Véget ért a háromnapos országos tanársztrájk Lettországban – adta hírül a lett közmédia.

A pedagógusok munkabeszüntetésében mintegy 19 ezer dolgozó vett részt.

A sztrájkot – a magyar tanársztrájkhoz hasonlóan –egy tüntetés előzte meg hétfőn, amelyhez több mint ezer egészségügyi dolgozó is csatlakozott.

Érdekesség, hogy Krišjānis Kariņš lett miniszterelnök hétfőn együtt vonult a tanárokkal, akik a kormánya ellen tüntettek.

Labāka izglītība ir mūsu kopīgs mērķis, tādēļ šodien uzklausīju mūsu mācībspēkus un skaidroju valdības gan paveikto, gan plānoto izglītības jomā. Mūsu bērnu nākotnei ir vajadzīgas drosmīgas, jēgpilnas un atbildīgas pārmaiņas izglītības sistēmā un katra tās darbinieka līdzdalība. pic.twitter.com/A53tWALuOz

— Krišjānis Kariņš (@krisjaniskarins) April 24, 2023

A sztrájk második napján már tárgyalni kezdett a szakszervezet és a kormány, és a munkabeszüntetés végére egy előzetes megállapodásra jutottak, amelynek keretében további, az oktatási dolgozók szélesebb rétegeire kiterjedő béremelésről egyeztek meg, amelyhez további 4,168 millió eurót különít el a lett kormány.

A Lett Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete (LIZDA) elnöke, Inga Vanaga elmondta, hogy további egyeztetésekre kerül sor, az önkormányzatokkal együtt hamarosan kiértékelik a megállapodást, és felmérik, hogy az összeg elegendő-e a kielégítő béremelésre, „nem kizárva azt, hogy további tiltakozásokra kerülhet sor”.

Ahogy arról előző cikkünkben beszámoltunk, a szakszervezet azt követően döntött a sztrájk mellett, hogy a kormányzat nem tartotta magát az érdekképviselettel kötött tavalyi megállapodásához.

A tavalyi megállapodás az infláció alatti béremelést (a legrosszabbul kereső pedagógusok bérét 7,50 euróról 8,50 euróra, 14 százalékkal nőtt volna) és a szektornak szánt többlettámogatást helyezett kilátásba, de az ígéretek elmaradtak a szakszervezet eredeti követeléseitől.

Ráadásul a kormány  az „oktatási rendszer racionalizálásától” tette mindezt függővé. Mint tudjuk, ez a gyakorlatban a legtöbb esetben leépítéseket, és nagyobb munkaterhelést eredményező átszervezéseket jelent.

Az In Defense of Marxism szerzője szerint a mostani sztrájkoknak azért van kiemelt jelentőségük, mert Lettországban a kapitalista restaurációt követően alig volt sztrájk: az OECD adatai szerint 1991-től 2010-ig ezer lakosra vetítve évente 0. A koronavírus-járvány és az ukrajnai háború által katalizált válság miatt azonban egyre érezhetőbb a társadalmi elégedetlenség.