A XV. kerületi rendőrkapitányság után a Budapesti Rendőrfőkapitányság is elutasította a tavaly nyáron, egy kilakoltatáson lesokkolózott lakhatási aktivista, Kiszely Tibor panaszát. A Helsinki által képviselt aktivista a bíróságon támadja meg a döntést.
Noha a tényállásban – mármint a sokkolózás megtörténtében – megegyeznek a felek álláspontjai, a jogi értelmezésben annál kevésbé.
2022. július 10-én A Város Mindenkié csoport aktivistái próbálták megakadályozni, hogy kilakoltassanak egy családot a DK-s Cserdiné Németh Angéla polgármester által vezetett budapesti XV. kerületben egy önkormányzati bérlakásból – sikertelenül. A gyermekét egyedül nevelő édesanyát kilakoltatták, a kerületi rendőrség pedig – a koronavírus-járvány miatti moratórium lejárta utáni egyik első kilakoltatás alkalmával – az elmúlt évek talán legbrutálisabb fellépésével szerzett érvényt a kerület döntésének.
Ennek keretében vetették be a rendőrségnél nemsokkal korábban rendszeresített elektromos sokkolót a társaival összekapaszkodva, a lakás ajtaja előtt, a földön ülő, Kiszely Tibor aktivista ellen. A rendőrségi intézkedés látszik akkori élő videós tudósításunkban is, nagyjából 56 perc 40 másodpercnél:
A kerületi és a budapesti rendőrkapitányság is elutasította a panaszt.
Noha Kiszely és ügyvédje nem számítottak rá, a rendőrkapitányság komolyan vette, mikor panasszal éltek az intézkedéssel szemben: két napon keresztül hallgatták meg.
„Vagy 15-20-szor megnézették velem a videót amin lesokkolóztak. Elég megterhelő volt érzelmileg”
– emelte ki az aktivista.
Tanúkat is felvonultatott úgy az aktivista mint a rendőrség, bár azt is érdemes megjegyezni, hogy a vizsgálatot egy olyan rendőr vezette a XV. kerületben, aki maga is részt vett az AVM élőláncának felszámolásában. Vagyis a rendőrségnek, és konkrétan a vizsgálatot vezető tisztnek egy olyan, az aktivisták által vélelmezett jogsértést kellett kivizsgálnia, melynek elkövetésekor maga is jelen volt a rendőrség kötelékében, ami a kereset szerint helytelenül intézkedett. Csak miheztartás végett: közvetlen kollégáival és saját magával szemben folytatta a vizsgálatot, aminek eredményeként nem állapították meg hogy a szükségesnél és arányosnál nagyobb kényszerítő erőt vetett be a rendőrség.
Kiszelyék a rendőrség megállapítása miatt – miszerint minden rendben zajlott – keresetet adtak be a Fővárosi Törvényszékhez. Az alperes a BRFK vezetője, jelenleg Dr. Terdik Tamás rendőr dandártábornok, az aktivista és a Helsinki pedig azt szeretnék elérni, hogy a bíróság változtassa meg a BRFK döntését – magyarán ne utasítsa el a panaszt. Amennyiben erre a bíróság nem hajlandó, akkor úgy kívánnak helyt szerezni a keresetnek, hogy a bíróság semmisítse meg a rendőrség határozatát, és kötelezze új eljárásra.
A Helsinki az alábbi, továbbra is fenntartott beadvánnyal fordult a sokkolózás után a rendőrséghez:
„Magyarországon eddig tulajdonképpen ismeretlen és erős fájdalmat és sokkot okozó elektromos sokkoló alkalmazása szükségtelen és aránytalan volt az alábbi indokokra tekintettel, nem vitatva, hogy testi kényszer alkalmazására jogszerűen kerülhet sor [a panaszossal] szemben:
- a) Korábban, 10 éven keresztül számos hasonló koreográfia szerint zajló tiltakozást testi kényszerrel, fájdalom okozás, mentális sokk nélkül a rendőrség minden alkalommal fel tudott számolni.
- b) Az adott tiltakozás során senki mással szemben nem kellett alkalmazni elektromos sokkolót, pedig mindenki azonos magatartást tanúsított, panaszossal szembeni eljárás »specialitásának« semmilyen ésszerű oka nincs, nemhogy szükséges és arányos indoka.
- c) Szakmailag értelmetlen volt a panaszossal szemben kezdeni az élőfal megbontását, mivel ő két ember között ült. Ha a sor szélén kezdik megbontani a passzív ellenállást, akkor egy keze és két lába szabad, amikor vele szemben testi kényszert alkalmaz a megjelent akár tucatnyi rendőr. A panaszos testsúlya talán 70 kg lehetett az intézkedéskor, a passzív ellenállása mellett semmi nem indokolta a testi kényszeren túlmenő kényszerítő eszköz alkalmazását vele szemben.”
Amennyiben az eljárás során arra az eredményre jutnak hogy a rendőrség jogszerűtlenül járt el, mikor sokkolóval kényszerítették a földön ülő aktivistát, következhet a polgári peres eljárás, melynek során Kiszely kártérítést követelhet. Ebben az esetben – noha Magyarországon nincs olyan értelemben vett precedensjog, mint például az angolszász országokban – a döntés az esetleges jövőbeni esetek alkalmával is kapaszkodót nyújthat, amennyiben felmerül hogy a rendőrség jogszerűtlenül használ sokkolót.
A XV. kerületi kilakoltatás nemcsak a sokkolózás miatt emlékezetes.
Miközben a Demokratikus Koalíció fennhangon követeli a kilakoltatások leállítását, elnökségi tagjuk, Cserdiné Németh Angéla XV. kerületében láthatóan másképp viszonyul a kérdéshez.
A polgármester hajthatatlan maradt annak ellenére, hogy a család tartozását egy az egyben ki tudták volna fizetni támogatói felajánlásokból, hovatovább a DK politikusai azóta sem tudtak kielégítő magyarázattal szolgálni, mi szükség volt ilyen drasztikus eszközökhöz folyamodni. Mikor kollégánk a témában Kálmán Olga elnökségi tagot próbálta kérdezni, az egykori tévés műsorvezető nem kívánt válaszolni de más médiumok sem jártak több sikerrel. Hónapokkal később Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke kommentálta a kegyetlenséget a Partizán műsorában, miszerint „tessék szépen viselkedni az emberekkel”.
