Romániában az információs technológiai szektorban működő szakszervezet, a Román IT Szakszervezeti Szövetség (SITT) elnökével, Florentin Iancuval a bolgár közrádió riportere beszélgetett. Az interjút és leiratát a Cross-Border Talks közölte, lapunkhoz az EEC hírügynökségen keresztül jutott el.

Az interjúból kiderül, hogy a SITT a szakmában dolgozó fiatal szakembereket is meg tudja szólítani demokratikus működésmódjával, ezért képes a bővülésre, és azt is bebizonyította, hogy nem kell bedőlni a riogatásnak, miszerint a multik elhagyják a régiót, amennyiben a munkások szervezkednek.

Az Alcatel-Lucent cégnél 2009-ben alapították a szakszervezetet, miután a dolgozók ráébredtek, hogy szervezkedés nélkül hiába várnák, hogy bárki is képviselje az érdekeiket az őket érintő céges döntések során. Miután sikeresen tárgyaltak a kollektív szerződésről, a médiahírverés hatására – tekintve hogy az IT szektorban szokatlan a dolgozók szervezkedése – más cégek dolgozói is meglátták a lehetőséget.

A SITT így mára 8000 munkást képvisel, és tagjaik jelen vannak valamennyi, nagyobb informatikai multicégnél Romániában – mint például a Nokiánál vagy a HP-nál – és 11-12 vállalatnál több mint 20, 16-17 ezer embert érintő kollektív szerződést tárgyaltak meg az elmúlt években.

Ezek a szerződések vonatkoznak többek között

• indexált, vagyis inflációkövető bérekre;
• bónuszokra;
• túlóradíjakra;
• az elbocsátások kezelésére;
• a szabadságokra és extra pihenőnapokra;
• és sok minden másra Iancu elmondása szerint.

Iancu kitért arra is, hogy a cégek igyekeznek elhitetni az emberekkel, hogy tehetetlenek, és úgy gátolják a szervezkedést, ahogy tudják.

Ezzel szemben a kollektív szerződések és a szakszervezet megjelenése ellenére még mindig Romániában vannak.

Megvan ugyanis a tőkeerejük ahhoz, hogy a centrumhoz hasonló körülményeket biztosítsanak a periférián is, ezt pedig a dolgozóknak fel kell ismerniük, és közösen kell küzdeniük az érdekeik mentén.

Ehhez viszont a szakszervezetnek is vonzónak kell lennie a tagság, valamint a potenciális tagok számára. Különösen igaz ez az IT szektorban, ami maga is fiatal ágazat, így a szakszervezetek számára is új terep, amiknek ráadásul fiatalokat kell megszólítania. A SITT tagságának átlagéletkora is 30 év körül alakul.

Az elnök szerint azért is vonzók az ágazatban dolgozók számára, mert transzparensen, demokratikusan és átláthatóan működnek – vagyis a tagságnak valódi szava van a szervezetben.

„Ha valamit is akarnak az emberek, különösen a fiatalok manapság, az a szakszervezet vezetőségébe vetett bizalom, és a részvétel a szakszervezet működésében. Nálunk kollektív tárgyalások esetén, amennyiben érkezik egy végső ajánlat a cég részéről, semmiről sem egy belső kör dönt. A döntéseket maguk a munkások hozzák”

– világít rá a szervezet működésére a vezető.

A közös döntéshozatal azért is fontos, hogy az emberek érezzék, ők irányítanak. Ez egy nagyon decentralizált működésmódot tesz lehetővé, melyben az emberek hozzák meg a döntéseket, és nem például az elnök – akinek még vétójoga sincs.

További hasznos eszköz a szakszervezet kezében a fiatalok meggyőzéséhez, hogy szinte mindent tudnak onlájn intézni, a csatlakozástól a tagdíjak fizetéséig.

Magyarországon egyelőre nincs hasonló IT szakembereket tömörítő szakszervezeti szövetség, és a szakmában jellemző a haknimunka is – vagyis hogy a munkáltatók eseti alapon, munkaszerződés nélkül foglalkoztatják a szektorban dolgozókat. A romániai példa azonban a magyarországi és más, félperifériás országok dolgozói számára is inspirációt nyújthat, nemcsak az IT területen, de számos más ágazatban is, ahol alacsony a szervezettség, vagy nehézkesen működnek a szakszervezetek – melyek Magyarországon jelenleg szinte minden szektorra érvényesek.