák, akiket, még ha „csak” a háború közvetett hatásai érintenek is, ezek épp elegek ahhoz, hogy kénytelenek legyenek hátrahagyni otthonaikat.

Sokan megfizethető albérletek és/vagy elegendő bevétel híján szállókon ragadtak érkezésük óta, most pedig lesznek, akiknek innen is távozniuk kell, azt azonban a jogvédők sem tudják egyelőre, pontosan hova.

A Helsinki Bizottság hívta fel a figyelmet, hogy egy augusztus 1-jén hatályba lépett rendelkezés szűkítette azoknak az Ukrajnából menekülőknek a körét, akik igénybe vehetik az úgynevezett védelmi bizottságok által kijelölt szálláshelyeket. (Védelmi bizottságok megyei, fővárosi és helyi szinten is léteznek, a feladatuk, hogy bármilyen katasztrófahelyzetben koordinálja a védekezést, így például egy szomszédban zajló háború esetén a menekültek elszállásolását is).

Ezen felül a szállásadók is kevesebb, a valós költségeket alig vagy egyáltalán nem fedező állami támogatásra jogosultak az elszállásolt menekültek után.

Az Ukrajnából menekülőknek szállást biztosíthat önkormányzat vagy olyan szállásadó, aki megállapodást kötött az állammal, illetve a vármegyei, fővárosi védelmi bizottsággal. A szálláshelyek támogatást kapnak az államtól, melynek összege július 31-ig 7000 Ft/nap/fő volt, azóta viszont az új szabályok szerint 5000 Ft/nap/főre csökkent.

Ha valaki nem az állammal kötött megállapodás alapján, hanem önkéntes alapon nyújt szállást az ukrajnai menekülteknek, számára nem jár támogatás. Ide tartozik például az Migration Aid Madridi úti szállója is, ahol május végéig 15 ezer ukrajnai menekült fordult meg, nyár elején azonban majdnem bezárásra kényszerült, mivel állami segítség híján nagyon nehezen képesek fenntartani a szállót.

A Helsinki szerint szeptember 15-ig sokaknak el kell hagyniuk eddigi szálláshelyüket. Mindezzel kapcsolatban számos kérdés és aggodalom merül fel, melyekre maguk az érintettek és a jogvédők sem ismernek megnyugtató válaszokat.

A rendelet szerint a menedékesek (ez a menekült státusznál gyorsabb védelmet adó, kifejezetten az ukrajnai háború kapcsán létrehozott státusz) a státuszuk megállapítását követő hónap végéig, ha pedig valaki nem nyújt be kérelmet, csak az érkezése után egy hónapig kaphat támogatott szállást.

A szigorítás nem vonatkozik mindenkire, továbbra is jogosultak támogatott szállásra a

• várandós nők,
• a hat év alatti gyermeket nevelő szülők,
• a fogyatékossággal élők,
• a 65 év felettiek,
• és olyan 18 év alattiak, aki közös háztartásban élnek a fenti személyek valamelyikével.

Az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a Helsinki információi szerint úgy tűnik, csak egy szülő maradhat a szálláshelyeken a kiskorú gyerekkel, ami a családok szétszakadásához vezethet.

Ezen kívül arról sem kaptak az érintettek tájékoztatást, hogy

• hol lesz azoknak a szálláshelye, akiknek el kell hagyniuk a jelenlegi helyet;
• kapnak-e segítséget az átköltözéshez;
• mi történik, ha a család nem akar szétszakadni, és a gyerekek és a másik szülő is inkább elköltözik;
• ez esetben mi történik a beiskolázott és/vagy már óvodába járó gyerekek integrációjával;
• milyen lépéseket tesz a hatóság a család egységének megőrzése és a gyerekek mindenek felett álló érdekének biztosítása érdekében.

A Helsinki Bizottság egyéb jogorvoslati lehetőség hiányában mintakérelmet tett közzé azoknak a menekült családoknak, akik szeretnének együtt, a jelenlegi szálláshelyükön maradni.

Kihasználatlanság miatt augusztus 1-től a menekülők számára 2022. májusában tranzitpontként megnyitott BOK csarnok működését is felfüggesztették, így az azóta érkező menekültek ismét a Nyugati és a Keleti Pályaudvaron található kormányablakokban kérhetnek segítséget.