Többek között 16 milliárd forintnyi hitel felvételéről és további posták bezárásának leállításának kezdeményezéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A hitelfelvétel – amihez még a kormány hozzájárulására is szükség van – a Karácsony Gergely főpolgármester által bejelentett „túlélőcsomag” első eleme. Ezt végül két órányi vita után, a kormánypárti képviselők tartózkodásával fogadták el.

„Minden budapesti zsebéből 61 ezer forintot vesz ki a csecsemőtől a nyugdíjasig”

A „2023. évi költségvetési egyensúly megtartása érdekében szükséges döntések meghozatala” néven tárgyalt javaslat hosszas, parázs vitát eredményezett a budapesti polgármesterek között. A kormánypárti Wintermantel Zsolt szerint Karácsony csak folytatja a másra mutogatást és a kormány elleni konfliktus-pontok keresését – és elherdálta az előző városvezetés által hátrahagyott 214 milliárdos tartalékot. A kormánypárti panelekre válaszolva a Népszava beszámolója szerint a főpolgármester megjegyezte, 

a megtakarítások mellett banki hiteleket, fel nem újított felüljárókat, hidakat és utakat, romos infrastruktúrát hagyott az előző városvezetés a jelenlegire.

Karácsony kiemelte azt is, hogy kormány tönkre akarja tenni a fővárost, ami miatt 2019-hez képest 30 százalékkal csökkent a főváros bevétele, nominálisan most ugyanannyi pénzből kellene kigazdálkodni az infláció hatását. Hozzátette: ha kell tárgyalnak, ha kell megrázzák a vészcsengőt, bíróságra mennek, mert az adóbevételeinek elvonása törvényellenes.

Az ülést a karzaton Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely képét kifeszítő kormánypárti aktivisták szakították félbe, akikkel kapcsolatban a főpolgármester megjegyezte (utalva a hétfőn feloszlatott diáktüntetésre):

Ők nem fognak könnygázt bevetni az ülésteremben molinókat felmutatókkal ellen.

„Olyan pályára álltunk rá, ami nem fenntartható: a bevétel tartósan kevesebb, mint a működésre és a fejlesztésre szükséges források együttese. 2020 óta a folyó évi bevételek nem nőttek, viszont a kiadások jelentősen. 2019-ben a bevételek 4 százalékát vonták el, 2023-ban 16 százalékát. A kerületeknél ez most 8 százalék. A kerületeknél a normatívák kétharmada ott marad, a fővárosnál semmi, sőt még 25 milliárdot kell befizetni. Pár hónapig látunk előre, szeptemberben juthatunk először levegőhöz” 

– mondta el Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Hozzátette, a legtöbb pénzt a közösségi közlekedés viszi el, a bevételek 37 százalékát, míg a második legnagyobb tétel, 19 százalék a szolidaritási hozzájárulás vagyis a kormány finanszírozása. A közvilágítás mindössze 5 százalékot tesz ki.

Bagdy Gábor fideszes képviselő, aki Tarlós István helyettese volt egészen tisztán fogalmazott arról, hogy szerinte mi a „jó városvezetés titka”:

 „Első lecke: jól működő együttműködést kell kialakítani a kormánnyal.”

A képviselő szerint Karácsony Gergely túlélőprogramja egy „szakmai köntösbe bújtatott politikai pamflet”. Erre reagálva Baranyi Krisztina, a Ferencváros polgármestere elmondta:

„Mindig nagy figyelemmel követem Bagdy úr hozzászólását, de köszönő viszonyban se volt azzal, amit tegnap a bizottsági ülésen mondott. Ezt a politikai pamfletet tegnap megszavazta, sőt számokkal alá is támasztotta.”

Szintén Bagdy megszólalására reagált Tüttő Kata főpolgármester-helyettes, aki szerint ugyan tényleg egyensúlyban vették át a város vezetését, „de milyen áron?”.

„Nem költöttek a fővárosi utakra, hárommillió négyzetméter rossz állapotú utat hagytak örökül. Ha ilyen sok pénz volt a kasszában, akkor miért nem újítottak fel belőle legalább egy kisebb részt? Miért nem újították fel a romos felüljárókat? Miért nem láttak hozzá a sürgős rekonstrukcióra szoruló kis földalatti vagy a fogaskerekű felújításához? Az előző ciklusban is csak uniós támogatásból sikerült nekikezdeni a hármas metró, az ország legfontosabb a vasútvonalának. Ha ilyen sok pénz volt itt, amiért nem vásároltak új, légkondis metrókocsikat? Miért nem kötötték meg az 50 milliárdos szerződést a Lánchíd felújítására? Budapest akárcsak a többi önkormányzat képtelen megújítani a víziközmű hálózatokat ”

– folytatta Tüttő, aki azt sem értette, hogy miért kell féláron adni a vizet a gyógyszercégeknek, autóösszeszerelő üzemeknek, erőműveknek, akkumulátor gyáraknak. Hozzátette azt is, hogy a kormány

minden budapesti zsebéből 61 ezer forintot vesz ki a csecsemőtől a nyugdíjasig a szolidaritási adó révén.

A javaslatot végül 18 támogatás és a kormánypárti képviselők tartózkodása mellett, egyetlen nemleges szavazat nélkül fogadták el.

„Aggályos, hogy egy állami cég egy állami szolgáltatást pofára osztogat”

„Javaslat a posták tervezett bezárása elleni intézkedések kezdeményezésére” címen tárgyalták azt a javaslatot, ami felkéri a főpolgármestert arra, hogy kezdeményezze a feladatkörrel rendelkező miniszternél, hogy további budapesti postahivatalok bezárására ne kerüljön sor. 

Mint a szöveget beterjesztők is írják, a tavaly ősszel a Magyar Posta huszonkét budapesti postahivatal működtetését függesztette fel, az akkori tájékoztatás szerint ideiglenesen. Idén februárban ugyanakkor kiderült, hogy a bezárt postahivatalok közül csak azok nyithatnak ki újra, amelyek esetében a helyi önkormányzat a működés költségeit megtéríti. A postatörvény módosításának közelmúltbeli tervezete szerint a jövőben a harmincezernél nagyobb népességszámú településeken 30 ezer lakosonként elegendő lesz legalább egy postahelyet biztosítani.

Mindez azt jelenti, hogy a jelenleg a fővárosban üzemelő 112 postahivatal helyett elég lenne a jövőben csak 55 postát üzemeltetni.

Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester szerint a legnagyobb probléma, hogy sok más közszolgáltatás mellett a posta is elszenvedi a kormányzati kivonulás hátrányát. A postabezárások azokat a hivatalokat érintik, amik lakótelepeken, vagy belvárostól félreeső lakónegyedekben vannak – ezeket generációs alapon inkább az idősebbek használják.

„Hova lett a posta pénze? Hiszen nem mindig ez volt a helyzet, a posta leépülése mostanában érhető tetten.”

– tette fel a kérdést Szaniszló. Wintermantel Zsolt, leváltott újpesti polgármester felszólalásában csak kérdésekben vitatta, hogy miért kell a posták ügyét a fővárosi közgyűlés elé hozni. Szerinte ennek akkor lenne csak értelme, ha főváros is szeretne megállapodást kötni a postával. 

Őrsi Gergely II. kerület polgármestere erre reagálva elmondta, az elmúlt 3 évben több olyan példa volt, ami akár „Brüsszellel”, háborúval kapcsolatos állásfoglalás vitáját jelentette a Közgyűlésben.

„A fővárosi kerületeket ismét az a veszély fenyegeti őket, hogy még több postahivatalukat készülnek bezárni, elbocsátani a munkavállalókat ezekből. Az hogy kifejezzük, hogy további csökkentéseket nem szeretnének Budapesten, maximálisan a főváros állásfoglalási hatásköre.”

Wintermantel reakciójában úgy fogalmazott:

Nem hogy az elbocsátás réme fenyegeti a postákat, hanem létszámhiánnyal küzdenek.

Pikó András 8. kerületi polgármester elmondta, ők is tárgyaltak a Postával, abban a tudatban, hogy volt kerület, ahol ingyen és bérmentve újranyitották a tavaly „ideiglenesen” bezárt fiókot. 

„A 8. kerületben a Kálvária téren lévő, egyik legforgalmasabb postát másfél évre 120 millió forintért akarták újranyitni. Ebben nincs benne a rezsi, a közös költség – ez is mind az önkormányzatot terhelte volna. 

Aggályos, hogy egy állami cég egy állami szolgáltatást pofára osztogat.”

Kiemelte, hogy nem azt mondja, hogy ne legyen ingyen egy kerületnek az újranyitás, de akkor ez a lehetőség mindenkinek egyaránt járjon, ne tegyen egy állami cég különbséget. 

V. Naszályi Márta Budavár polgármestere szerint abban egyetértenek, hogy a Magyar Posta szolgáltatásának köre és minősége az utóbbi években folyamatosan leépülő félben volt, nem sikerült megugrani a 21. századi kihívásokat.

„Mindannyian nyitottak lettek volna egy partnerségi megkeresésre, annak érdekében, hogy hogyan lehetne költséghatékonyan megújítani a szolgáltatások rendszerét. De nem ez történt. Ehelyett a Magyar Posta Zrt. nem egyeztetett döntése után bezártak a hivatalok és utána keresték meg az önkormányzatokat, hogy partnerek lennének az újranyitásban.”

– mondta el V. Naszályi, hozzátéve,

a feltételeknek nem megegyezés, hanem parancs jellege volt, így a Batthyány téri postát 150 millióért nyitották volna újra.

Az I. kerületi városvezető szerint jobb lett volna ha a bezárások előtt tárgyalnak az önkormányzatokkal, hiszen sokan helyben releváns megoldásokkal tudtak volna segíteni „ennek így azért zsarolás szaga van”. A Budavári önkormányzat is dolgozik egy olyan konstrukción amiben partner lesz a posta is, és tudnak helyettesíteni a négy bezárt postából legalább kettőt.

A javaslatot végül egyetlen tartózkodással, a kormánypárti képviselők támogatásával elfogadta a Közgyűlés.