Masszív, 73 oldalas jelentést tett közzé a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet, melyben tanúk, vizuális és egyéb bizonyítékok alapján állítják, hogy

Szaúd-Arábia menekültek százait és százait mészárolja le a határán, sok esetben a lehető legnagyobb kegyetlenséggel.

A tömeggyilkosságra az ország Jemennel közös határán kerül sor folytatólagos jelleggel, ebből az irányból érkeznek ugyanis a polgárháborúból épphogy kilábalt, de az elmúlt hetekben újfent destabilizálódni látszó Etiópiából menekülők tízezrei.

2023 januárja és júniusa között a Human Rights Watch 42 etiópiai migránssal és menedékkérővel készített telefonos interjút, akik megpróbálták átlépni a Szaúd-Arábia és Jemen közötti határt, illetve olyan emberek barátaival és rokonaival is beszéltek, akik megkísérelték a határátlépést. A szervezet emellett több mint 350, a közösségi médiában közzétett vagy más forrásokból gyűjtött videót és fényképet, valamint több száz négyzetkilométernyi, 2022 februárja és 2023 júliusa között rögzített műholdfelvételt elemzett. Ezeken jól láthatóak halott és sebesült migránsok az ösvényeken, a táborokban és az egészségügyi létesítményekben, és az is, hogy a migránstáborok közelében lévő temetkezési helyek hogyan bővültek, de kivehető a bővülő szaúd-arábiai határbiztonsági infrastruktúra, valamint a menekültek által jelenleg a határátkelési kísérletekhez használt útvonalak is.

A jelentés beszámol róla, hogy a szaúdi határőrök több esetben gránátvetőkkel lőttek menekülő civilek csoportjaiba, vélhetően a legnagyobb pusztítás elérése érdekében, de több esetben fordult elő nemi erőszak, kínzás is.

Olyan esetről is beszámol a jelentés, amelynek során egy menekülőt felszólítanak a szaúdi határőrök, hogy válassza ki, melyik végtagjába lőjenek bele, de előfordult az is, hogy arra kényszerítettek férfiakat, hogy erőszakoljanak meg kiskorú lányokat, és ha erre nem voltak hajlandók, minden teketória nélkül kivégezték őket.

„Szaúd-Arábiának haladéktalanul és sürgősen vissza kell vonnia minden olyan politikát, akár nyíltan, akár gyakorlatban, amely halálos kimenetű erőszakot alkalmaz a migránsokkal és menedékkérőkkel szemben, beleértve a robbanófegyverekkel való támadást és a közelről történő lövöldözést. A kormánynak ki kell vizsgálnia, és megfelelően meg kell fegyelmeznie vagy büntetőeljárás alá kell vonnia a jemeni határon történt jogellenes emberölésekért, sebesülésekért és kínzásokért felelős biztonsági személyzetet.”

– szólított fel a Human Rights Watch, majd, utalva a menekültútvonal jemeni szakaszán is sorozatosan előforduló visszaélésekre és embertelenségekre, a szaúdiak mellett a húszi jogsértők elleni fellépést is sürgette. A szervezet ENSZ által bonyolított vizsgálatot is kezdeményezett annak megállapítására, hogy a gyilkosságok minősíthetők-e emberiesség elleni bűncselekményeknek.

Az Etiópiából Dzsibutin át az Ádeni öblön keresztül vezető menekülő útvonal a polgárháború sújtotta Jemen területén lép be az Arábiai-félszigetre. A húszi lázadók a jelentésben szereplő vallomások tanúsága szerint az embercsempészekkel együttműködve gyűjtik táborokba a tengerjárásra alkalmatlan csónakokon Afrikából átvergődőket, majd mindaddig nem engedik őket tovább, amíg jelentős összegeket ki nem kényszerítenek belőlük, gyakran kínzásokkal. A szemtanúk szerint ezt a pénzt a húszi lázadók „kilépőpénznek” nevezik.

Krízis Etiópiában és Jemenben

A Szaúd-Arábiában élő mintegy 750 ezer etiópiai embernek jelentős része menekült el hazájából az elmúlt évtizedek folyamatos háborúi elől, másik részük a gazdasági kilátástalanság miatt érkezett az Öböl-államba. A legutóbbi években a Tigré tartományában súlyos háború dúlt a helyi tigrinya népesség és a központi kormányzat között, leginkább annak a helyiek érdekeit sértő gazdaságpolitikája, valamint az állam föderalista jellegének felszámolása, és  központosítása miatt.

A nyugati sajtóban kevés visszhangra lelt polgárháború 2020-as kirobbanása és 2022 végi lezárása között emberek százezrei haltak meg a harcok, az élelmiszerhiány, és az etnikai tisztogatással felérő lakosságüldözés következtében.

A polgárháború vége után az ország északi részén továbbra is több millió ember szenved egyrészt az élelmiszerbiztonság hiánya, másrészt az elektromos áramhoz és a szükséges gyógyszerekhez, illetve orvosi ellátáshoz való elégtelen hozzáférés miatt, nem csoda hát, ha a térségből újra tízezrével menekülnek. A szaúd-arábiai célpont pedig kevésbé meglepő, még az odavezető út veszélyei ellenére sem, ha figyelembe vesszük, hogy Etiópia gyorsabban elérhető közvetlen szomszédainak mindegyike hasonlóan instabil.

A menekülő útvonal egyik legveszélyesebb része minden bizonnyal Jemen nyugati/észak-nyugati része. Itt az országot lassan tíz éve lángokba borító polgárháború Irán által támogatott harcoló fele, a siíta húszi mozgalom regnál. Ebben a (jelenleg épp csillapodni látszó) konfliktusban pedig Szaúd-Arábia páros lábbal benne áll, a jelenlegi jemeni kormányt támogatva, az általa vezetett kilenc országot magába foglaló koalíció élén. A jemeni polgárháború pedig a térség másik szinte agyonhallgatott kataklizmája, közel 400 ezer halottal, akik közül  közel 100 ezer szó szerint éhen halt gyermek. A konfliktus lezárása még 8 év után sincs a horizonton sem, ami nem is csoda, lévén a szaúdi és az iráni rezsim, a térségbeli vezető szerepre törő államok egymás elleni politikájának ütközőzónájáról van szó. A siíta iráni diktatúra gyakorlatilag az 1979-es forradalmi hatalomátvétel óta próbálja különböző politikai manőverekkel körbezárni a jelentős siíta kisebbséggel rendelkező, de szunnita vezetésű szaúdi diktatúrát, ennek legutóbbi állomása Jemen.

Kilátások

Bár a kétéves polgárháború tavaly év végén véget ért, fentebb utaltunk rá, hogy az  életkörülmények azóta is csak igen lassan normalizálódnak  Etiópiában. Augusztus eleje óta ráadásul újabb polgárháború réme fenyeget, amióta a korábban Tigrében a kormányerőket támogató milícia, a FANO fellázadt korábbi szövetségese ellen, és egyre másra érkeznek hírek a fegyveres összecsapásokról.

Etiópia stabilizálása mellett mindazonáltal alapvetően szükséges, hogy Szaúd-Arábia azonnal leállítsa a határain folytatott gyilkolást, és minél előbb diplomáciai eszközökhöz nyúljon a jemeni kérdés megoldásában is.