Öt nappal a státusztörvényről szóló parlamenti szavazás előtt adtak be egy 75 oldalas módosítót a tervezethez. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az oldalán számolt be a teljes szöveg felével megegyező hosszúságú, Hende Csaba nevével fémjelzett irományról, kiemelve az utolsó pillanatos átalakítások legkirívóbb pontjait.

„Belekerült a tervezetbe egy olyan bekezdés, ami leplezetlenül mutatja a szándékot: a PDSZ kizárását az érdekegyeztetésből, ezzel együtt a szakszervezetek egymás ellen fordítását. Nem mellesleg, egy másik módosítással a PDSZ-t és a PSZ-t egyaránt kirekesztenék a szakmai egyeztetésekből”

– írja a PDSZ. A reprezentativitás kérdésével kapcsolatban kiemelik, azt nem mérik sem a versenyszférában, sem az egészségügyben, sem a szakképzésben és a kultúra területén sincs annak jelentősége, kizárólag a kollektív szerződéskötésnél feltétel a 10%-os helyi szervezettség. Így amíg a státusztörvény a közalkalmazotti törvényhez, sőt a munka törvénykönyvéhez képest is számos ponton kedvezőtlenebb szabályokat tartalmaz, addig a kifejezetten szakszervezetellenes szabályt átvették a státusztörvény megalkotói. A PDSZ szerint

a státusztörvény minden elemében ellentétes a kormány Európai Unió felé tett vállalásaival.

Ezekben ugyanis az szerepel, hogy olyan jogszabályokat alkotnak meg, amelyek a pedagóguspályát vonzóvá teszik, szerzett jogokat és autonómiát nem csorbítanak. A béremeléssel és teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogszabályt a legnagyobb szakszervezetekkel (többes számban) érdemi párbeszédben, konszenzusra törekedve egyeztetik.

„A státusztörvény silány minőségét mutatja, hogy a 75 oldalas összegző módosító javaslat javarészt nyelvtani-stilisztikai és jogi Kinderthemen-szintű módosításokat foglal magába, elenyésző számú érdemi módosító javaslattal. Ezek egyike a LEX PDSZ, amelynek egyértelmű célja az, hogy

a PDSZ-t kiszorítsa az érdekegyeztetésből és ellentétet szítson a PDSZ és a PSZ között.”

Ráadásul a javaslat szerint kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral kell majd a kormánynak a köznevelés-szakmai javaslatokat megvitatni, vagyis a PDSZ szerint ezekben a kérdésekben saját magával egyeztetne a kormány a szakszervezetekkel csak munkaügyi és szociális javaslatokban kell egyeztetni. Mindeközben a Pedagógus Kart is szoros ellenőrzése alá vonná azzal, hogy a köznevelésért felelős miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol felette.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Mérce megkeresésére az ügyben úgy fogalmazott:

„Elég nevetségesnek tartjuk, hogy egy 150 oldalas törvényjavaslatot 75 oldalban módosítanak. Azért az mindent elárul az előkészítésről és a jogalkotói tevékenységről.”

A szakszervezeti vezető szerint a kormány az „oszd meg és uralkodj” régi taktikáját próbálja meg alkalmazni a szakszervezetek összeugrasztásával. Ők sem értenek egyet a jogalkotói szándékkal, amivel a PDSZ mellett az összes kisebb oktatói szakszervezetet is kizárnák az egyeztetésekből.

A PSZ mint a legnagyobb taglétszámú szakszervezet kijelentette, a kormány szándékai ellenére is törekedni fognak a többi ágazati szakszervezettel való együttműködésre.

Szerintük az, hogy szakmai kérdésekben a Nemzeti Pedagóguskarral, munkaügyi és szociális kérdésekkel, a szakszervezetekkel van egyeztetési kötelezettsége a kormánynak, még a Pedagógus Kar helyzetét is sérti.

„Hiszen ez alapján a státusztörvény vitájából, vagy a későbbi módosításaiból, amiben a munkavállalói kérdések döntően vannak jelen, a pedagógusokat egy az egyben ki fogja hagyni a kormány?”

Totyik Tamás kiemelte, a státusztörvény az oktatás alapvető problémáira nem ad választ, sőt, ezzel a jogalkotói tevékenységgel nem hogy vonzóvá, hanem még taszítóbbá tette a pedagóguspályát, ami miatt helyi szinten „komoly működési problémák lehetnek az ősszel”. A PSZ elnöke szerint nem véletlen, hogy intézményvezetők már most azon gondolkodnak, hogy hogyan tudnak vészforgatókönyveket készíteni, melyik tantárgyat „engedjék el” úgy, hogy képesítés nélküli kollégával tanítsák, vagy nem szakos pedagógussal lássák el.

A státusztörvény holnapra várható megszavazása után a szakszervezet számára a legsürgősebb teendő, hogy a feltehetően alapjogokat sértő passzusok miatt a törvényt az Alkotmánybíróságon megtámadják.

Ezenkívül a távozó pedagógusokat is mielőbb tájékoztatni kell a pályaelhagyás lehető legkedvezőbb feltételeiről. A maradó kollégákat pedig fel kell készíteni a jogállás váltásra, bemutatni nekik, hogy a megbízási szerződésünkben és a munkaköri leírásokban mi szerepeljen és mi az, „amit nem szabad aláírniuk”.

A PSZ és a PDSZ is csatlakozik kedden, a státusztörvényről szóló parlamenti szavazás időpontjára, a Kossuth térre szervezett egész napos demonstrációhoz.

A megmozdulást meghirdető Egységes Diákfront és az aHang eseménye reggel fél nyolctól egésze a késő esti óráig tart majd – a legfontosabb fejleményeket pedig itt, a Mérce oldalán nyomon követjük majd.