Eggyel közelebb került a pedagógusok közalkalmazotti státuszát megszüntető, sokak által csak bosszútörvényként emlegetett törvénytervezet a hatálybalépéshez, miután a Belügyminisztérium kedden közölte: a kormány a mai napon benyújtja azt az Országgyűlésnek.

A Belügyminisztérium MTI-n közölt közleménye szerint erre „több hónapos átfogó egyeztetést követően” kerül sor, és a tervezet „megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését”.

A pedagógusok, diákok, civilek és érdekvédelmi szervezetek már hónapok óta tiltakoznak az úgynevezett státusztörvény ellen, a pedagógus szakszervezetek pedig annak ellenére, hogy rendszeresen tárgyalóasztalhoz ültek a kormánnyal, minden alkalommal arról számoltak be, hogy nem jutnak dűlőre a felek. A szakszervezetek legutóbb azt is sérelmezték, hogy még csak a tervezet legfrissebb változatát sem kapták kézhez, így pontosan nem is tudják, miről egyezkednek.

A kormány a tanárok bérének emelésére hivatkozva március 2-án tette közzé a  tervezetet, amellyel megszüntetnék a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát és egy új jogállás alá, úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszony alá rendelnék őket.

A bevezetésével a pedagógus-szakszervezetek szerint az érintettek a közalkalmazotti jogviszonynál és a munka törvénykönyvében megállapítottaknál is rosszabb helyzetbe kerülnének.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a bevezetni tervezett törvénnyel jelentősen nőnének a munkaterhek, és felszámolnák a tantestületek maradék autonómiáját is. Napi 12 óra lehet a munkaidő – hetente akár 48 is -, sok lenne az ingyen helyettesítés, szabadságáról berendelhetők lennének a pedagógusok, illetve másik intézménybe is áthelyezhetik őket.

Az elmúlt hetekben többször is kordonbontásba, diákok ellen bevetett könnygázazásba és tömegoszlatásba torkolltak a státusztörvény elleni tüntetések.

A Belügyminisztérium mai közleményében erre is reagált: a „baloldal részéről gerjesztett öncélú politikai viták, a diákokat erőszakba forduló tüntetésekbe sodró megmozdulások” kapcsán a már megszokott retorikához ragaszkodva leszögezték: a pedagógusok béremelési programja már rég elindulhatott volna, ha „a baloldal politikusai havi 5-6 millió forintért Brüsszelben nem akadályozzák” azt.

Összesen húsz alkalommal történt egyeztetés a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a parlamenti pártokkal, az egyeztetések során beérkezett érdemi javaslatok jelentős részét befogadták – áll a közleményben.

Miután a törvénytervezetet a minisztérium szerint

„a baloldal és egyes pedagógus szakszervezetek álhírei, hangulatkeltése és erőszakba forduló megmozdulásai kísérték”,

a parlamenti pártok számára is lehetőséget adott az előzetes egyeztetésre, képviselőik azonban, „érdemi javaslatok helyett provokatív nyilatkozatokat tettek, agresszív követeléseket adtak elő” – írják.

Mint emlékezetes, az itt emlegetett találkozó után tartott sajtótájékoztatón kiderült, hogy az ellenzéki pártok szakértőiként jelen lévő szakmai szervezetek és diákok az egyeztetésen nem kaptak szót, Pintér Sándor belügyminiszter pusztán az ellenzéki képviselőkkel volt hajlandó beszélni.

Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője azt mondta, a belügyminiszter amellett, hogy az érdekvédőkkel nem állt szóba, az ellenzéki képviselők kérdéseire sem adott konkrét választ.

„A Belügyminisztérium elkötelezett a pedagógusok jelentős béremelése mellett. A kormány januártól 10 százalékos pedagógusbér-emelést előlegezett meg. Amikor Magyarország megkapja az országnak jogosan járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelés következhet. A kormány ütemterve szerint 2025 januárjára a pedagógusok átlagbére el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát” – közölte a minisztérium.

A törvényjavaslat elfogadásával létrejön a – Belügyminisztérium szerint a pedagógusok többsége által is támogatott – teljesítményalapú bérezési rendszer, és jubileumi jutalmat is kaphatnak a tanárok. A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, melyből az igazgató legfeljebb 15 nappal rendelkezhet – áll a közleményben.

A javaslat szerint a pedagógusokat az adott járáson belül, illetve meghatározott élethelyzetekben csak a pedagógus hozzájárulásával helyezhetnek át másik intézménybe, a munkáltató az ezzel járó többletterhet anyagilag is elismerheti, a munkába járás költségeit pedig megtéríti.

„Jelenleg a Munka törvénykönyve rendelkezik a munkavállalók, így a pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról. A tanárok magánélete sérthetetlen, a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába azonban a munkáltató betekinthet. Ez így van minden munkahelyen. A fegyelmi eljárás intézményének visszaemelésére vonatkozó javaslat a pedagógusokat védi. Jelenleg ugyanis nincs lehetőség közbenső lépésre, az elbocsátás az egyetlen jogkövetkezmény súlyos jogsértés esetén” – olvasható a közleményben a tanárok sokat vitatott megfigyelhetőségéről.

A tervezet vitája az Országgyűlésben folytatódik, majd hamarosan meg is szavazhatja a kormánypárti többség.