A platformmunkát végző dolgozók – jellemzően ételfutárok vagy Uber-sofőrök – számára előnyösebb foglalkoztatási feltételekről szóló megállapodás született hétfőn az Európai Tanácsban – írja a Financial Times.
Az iparági szabályokról szóló megállapodás lehetővé teheti a munkavállalók számára, hogy az őket bújtatottan foglalkoztató – ám eddig hivatalosan velük mint vállalkozókkal szerződő – cégek társadalombiztosítást fizessenek utánuk, illetve és egyéb juttatásokat kapjanak tőlük.
A platformgazdaságról (vagy haknigazdaságról) számos alkalommal írtunk korábban. A rendszer lényege, hogy elvileg nem tekinti munkásoknak a dolgozóit, míg a gyakorlatban munkásokként dolgoznak. A bérből élők érdekeit szolgáló gyenge, és egyre gyengülő szabályozások nem védik az ezen rendszerben dolgozókat, mert hivatalosan vállalkozóknak számítanak, akiknek csak kiközvetíti a cég a munkát.
Az Európai Tanács által elfogadott javaslat értelmében azoknak a cégeknek, amelyek megahatározzák a munkavállalók munkaidejét, munkahelyi viseletét, és dönthetnek a munkavégzés jóváhagyásáról vagy elutasításáról,
alkalmazásba kell venniük a munkát végzőket, és vállalniuk kell a foglalkoztatással járó többletköltségeket.
A megállapodás nyomán újraindulhatnak a megrekedt tárgyalások a paltformmunkáról szóló irányelv részletes kidolgozásáról a 27 tagállam között, hogy azok még a 2024-es választások előtt szavazásra kerülhessenek az Európai Parlamentben. A miniszterek közötti egyeztetések decemberben fagytak be, nyolc tagállam nem találta elég szigorúnak a tervezetet. Az El Diario címú spanyol lap szerint Spanyolország, valamint Hollandia, Portugália, Belgium, Luxemburg, Málta, Románia és Szlovénia közös állásfoglalásban fejezte ki, hogy a szöveg szerintük nem túl „ambiciózus és hatékony” a bújtatott foglalkoztatás felszámolását illetően.
Az El Diario úgy tudja, hogy a vonakodó országok fő kritikája a foglalkoztatás vélelmének kérdésére irányul. Ez azt jelenti, hogy míg a szigorúbb szabályokat akaró országok a vállalatokra rónák a bizonyítási terhet, vagyis peres ügyekben nekik kellene a bíróság előtt bizonyítaniuk, hogy nem foglalkoztatják alkalmazottként az érintett „vállalkozót”; a másik frakció – az El Diario szerint főként Franciaország és „néhány keleti ország” – pedig ezt a dologzók felelősségévé tennék.
A jég a Tanács hétfői, luxemburgi értekezleten tört meg, bár most sem volt teljes az egyetértés: míg egyetlen tagállam sem voksolt a tervek ellen, a Financial Times úgy értesült, hogy Németország, Spanyolország, Görögország, Észtország és Lettország most is tartózkodott a szöveg megszavazásakor. A lap egyik diplomata forrása szerint a tartózkodás a konszenzus hiányára és lehetséges megosztottságra utal a tárgyalások megkezdése előtt.
Ahogyan a Financial Times megjegyezi, a platformmunkáról szóló szabályozás az egyik legerősebb ellenlobbit váltotta ki Brüsszelben az elmúlt években. Minél több, eddigi egyéni vállalkozót kell ugyanis bejelentenie a cégeknek alkalmazottként, annál többet kell olyan juttatásra költeniük, mint például a szülői szabadság vagy a társadalombiztosítás. Nem véletlen, hogy június elején aggodalmas nyílt levelet fogalmazott az Uber vezérigazgatója több más, hasonló cég vezetőjével együtt, amelyben a futárok és a sofőrök „függetlenségét” féltették.
A megállapodás egyébként tartalmazza a mesterséges intelligencia munkahelyi használatára vonatkozó első uniós szabályokat is, amelyek szerint a vállalatoknak garantálniuk kell az automatizált megfigyelő és döntéshozatali rendszereik emberi felügyeletét.
Az utóbbi időben egyre több alkalommal léptek fel futárok Közép és Kelet-Európában a Wolt patlformcég munkáltatói gyakorlatai ellen. Szerbiában a bringás futárok és autós futárok együtt álltak ki a céggel szemben, Csehországban sztrájkoltak is a cég ellen, Cipruson pedig sikeresen tárgyalóasztalhoz is kényszerítették a sztrájkoló futárok a Woltot. Májusban szlovén kollégáik álltak sztrájkkészültségbe. Magyarországon a kormány is rontott a futárok helyzetén, amikor tavaly a kata-adónem részleges eltörlése után kénytelenek voltak áttérni a több költséggel és könyveléssel járó átalányadózásra.
