„Attól tartok, hogy lesz egy incidens, ami nagyon-nagyon gyorsan kicsúszik az irányítás alól” – jelentette ki Lloyd Austin, az Egyesült Államok hadügyminisztere egy tokiói sajtótájékoztatón, miután japán kollégájával, Yasukazu Hamada honvédelmi miniszterrel egyeztetett.

Austin felszólította Pekinget, hogy folytassa a kétoldalú biztonsági tárgyalásokat, és sajnálatosnak nevezte, hogy Peking elutasította a Szingapúrban tartott biztonsági fórumon való részvételt. A Pentagon nemrég azzal is megvádolta Kínát, hogy egyik vadászgépe a múlt héten „szükségtelenül agresszív manővert” hajtott végre egy amerikai katonai repülőgép közelében a Dél-kínai-tenger felett.

A Financial Times szerint amerikai védelmi tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy a hadseregek közötti kapcsolat hiánya a növekvő geopolitikai feszültségek közepette azt jelenti, hogy nem rendelkeznek válságkommunikációs mechanizmussal a tengeren vagy a levegőben bekövetkező balesetek esetére.

Pedig ilyen baleset már történt korábban, 2001-ben a Hainan-szigetnél, amikor az Egyesült Államok haditengerészetének felderítő- és hírszerző repülőgépe ütközött a Kínai Népi Felszabadító haditengerészet harci repülőgépével. Az incidenst hosszú diplomáciai krízis követte.

A washingtoni székhelyű, a térség nemzetközi kapcsolataival foglalkozó Diplomat hírmagazin szerint:

„A 2001-es incidens is elég rossz volt, de az Egyesült Államok és Kína közötti politikai és stratégiai feszültség azóta exponenciálisan nőtt. Ha ma újabb végzetes ütközés történne, annak óriási következményei lennének.”

Tajvan szigete körül évtizedek óta nem látott volumenű hadgyakorlatok zajlottak az utóbbi hónapokban, mind az Egyesült Államok, mind Kína részéről, miközben a diplomáciai provokációk is egyre gyakoribbá váltak. Idén márciusban az Egyesült Államok 619 millió dollár értékű fegyverek eladását is jóváhagyta Tajvannak, miután a szigetnél már második napja jelentették a kínai légierő nagyszabású behatolását.