A németoroszági orvosokat képviselő szövetség, a BVOeGD szerint Németországban be kellene vezetni a sziesztát, hogy a dolgozókat megvédjék a hőhullámoktól. Karl Lauterbach, Németország egészségügyi minisztere helyeselte az ötletet, de kikötötte, hogy erről a munkáltatóknak és munkavállalóknak kell megegyezniük, az állam ebbe nem kíván beleszólni.

Miközben rekorddöntő, akár 48 fokot is előidéző hőhullám dúl Dél-Európában, a klímaváltozás Németországban is jócskán megnövelte a nyári átlaghőmérsékletet. Az ország eddigi legmagasabb hőmérsékletét idén nyáron Bajorországban regisztrálták, 38,8 Celsius-fokot. A kánikula a munkajoggal kapcsolatos kérdéseket is felvet.

„A melegben a déli országok munkamódszerei felé kellene orientálódnunk. A korai kelés, a reggeli produktív munka és a déli szieszta olyasmi, amelyet a nyári hónapokban követnünk kéne” – nyilatkozta Johannes Niessen, az orvosokat tömörítő szervezet vezetője.

A megnövekedett hőmérsékletben csökken a dolgozók koncentrációs képessége, ezért megnő a balesetek kockázata, nem szólva a hőguta veszélyéről, amely akár halállal is végződhet.

A Kaliforniai Egyetem 2021-es tanulmánya szerint a negyven milliós lakosságú Kaliforniában évente nagyjából 20 ezer munkahelyi baleset hozható összefüggésbe az extrém hőséggel.

Magyarországon számos módon korlátozza a munkajog a munkáltatókat, mit várhatnak el a dolgozóktól a hőségben. Elvileg a munkáltató például köteles pihenőidőt és védőitalt biztosítani a dolgozóknak hőségriadó ideje alatt, a gyakorlatban viszont ez gyakran nem valósul meg.

Már csak azért sem, mert a kormány a háborús veszélyhelyzetben számtalan jogszabályt tehet zárójelbe. Lásd, a Volánbusz például nemrég azzal az indoklással szüntette meg a telephelyein a szódaautomatákat, hogy a „tavalyi évben a háborús vészhelyzeti [sic!] intézkedés keretén belül a kormány törölte a védőital juttatására vonatkozó egészségügyi rendeletrészt is„.