Április nyolcadikán Kína háromnapos hadgyakorlatba kezdett Tajvan körül, miután a sziget elnöke, Caj Jing-ven találkozott az Egyesült Államok Kongresszusának képviselőházi elnökével, Kevin McCarthyval.

Eközben az USA sem tétlen. Az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek az elmúlt évtizedek legnagyobb hadgyakorlatát indították el a Dél-kínai-tengeren és a Tajvani-szorosnál. A két szövetséges gyakorlatai április 28-ig tartanak, több mint 17 600 katona részvételével.

McCarthy és Jing-ven találkozója rendkívüli provokációnak számít ahhoz az időszakhoz képest, mint amikor Washington 1979-ben megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Tajpejjel, hogy diplomáciai kapcsolatokat építhessen ki Pekinggel. Abban az időben az Egyesült Államok de facto elfogadta az „Egy Kína” politikáját, amely implicit Tajvant is magába foglalja.

A Biden-adminisztráció, Trump és Obama nyomdokaiban felszámolja a korábbi diplomáciai status quo-t, amelyen a béke alapult.

Alig több mint egy hónapja, idén márciusban az Egyesült Államok 619 millió dollár értékű fegyverek potenciális eladását hagyta jóvá Tajvannak, miután a szigetnél már második napja jelentették a kínai légierő nagyszabású behatolását.

A hadgyakorlatoknak az ad különösen nagy hangsúlyt és ad okot aggodalomra, hogy a közelmúltban már történtek hasonló események.

Amikor a képviselőház akkori elnöke, Nancy Pelosi tavaly augusztusban Peking figyelmeztetései ellenére Tajvanon járt, a kínai hadsereg, a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) egyhetes hadgyakorlatokat szervezett a szigetet körülvevő légtérben és vizeken. Noha a legutóbbi gyakorlatok kisebbek voltak a tavalyinál, ezek is ugyanazt üzenték – Kína kész erőszakot alkalmazni, ha Tajvan kikiáltja függetlenségét.

A kínai hadgyakorlatokra válaszul a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Michael McCaul szombaton kijelentette, hogy az Egyesült Államok a tajvani fegyveres erők kiképzését is segíteni fogja és felgyorsítja a fegyverszállítást.