Levelet küldött Müller Cecília tisztifőorvos május elején minden kórháznak, miután több jelzés is érkezett mostanság a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárságára arról, hogy az Ukrajnából érkező, magyar állampolgársággal is rendelkező menekülteket arra hivatkozva nem látják el sok egészségügyi intézményben, hogy nincs társadalombiztosításuk – szúrta ki a többek közt menekült anyákat is segítő EMMA Egyesület.

A tisztifőorvos figyelmeztette az ellátókat: kormányrendelet biztosítja a háború elől menekülők egészségügyi ellátáshoz való jogát, valamint korábban Kásler Miklós egykori emberi erőforrások minisztere is külön – ma is hatályos – miniszteri utasításban rögzítette részletesen az őket megillető ellátás részleteit. Eszerint bármilyen státuszú is egy ukrajnai menekült, ingyenes egészségügyi ellátást kell biztosítani számára Magyarországon. Müller arra kérte a kórházakat, tartsák magukat a jogszabályi előírásokhoz.

Kérdéses ugyanakkor, hogy miért nem történt hamarabb lépés az ügyben. Ugyanis – mint arról az EMMA és a PATENT Egyesület munkatársai nemrég részletesen beszámoltak a Mércének – a helyzet nem újkeletű:

már több mint egy éve, az ukrajnai háború kitörése óta káosz és kifejezetten rossz bánásmód jellemzi a menekültek egészségügyi ellátását.

Az egyértelmű jogszabályi háttér ellenére a mai napig nem egyértelmű a kórházakban, hogy milyen státuszú menekülteket kötelesek ellátni. Az egészségügy leterheltsége és az akadozó információáramlás miatt teljesen esetleges, hogy melyik intézményben hogyan fogadják a menekülteket. Így fordulhat elő például, hogy egy várandós nő Budapesten nem kap ingyenes ellátást, ezért egy debreceni kórházig kell utaznia, ahol viszont – mintha hirtelen egy másik országban találná magát – teljesen természetes, hogy ellátják. Ahogy az is, hogy olykor életmentő műtéteket is kifizettetnek, ha a menekült páciensnek nincs tajszáma – tudtuk meg a menekült nőket segítő két szervezettől.

A civilek elmondása szerint minden menekülttel rendkívül rosszul bánnak a magyar egészségügyben, a kárpátaljai romák pedig az intézményi rasszizmusnak is elszenvedői. Velük különösen bántalmazó a rendszer, és még menekülésük létjogosultságát is rendszeresen megkérdőjelezik, mondván: Kárpátalján nem lőnek rájuk. Csakhogy ettől még az életük ellehetetlenült a háborúban álló Ukrajnában.

Sok más mellett fájó hiányosság a menekültügyi ellátórendszerben az is, hogy a magyar kormány nem ismeri fel a menekültválság specifikusságát: azt, hogy szinte kizárólag nők és gyermekek hagyják el Ukrajnát, tekintve, hogy a hadiállapot miatt a férfiak nagy része nem hagyhatják el az országot. E két, alapvetően is sérülékeny, menekülése miatt pedig még kiszolgáltatottabb helyzetbe sodródó csoportnak célzott ellátásra lenne szüksége a befogadó vagy akár csak átmeneti védelmet nyújtó országban, Magyarországon. Ennek többek közt része kellene legyen a nők és gyermekek megfelelő, biztonságos elszállásolása, a pszichoszociális segítségnyújtás, az emberhez méltó nőgyógyászati és szülészeti ellátás és az erőszak áldozatainak beazonosítása és segítése (utóbbiak azonban a magyar nőket sem illetik meg általában).

A Mércének nyilatkozó nőjogi aktivisták szerint miközben mostanra kezd világossá válni, hogy hosszú távra kell berendezkedniük Magyarországon,  a menekült nők boldogulását az is súlyosan nehezíti, hogy az újabb és újabb, gyorsan megoldandó nehézségek mellett nincs lehetőség és idő feldolgozni azt az alapvető traumát, hogy el kellett hagyniuk az otthonukat.

A magyar ellátórendszer nem képes alapvető igényeket sem kielégíteni, nemhogy specifikált segítséget nyújtani.

Mint azt a 24.hu ma reggel kiszúrta, a kormány az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztost nevezett ki. Pál Norbert kormánybiztosnak

• Össze kell hangolnia a veszélyhelyzet ideje alatt a menekültek elhelyezésének támogatásáról, és az azzal kapcsolatos egyéb intézkedésekről szóló kormányzati feladatokat;
• Közre kell működnie a vonatkozó kormányzati döntések előkészítésében;
• Együtt kell működnie a közigazgatás-szervezésért felelős miniszterrel a háború elől menekülő személyeket érintő hatósági feladatok ellátásában;
• Javaslatokat kell tennie a kormánynak a munkavállalási, iskoláztatási, szociális és lakhatási kérdésekkel kapcsolatban;
• Kommunikációs stratégiákat kell kidolgoznia;
• Továbbá együtt kell működnie a kapcsolódó feladatok ellátásáért felelős minisztériumokkal, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósággal, a magyarországi és nemzetközi humanitárius segítségnyújtó szervezetekkel, illetve a munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó szervezetekkel.

Hogy a kinevezés segít-e a menekültellátó rendszert több mint egy éve jellemző totális káoszon, az idővel kiderül.