Több hónapnyi feltáró munka eredményeként május elején jelentek meg a Mércén és az Átlátszó Erdély portálon  Kulcsár Árpád és Szabó Tünde írásai, amelyekből megtudhattuk, hogy a Böjte Csaba vezette Szent Ferenc Alapítvány egyik erdélyi gyermekotthonában a bántalmazás különféle formáit szenvedhették el a gyerekek. Egyikük, a most 23 éves Bogár Mónika azzal vádolja az otthon egykori, azóta elbocsátott vezetőjét, hogy 15 éves korában többször is szexuális aktusokra kényszerítette. Az abúzusra végül 2016 elején derült fény, de ahogy a cikkekben olvashattátok, a szóban forgó szovátai Szent József otthonból ezt senki nem jelentette a hatóságoknak, Böjte Csaba ferences szerzetes sem.

A Mérce Podcast legújabb epizódjában a két erdélyi újságíróval, Szabó Tündével és Kulcsár Árpáddal beszélgettünk arról, hogy mit tudtak és értettek meg ezeknek a gyermekotthonoknak a működéséből, hogy milyen nehézségekkel találkoztak a munkájuk során, és hogy a nehézségek és kockázatok ellenére miért olyan fontos ezeket a történeteket feltárni és elmondani.

Miért olyan fontos lehetővé tenni, hogy az abúzusok túlélői kiállhassanak a nyilvánosság elé, és hogyan, mi védheti meg őket egy ilyen esetben? Miben áll a Szent Ferenc Alapítvány vezetőjének, Böjte Csabának a felelőssége a gyermekotthonokban feltárt visszaélések kapcsán? És végül, mi az, ami változhat az áldozatok kiállása és a cikkek megjelenése nyomán?

Többek között erről kérdeztük vendégeinket az adásban, amely néhány nappal azelőtt készült, hogy jogerősen 28 év börtönre ítélte a Maros Megyei Ítélőtábla a Szent Ferenc Alapítvány egykori nevelőjét, Kedves Szabolcsot. A férfi az alapítvány két másik otthonában, Kászonimpéren és Tusnádfürdőn mintegy 10 éven keresztül bántalmazott gyerekeket: 24 vádpontban találták vétkesnek, ezek között többrendbeli nemi erőszak, szexuális bántalmazás, szexuális visszaélés és bántalmazás szerepel. 12 vádpontban a bíróság elévülést állapított meg.

A történtekről tavaly nyáron értesülhetett a szélesebb nyilvánosság, Szabó Tünde, Kulcsár Árpád és Cseke Péter cikkeiből, az eset a romániai gyermekvédelem eddig ismert legsúlyosabb bűncselekményének bizonyult. Ebben az ügyben sem sikerült alátámasztani az újságíróknak Böjte Csaba azon állítását, hogy értesítette volna a hatóságokat.

A ferences szerzetes mellett akad egy másik közös szereplő a két történetben: Kolozsvári Tibor volt a tusnádfürdői Szent László Gyermekotthon vezetője, amikor fény derült Kedves tetteire. Ahogy Kulcsár Árpád megállapítja: „nem sikerült az ügy számos részletét feltárni, jelenlegi tudásunk szerint Kedves még fél évvel azután is a gyermekotthonban dolgozhatott, hogy a tusnádfürdői Szent László Gyermekotthon vezetője, Kolozsvári Tibor, aki RMDSZ-es politikus is, tudomást szerzett volna az első túlélőt ért szexuális abúzusról annak családjától.”

A beszélgetésben szó esik szexuális erőszakról, valamint számos más, gyerekekkel szembeni abúzusról, ezért a hallgató számára egyes részek felkavaróak lehetnek.

Az adás elérhető a Spotify-on, a Google Podcasten és az Anchoron.

Tartalom:
(0:00) Intro
(02:49) Előzmények: Tusnádfürdő és Kászonimpér, a romániai gyermekvédelem
(05:33) Mi történt a szovátai Szent József gyermekotthonban?
(06:45) Mónika története
(15:45) Böjte Csaba „árvái”
(19:25) Miért fontos, hogy egy abúzus túlélője kiáll a nyilvánosság elé?
(40:30) Böjte Csaba szerepe
(58:10) Miért nem teszi a dolgát a gyerekvédelem?
(1:09:00) Hogy folyik egy ilyen ügy feltárása, és mi változik a cikkek megjelenése nyomán?
(1:19:21) Outro

A podcastot megalapozó oknyomozó cikkek a Journalismfund.eu támogatásával jöttek létre.