Az amerikai külügyminisztérium arra bátorította a pakisztáni kormányt másfél évvel ezelőtt egy titkos tárgyaláson, hogy távolítsa el Imrán Hánt miniszterelnöki tisztségéből az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatos semlegessége miatt – ez azokból a titkos pakisztáni kormányzati dokumentumból derül ki, melyet az Intercept oknyomozó portál hozott nyilvánosságra szerdán.

A pakisztáni hadsereg egyik névtelen tagjától származó irat arról árulkodik, hogy az Egyesült Államok erős befolyással lehetett arra, hogy Hánt letartóztassák, bíróság elé állítsák és elítéljék.

A titkos találkozóról és arról, hogy az USA megvonta a bizalmát a katonasággal és a civil kihívóival viaskodó miniszterelnöktől és az elmozdítására törekszik, eddig biztos információk nem álltak rendelkezésre. Ez adja az Intercept oldal írásának jelentőségét. Mindenesetre ahogyan eddig tette, úgy az oknyomozó portál által nyilvánosságra hozott dokumentumok megjelenése után is Washington tagadja, hogy bármilyen módon beleavatkozott volna az atomfegyverekkel bíró Pakisztán belügyeibe.

A találkozó

Az Egyesült Államok pakisztáni nagykövete és két külügyminisztériumi tisztviselő közötti találkozóra 2022. március 7-én került sor. Ezen többek közt Donald Lu, a Dél- és Közép-ázsiai Ügyek Hivatalának helyettes államtitkára vett részt, valamint Pakisztán akkori amerikai nagykövete, Asszad Medzsíd Hán.

A dokumentum szerint a találkozón Lu nyíltan beszélt arról, hogy Washington elítéli, hogy Pakisztán nem vallott színt az ukrajnai konfliktus kapcsán. A dokumentum idézi Lu szavait, miszerint „az embereket itt és Európában meglehetősen aggasztja, hogy Pakisztán miért foglal el ilyen makacsul semleges álláspontot Ukrajnával kapcsolatban, ha egyáltalán lehetséges ilyen álláspont”, amelyet Lu nem tartott „valószínű”-nek.

A tárgyalásról szóló dokumentum arról tanúskodik, hogy az USA-t leginkább Imrán Hán moszkvai útja zavarta, melyre az ukrajnai háború kitörése után pár órával került sor. Így már érthető Lu felvetése, hogy bizalmatlansági szavazást kellene kezdeményezni a miniszterelnök ellen. „Azt hiszem, ha a miniszterelnök elleni bizalmatlansági szavazás sikerrel jár, akkor Washingtonban mindent megbocsátanak, mert az oroszországi látogatást a miniszterelnök döntésének tekintik” – mondta Lu a dokumentum szerint. Bár konkrét fenyegetés nem hangzott el arra az esetre, ha a kormány másként cselekedne, Lu mégis megemlíti, hogy „…ellenkező esetben, úgy vélem, nehéz lesz a folytatás”.

Az amerikai álláspontot Lu végig megegyezőnek állította az európaival, ami árulkodik az USA Európával kapcsolatos hozzáállásáról is.

A találkozót követő napon, március 8-án Hán ellenzéke jelentős lépést tett annak az irányába, hogy a miniszterelnök ellen bizalmatlansági szavazást tartsanak. Végül erre 2022 áprilisában került sor, Hánt pedig a bizalmatlansági indítvány útján eltávolítottak hivatalából.

Szeladon és krikettjátékos

A szavazást vélhetően a nagy hatalmú pakisztáni hadsereg támogatásával szervezték meg, melynek a 2018 augusztusi megválasztása során Hán még élvezte a bizalmát. Kisvártatva Hán és támogatói harcba keveredtek a hadsereggel és annak civil szövetségeseivel, akik a megbuktatott miniszterelnök szerint az USA kérésére tervelték ki a hatalomból való eltávolítását. Hán ebben az időszakban rendszeresen beszélt arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok által szőtt összeesküvés vezetett a megbuktatásához. Mindenesetre a Pakisztáni Muszlim Liga (Nawaz) és a Pakisztáni Néppárt (PPP) igazgatta Hán megbuktatása után az országot, ezek pedig az első feladataik egyikének tartották, hogy újabb hitelt hívjanak le az IMF-től.

A menesztése után pár hónappal terrorizmusellenes törvények alapján vádat emeltek Hán ellen, a választási bizottság pedig kizárta a jelenlegi parlamenti ciklusban való bárminemű részvételből. Novemberben Hán ellen egy politikai gyűlésen merényletet próbáltak elkövetni.

A politikai küzdelem augusztus 5-én eszkalálódott, amikor korrupciós vádak alapján három év börtönbüntetésre ítélték, és leváltása óta másodszor is őrizetbe vették.

A volt miniszterelnök védelmezői alaptalannak minősítették a vádakat. Az ítélet azt is megakadályozza, hogy Hán részt vegyen az idén várható pakisztáni választásokon, melyet a kutatások szerint meglehetős fölénnyel megnyerne.

A pakisztáni hadsereg utasítására  cenzúrát vezettek be, és a hírügynökségeknek gyakorlatilag megtiltották, hogy akár csak Hán nevét is megemlítsék. A hadsereg a civil társadalom több ezer tagját, főként a volt miniszterelnök támogatóit vette őrizetbe.

A miniszterelnök annak idején többek között a korrupció elleni harc, valamint egy „iszlám jóléti állam” ígéretével került hatalomra a világ második legnagyobb muszlim népességével rendelkező államában. Ugyanakkor az ígéretek közül végül kevés vált valóra. A WSWS oldal például azt írta a Hánról szóló átfogó írásában, hogy „miután hatalomra került, gyorsan felhagyott az iszlám jóléti állam megteremtéséről szóló demagógiájával, és brutális, az IMF által diktált megszorító intézkedéseket vezetett be”. Mindemellett az Oxfordban tanult, előbb krikettjátékosként, majd szeladonként világhírnevet szerző Hán jelentős vagyon felett rendelkezik, csak a befektetései összértékét 140 ezer dollárra teszik, melyet több ingatlan és termőföld dagaszt még nagyobbá.

Hán méltatói megjegyzik, hogy a 2019-es egymilliárd dolláros IMF-hitelnek betudhatóan (amely hitel a 22. volt azóta, hogy Pakisztán 1958-ban csatlakozott a Világbankhoz) a folyó fizetési mérleg hiánya csökkent, és a költségvetési hiány csökkentése érdekében a kormányzat korlátozta a védelmi kiadásokat, ami általános gazdasági növekedést eredményezett.

Dicsérői arról sem feledkeznek meg, hogy Hán olyan politikát gyakorolt, amely növelte az adóbeszedést és a beruházásokat, és a kormánya sikeresen megbirkózott a koronavírus-járvánnyal. Az Economist például a harmadik helyre sorolta Pakisztánt azoknak az országoknak a sorában, amelyek kiváltképpen jól kezelték a járványt. A diadal az áradásokra már nem volt érvényes, bár abban, hogy az ország egyharmada tavaly víz alá került, a nyugati államoknak is volt szerepe. Hiszen a kolonializmus és az utóhatásai miatt vált ilyen súlyossá a pakisztáni áradás. A brit birodalomtól 1947-ben függetlenedett állam a mai napig nyögi a gyarmatosítás terhét.

Hán mindenesetre egyre népszerűbb a pakisztáni középosztály körében. A katonaság joggal tarthat attól, hogy a relatív gazdasági bővülés idejét visszakövetelő lakosság ellene fordul.

Ez pedig megjósolhatatlan következményekhez vezethet, ami természetesen az Egyesült Államok figyelmét sem kerülheti ki.