Az otthonápolók helyzetére és az ápolási díj emelésének szükségességére hívta fel a figyelmet az aHang egy pop-up kiállítás keretében a Blaha Lujza téren. Az egy napos kiállításon azokat az eszközöket jelenítették meg, amelyeket a rokonaikról gondoskodóknak hónapról hónapra, súlyos összegekért kell megvenniük a 40–80 ezer forint közötti ápolási díjból. A tárgyakat, pelenkákat, gyógyszereket otthonápolók vallomásai és üzenetei kísérték, amiket egy sajtótájékoztató keretében felolvastak az eseményre meghívott, de arról távolmaradó gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárt, Fülöp Attilát ábrázoló figurának.

Az eseményen Tölgyfaszegi László Attila, aki 10 éve ápolja otthon halmozottan fogyatékos édesanyját elmondta, jelenleg kiemelt ápolási díjban részesülnek, ami a kapható legmagasabb összeg, 73.980 forint (kiemelt összegű ápolási díj bruttó 82.200 forint, amiből 10% nyugdíj-hozzájárulás még levonásra kerül).

„Ebből kellene megvenni mindent, ebből kellene létezni, élni. Ez lehetetlen”

Tölgyfaszegi szerint az otthonápolást végzők körében nagy probléma a kiégés, hiszen rengeteg a fizetnivaló, nincs pihenőidő és hatalmas a bizonytalanság. Sokan pedig fizikailag is belerokkannak az embert próbáló feladatba, hiszen nekik kell a fekvőbeteg hozzátartozójukat mozgatni, pelenkázni, a több tízkilós tolókocsival bevásárolni.

„A magyar állam nem hajlandó tudomást venni arról, hogy amit otthon végzünk, az a legolcsóbb formája egy beteg ember ápolásának. Ha ezt a család végzi, akkor kérem szépen, legalább a minimálbért, sőt a szakmai minimálbért legyen olyan kedves kifizetni, tekintse munkaviszonynak, mert jelen pillanatban ott tartunk, hogy ugyan szolgálati időnek minősül az otthonápolás, de nem számít bele se a nyugdíjba, se a rokkantsági ellátásba”

– ismertette a jelenlegi helyzetet Tölgyfaszegi, aki a társadalmi közönyről is beszélt: szerinte sokan nem vesznek tudomást arról, hogy bárki kerülhet ilyen helyzetbe.

Az aHang az eseménnyel a témában indított petíciójára szeretné felhívni a figyelmet, amiben tisztességes megélhetést követelnek az otthonápolóknak. Ebben beszámolnak arról, hogy az ápolási díj alapösszege 2023-ban bruttó 45.665 forint havonta, az emelt összegű bruttó 68.500, a kiemelt összegű ápolási díj pedig bruttó 82.200 forintot jelent. 

„Ez az összeg méltatlan, nem mérhető az akár egész napos ápolás terheihez.”

Tóth Enikő, az aHang kampányfőnöke a sajtótájékoztatón elmondta, 2018-ban kapcsolódtak be a Lépjünk, hogy léphessenek Közhasznú Egyesület és a Cseve Csoport kampányába, ami átütő sikert ért el azzal, hogy bevezették a gyermekek otthongondozási díját 2019. január 1-től, ami tavaly már elérte a mindenkori minimálbér szintjét. Tóth szerint

„kérdéses, hogy a minimálbér elég-e az otthonápolás ellentételezésére. Nyilván nem, de ez egy olyan minimum, amit minden otthonápolónak meg kellene kapnia. Ehhez képest körülbelül 30 ezren vannak azok, akik ápolási díjat kapnak, ami ma 40 és 80 ezer forint közötti összeg.”

A petíció elindítója, Nagyné Juhász Edit nem tudott személyesen megjelenni az eseményen, mivel amellett, hogy férjét ápolja, ő maga is műtéten esett át. Az otthonápolók helyzetét jól mutatja, hogy ahhoz, hogy őt megműthessék, neki a saját, szintén segítségre szoruló szüleit kellett megkérnie arra, jöjjenek el egy másik településről Budapestre, hogy a férjéről gondoskodjanak. Üzenetét így Tóth Enikő tolmácsolta:

„Edit nemrég olvasta, hogy árajánlatot tett a magyar kormány a budapesti repülőtér megvásárlására – ezért kiszámolta, hogy abból a bő kétmilliárd euróból több mint 26 millió forintot kaphatna minden ápolási díjon lévő ember, ha a Ferihegy helyett erre költene az állam. De nem teszi. A Belügyminisztérium nemrég azzal indokolta, hogy a gyermekek otthongondozási díja az ápolási díjjal szemben egyenlő a minimálbérrel, hogy az önellátásra képtelen gyerekekről való gondoskodás alapjaiban határozza meg a családok működését.

Csakhogy egy önellátásra képtelen szülőről, testvérről, unokaöcsről, unokahúgról való gondoskodás szintén alapjaiban határozza meg a családok működését.

A magyar állam ugyanakkor arra alapoz, hogy ezt a hozzátartozók úgyis elvégzik, valahogy úgyis megoldják, hiszen meg kell oldaniuk. De mihez kezdene az állam, ha ez a körülbelül 30 ezer otthonápoló egyik pillanatról a másikra egy intézménybe szeretné adni az ápoltját?”

A sajtótájékoztató ezután az eseményre meghívott, de attól távolmaradó Fülöp Attila, gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárt ábrázoló figurának olvasták fel otthonápolók méltatlan körülményekről, elmaradó gyógyszerkiváltásokról, napi 24 órás gondoskodásról szóló történeteit, többek között Tóth Artin és Jávor István dokumentumfilm-készítők és az aHang aktivistáinak tolmácsolásában.

Élő közvetítésünk: