A korábbi megbélyegző cikke ügyében született bírósági ítélet végrehajtása helyett újabb kirekesztő tartalmat jelentetett meg hajléktalan emberekről a Metropol – hívja fel a figyelmet a hajléktalan és lakhatási szegénységgel küzdő embereket segítő Utcajogász Egyesület kedden kiadott, szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleménye. 

A kormányközeli napilap annak ellenére közölt újabb, hajléktalan emberek ellen uszító tartalmat, hogy kiadója, a Mediaworks Hungary Zrt. egy két évig tartó jogi procedúrát követően idén jogerősen is pert vesztett hírhedté vált „Koldustérképe” ügyében. 

Mint arról a Mércén is beszámoltunk, a Metropol 2021 augusztusában Olvasóink küldték: mutatjuk, hol zaklatják a kéregetők a járókelőket – itt a budapesti koldustérkép! címmel jelentetett meg cikket nyomtatott és online kiadásban is. A szerző nélkül publikált cikkben a lap – névtelen olvasói levelekre támaszkodva – azt kívánta bemutatni, hogy a fővárosban „hajléktalanok csapatai” erőszakosan zaklatják a járókelőket. A cikket hajléktalan emberekről kiszolgáltatott helyzetben, hozzájárulásuk nélkül készített képekkel illusztrálták. Az újság sem hajléktalan embereket, sem pedig döntéshozókat, vagy szociális szakembereket nem szólaltatott meg a cikk elkészítéséhez.

Miután a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa az Utcajogász bejelentése nyomán bírsággal sújtotta a Mediaworksöt az anyag megjelentetése miatt, a kiadó bírósághoz fordult, vitatva, hogy a lap célja a megbélyegzés lett volna. A perben azonban 2023 júniusában jogerősen is alulmaradtak.

Az elsőfokú bíróság indokolásában kimondta, hogy a Metropol cikke jogsértő volt, hiszen az „a hajléktalan közösség egészére vonatkozott”, és nem is törekedett arra, hogy elkülönítse egymástól a hajléktalan emberek, valamint az „erőszakos koldusok” kategóriáját. A bíróság szerint ez olyan mértékben volt kirekesztő, hogy a hajléktalan embereket ért jogsérelemről indokolt tájékoztatni a nyilvánosságot. A Metropolt így nemcsak bírság megfizetésére kötelezte, hanem arra is, hogy közleményben számoljon be a cikk jogsértő voltáról. Az indoklás szerint ugyanis „így csökkenthető a demokratikus nyilvánosságban a sérelmes közlés folytán bekövetkezett kár, és ez a szankció arra is alkalmas, hogy kellő visszatartó erővel bírjon a jövőbeni hasonló jogsértésekkel szemben”.

Az elsőfokú ítéletet követően az Utcjogász úgy értékelt, az ítélet üzenet azon sajtótermékek számára, amelyek egyoldalúan mutatnak be összetett társadalmi problémákat, és ezzel – indulatokat keltve – a kiszolgáltatott emberekkel szembeni előítéleteket erősítik.

A verdikt ellen a Mediaworks fellebbezett, ám a Fővárosi Ítélőtábla nem találta alaposnak a fellebbezést, indoklásában az elsőfokú bíróság döntését hagyta jóvá. A bíróság ítélete ellenére azonban a cikk továbbra is változatlan tartalommal érhető el a Metropol honlapján. 

Ráadásul a lap nemcsak a Médiatanács által elrendelt közleményt nem jelentette meg, de 2023. július 30-án „Nem merünk szólni nekik, mert fellöknek” – Csövesterror Óbudán – videó címmel újabb hajléktalanellenes tartalmat tett közzé címlapján.

Mint az Utcajogász rámutat, az új és a 2021-es cikkben azonos, hogy a Metropol ismételten nem kérdez meg hajléktalan embereket, és ismételten a hozzájárulásuk nélkül készít felvételeket emberekről, akiket hajléktalanként mutat be, állításait pedig változatlanul névtelen véleményekre alapozza. Eltérés a „Koldustérkép”-cikkhez képest, hogy immáron a szerző neve is fel van tüntetve a cikkoldalon, valamint a Metropol – feltételezhetően a bíróság döntésének hatására – megszólaltat területileg illetékes személyeket: Szentkereszty Tamást, a Miklós utcai hajléktalanközpont intézményvezetőjét és helyi Fidesz önkormányzati képviselőjét, Csikósné Mányi Júliát (Emellett a cikk szerint keresték Óbuda DK-s polgármesterét, Kiss Lászlót is, aki állításuk szerint az anyag megjelenéséig nem válaszolt).

A hajléktalan embereket lealacsonyítóan bemutató cikket elolvasva az is látszik, hogy a szerző a kormányzati narratívát felmondva főleg rendészeti kérdésnek tekinti a hajléktalanságot: a kerületvezetésnek rója fel, hogy nem foglalkozik a közterületek rendjével, a fővárosnak tulajdonítja a hajléktalanellátás (amúgy állami) feladatkörét, valamint a közterület-fenntartásban láttatja a probléma gyökerét.