Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A pedagógus szakszervezetek értesítése nélkül került a parlament elé a státusztörvény

Ez a cikk több mint 1 éves.

Sem a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ), sem pedig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) nem értesítette az oktatásügyért felelős Belügyminisztérium arról, hogy kedden este a kormány benyújtja az Országgyűlésnek a pedagógusok közalkalmazotti státuszát megszüntető, sokak által csak bosszútörvényként emlegetett törvénytervezet.

Totyik Tamás, a PSZ elnöke a Népszavának arról számolt be, hogy ők semmilyen dokumentumot nem kaptak, „ahogy a törvénytervezet végrehajtási rendeletét sem küldték meg nekik”.

Totyik azt is elmondta, hogy előzetesen arról sem tájékoztatták őket, hogy az elmúlt hónapokban megfogalmazott módosító javaslataikból bármit is megfogadott volna a kormány.

Hasonlóan nyilatkozott Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője is. Nagy arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a Belügyminisztériumban zajlott legutóbbi, május 16-ai egyeztetésen senki sem árulta el nekik, miszerint az lenne a legutolsó alkalom, amikor tárgyalhatnak a státusztörvényről.

Végleges

Az Országgyűlés elé terjesztett 164 oldalas törvényjavaslat kedden éjjel jelent meg a parlament honlapján.

Nagy Erzsébet már szerdán az Indexnek nyilatkozva jelezte, hogy „a javaslat számos olyan elemet tartalmaz, amelyekről a tárgyaláson nem, vagy esetleg más formában esett szó”. Nagy elmondta:

„Többször kértük, hogy a benyújtás előtt hadd tekintsük meg a tervezet végleges változatát, de erre nem kaptunk lehetőséget. Így, ahogyan arra számítani lehetett, a javaslat jó néhány meglepetést tartalmaz. Mindez azt jelenti, az egyeztetés bizonyos elemeket illetően nemhogy nem volt érdemi, de egyes részek vonatkozásában teljesen elmaradt. Ilyen formában ezt nem lett volna szabad beterjeszteni”

A PDSZ ezért egyenesen az Európai Unióhoz fordul.

„Azt akarjuk, hogy világosan lássák, mi történt, hátha onnan még megfékezhető, esetleg visszafordítható a folyamat”

– hangsúlyozta az Indexnek a szakszervezeti vezető.

Felmondás

A státusztörvény beterjesztése miatt Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapító tagja, a mai napon letétbe helyezte felmondását.

A Tanítanék Facebook-oldalán megjelent bejegyzés szerint a mozgalom továbbra is arra törekszik, hogy – az általuk bosszútörvénynek nevezett – státusztörvény ne léphessen hatályba. Arra szólítják fel a követőiket, hogy írják alá a petíciójukat, amelyben a státusztörvény visszavonását követelik.

A teljes bejegyzés itt olvasható:

Ez a viszonyulás beleillik abba, amilyen stílusban a törvénytervezetről szóló egyeztetések az elmúlt hónapokban rendre zajlottak.

A kormány a tanárok bérének emelésére hivatkozva március 2-án tette közzé a tervezetet, amellyel megszüntetnék a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát és egy új jogállás alá, az úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszony alá rendelnék őket. Bár a szakszervezetek rendszeresen tárgyalóasztalhoz ültek a kormánnyal, minden alkalommal arról számoltak be, hogy nem jutnak dűlőre a felek. A PSZ és a PDSZ legutóbb azt is sérelmezték, hogy még csak a tervezet legfrissebb változatát sem kapták kézhez, így pontosan nem is tudják, miről egyezkednek.

A státusztörvény bevezetésével a pedagógus-szakszervezetek szerint az érintettek a közalkalmazotti jogviszonynál és a munka törvénykönyvében megállapítottaknál is rosszabb helyzetbe kerülnének.

A PDSZ külön is hangsúlyozta, miszerint a bevezetni tervezett törvénnyel jelentősen nőnének a munkaterhek, és felszámolnák a tantestületek maradék autonómiáját is. Napi 12 óra lehet a munkaidő – hetente akár 48 is -, sok lenne az ingyen helyettesítés, szabadságáról berendelhetők lennének a pedagógusok, illetve másik intézménybe is áthelyezhetik őket.

Az elmúlt hetekben több alkalommal is tiltakoztak a szakszervezetek, a diákok és a szülők a státusztörvény ellen. A protestálás két alkalommal is a rendőrség erőszakos közbeavatkozásával ért véget.

(PDSZ-közlemény, Népszava, Index, Mérce)
Kiemelt kép: Országszerte tüntetnek a státusztörvény ellen. Fotó: Dián Ákos