A saját maguk által alkotott törvényekben foglalt minimumot sem tartották be a kormányzati szereplők a státusztörvényről szóló társadalmi egyeztetés során – derül ki a Civil Közoktatási Platform (CKP) közleményéből. A szakmai szervezet emlékeztet, hogy a „bosszútörvényként” elhíresült tervezet véleményezésére március 2 és 10 között volt lehetőség. Az Európai Unió nyomására megszabott (törvénytervezetek 90%-nál kötelező) 8 napos minimumnak megfelelő idő alatt több tízezer, a státusztörvényt elutasító levél mellett számos szervezet – köztük a Civil Közoktatási Platform – részletesen indokolta kifogásait.
A beérkezett véleményekről, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól összefoglalót kell készíteni, amit a törvény Országgyűléshez történő benyújtását követően tizenöt napon belül, a véleményezők listájával együtt közzé kell tenni. (A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény és annak végrehajtási utasítása alapján.)
A státusztörvényt június 6-án nyújtották be, vagyis a 15 napos határidő szerdán lejárt.
„Pintér Sándor a pedagógusoknak írt levelében azzal büszkélkedett, hogy 1500 javaslatot átnéztek – de a jogszabályi kötelezettség ellenére nem tudhatjuk, hogy ezek a javaslatok mit tartalmaztak, mit vettek közülük figyelembe, és amit nem, azt miért utasították el!”
– írja a CKP, hozzátéve, miközben az Európai Bizottság megdicsérte a kormányt a törvényjavaslat kapcsán történt egyeztetésekért, addig szerintük az nem egyeztetés, ha „bekérik a véleményeket, és nemcsak figyelembe nem veszik, hanem titokban is tartják őket”. Úgy vélik,
„a kormányzati szereplők még a saját maguk által alkotott törvények megkövetelte minimumot sem tartják be.”
Amint arról beszámoltunk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Pedagógusok Szakszervezetének vezetői legutóbb hétfőn egyeztettek a közoktatási államtitkárral. A megbeszélés után arról számoltak be, hogy a kormány nem hajlandó érdemi lépésekre, változtatásokra a státusztörvénnyel kapcsolatban, így azt a Parlament fideszes többsége július 4-én biztosan elfogadja majd.
A státusztörvény beterjesztéséről sem a PSZ-t, sem pedig a PDSZ-t nem értesítette az oktatásügyért felelős Belügyminisztérium. A parlament honlapjára felkerült javaslat legalább 20 olyan pontot tartalmaz, amelyekről a státusztörvény beterjesztése előtt nem esett szó a döcögősen haladó egyeztetések során.
A tervezetet végül múlt pénteken rendkívüli ülésen tárgyalta az Országgyűlés, miközben a Kossuth téren a Tanítanék mozgalom és a diákszervezetek demonstráltak ellene.
A rengeteg vitát és széles körű közfelháborodást kiváltó, március másodikán belengetett státusz- avagy bosszútörvény keretében a kormány megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogállását. A kormány szerint ezzel rendeznék a pedagógusok jogviszonyát és bérezését, a pedagógusok szerint viszont tovább korlátoznák a jogaikat, és mind a munkakörülmények, mind a bérezés tekintetében bizonytalan helyzetet teremtenének.
